Színháztörténeti plakátkiállítás Debrecenben

Kultúra

“A színház fűtve leend” címmel a debreceni Csokonai Színház fennállásának 150 éves évfordulója alkalmából plakátkiállítás nyílik ma a debreceni b24 Galériában.

A tárlat átfogó képet ad a debreceni teátrum történetéről, a kiállítás rendezői a kezdetektől egészen napjainkig válogattak a fellelhető plakátok közül – mondta el a színház sajtóreferense.

Vajland Judit tájékoztatása szerint a kiállítás címe sem véletlen: a színjátszás cívisvárosi kezdetekor ugyanis egyáltalán nem volt megszokott, hogy az időjárás viszontagságaitól óvó, fűtött térben lehet színházat nézni, ezért ezt az újdonságot célszerű volt a plakátokon is jelölni.

A címadó idézet – A színház fűtve leend – a kiállításon is látható Ernani-plakátról származik. A bemutatott alkotások között látható egy 1862-ből származót plakát, amely még az ideiglenes játszóhelyek, a magtár, a szín, a fogadó, illetve a deszkaszínház emlékét őrzi, és szemügyre vehető a kőszínház második előadására készült plakát is, amely szerint – csakúgy mint az előző napi megnyitón – október 8-án is “Jókainé asszony” szavalta el Jókai Mór erre az eseményre írt Prológját – ismertette a részleteket a sajtóreferens.

Hozzátette: a kiállított színházi plakátok igazi korrajznak tekinthetők. A nézelődő nyelvtörténeti érdekességeket fedezhet fel a feliratokon, s az is beszédes, hogy melyik korban milyen tartalmakat tartottak fontosnak a készítők.

Az első időkben csak feliratokat látni, később geometriai alakzatok is felbukkannak, hogy idővel a fotóművészet és a számítógépes grafikai megoldások is megmutathassák magukat. Érdekes azt is szemügyre venni, hogy milyen típusú információk jelennek meg a plakátokon – amelyeket kezdetben naponta készítettek -, így mindig az aktuális dátum került rá. Ma már furcsának tűnhet, hogy régen a színpad gépezeteinek, díszleteinek a készítőjét és a karmestert jelölték, a rendezőt viszont nem tartották említésre méltónak; vagy hogy jó ideig az alkotóknak csak a vezetékneve volt olvasható, a keresztnevek csak később váltak fontossá – magyarázta Vajland Judit.

A debreceni színház 1915-ben vette fel a Csokonai nevet, az ezt megelőző névváltozatok, bélyegző-, illetve címervariációk igen változatosak.

A körülbelül 150 – csak részben eredeti – plakátot felvonultató tárlaton természetesen a régi idők nagy nevei – Darvas Lili, Jászai Mari, Latinovits Zoltán – is feltűnnek, ám a készítő grafikusokról sem ildomos megfeledkezni. A galériában mások mellett Józsa János, Móré Mihály, Bozó Gyula, Kónya Ábel, Ondraschek Péter, Árokszállási Ronald műveit láthatják az érdeklődők a debreceni Batthyány utcai b24 Galériában.