hajdu-bihar-megyei-kozgyules

Több ezer regisztrált álláskereső van Hajdú-Biharban, mégis hozzák a külföldi munkásokat – a megyei közgyűlésen elmagyarázták, miért

Helyi hírek

A Hajdú-Bihar megyei közgyűlés októberi ülésén a lakosság egészségi állapotáról és a foglalkoztatás helyzetéről is szó esett. A közegészségügyi beszámolóban a háziorvoshiány, a szűrővizsgálatok eredményessége és az ivóvízhez való hozzáférés nehézségei kerültek előtérbe. A foglalkoztatási kérdések tárgyalásakor pedig a közfoglalkoztatás valódi munkaerőpiaci szerepéről, a leszakadó térségek lehetőségeiről és a vendégmunkások helyi ellátórendszerre gyakorolt hatásáról is élénk vita alakult ki.

Egészségügy: egyenlőtlen hozzáférés és elmaradó szűrések

A megye egészségügyi helyzetéről szóló, 2025-ös évre vonatkozó beszámoló szerint Hajdú-Biharban az orvosellátottság összességében meghaladja az országos átlagot, ám a háziorvosi ellátásban már kisebb az előny. Különösen a kisebb településeken okoz gondot a betöltetlen praxisok száma, a gyermekorvosok utánpótlása pedig tartós nehézséget jelent. Dr. Bálint Bálint László tiszti főorvos szerint a hosszú ideje betöltetlen gyermekorvosi körzetek esetében a felnőtteket és gyermekeket egyaránt ellátó vegyes praxisok kialakítása is megoldást jelenthet.

dr-balint-balint-laszlo-hajdu-bihar-megye-tisztifoorvos

A szakellátás terén szintén jelentősek a területi különbségek: a szakorvosi kapacitások mintegy 80 százaléka Debrecenben összpontosul, ami a vármegye más településeiről érkezők számára hosszabb várakozási időt és nehezebb hozzáférést eredményezhet. Bár az elektronikus beutalási rendszer bevezetése és a betegirányítás szabályainak enyhítése új lehetőségeket teremtett, a digitális ügyintézés továbbra is hátrányt jelenthet az idősebb és nehezebb helyzetben élő lakosoknak.

A megelőzés területén is akadnak kérdőjelek. Az emlőszűréseken való részvétel a korábbi, közel 50 százalékos szintről 34 százalékra esett vissza. A tiszti főorvos ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az adat nem feltétlenül tükrözi a tényleges részvétel csökkenését, mert az egészségügyi informatikai rendszerek még nem kapcsolódnak össze megfelelően. A szűrőbuszok 37 településen több mint 2000 embert vizsgáltak meg, és a regisztráltak körülbelül negyedénél találtak olyan eltérést, amellyel érdemes orvoshoz fordulni.

Közegészségügyi szempontból kiemelt problémát jelent az ivóvízhez való hozzáférés is. A beszámoló szerint a vármegyében több mint 9200 ember élhet olyan körülmények között, ahol nem biztosított a megfelelő ivóvízellátás. A külterületeken és kertségekben élők higiénés lehetőségei korlátozottak lehetnek, ami a Hepatitis A terjedésének kockázatát is növelheti. A tiszti főorvos a járványügyi felkészültség, a megelőzés és a hátrányos helyzetű lakosság helyi támogatásának fontosságát hangsúlyozta.

A vitában az idősek ellátása is hangsúlyos téma volt. A képviselők rámutattak, hogy a demenciával élők és a kórházi kezelés után megfelelő otthon hiányában bent maradó betegek ellátása egyre komolyabb terhet ró a szociális rendszerre és az önkormányzatokra.

Foglalkoztatás: a megye jelentős része leszakad a munkaerőpiacról

A foglalkoztatási és munkaerőpiaci helyzetről szóló tájékoztató egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a megye munkaerőpiaca erősen kettészakadt. Miközben Debrecenben és vonzáskörzetében jelentős a munkaerőigény, a megye távolabbi térségeiben jóval nehezebb elhelyezkedni.

tapolcai-zoltan-foosztaly-vezeto

Tapolcai Zoltán, a foglalkoztatási főosztály vezetője egy korábbi, 5000 regisztrált álláskereső bevonásával végzett képességfelmérés eredményeit is ismertette. A vizsgálat szerint a résztvevők 72 százalékánál jelentős eltérés mutatkozott a végzettség és a tényleges képességek között, 96 százalékuk pedig nem rendelkezett azokkal a készségekkel, amelyek a megcélzott munkakörökhöz szükségesek lettek volna. A munkaerőpiaci igények és az álláskeresők felkészültsége közötti eltérés így a foglalkoztatás egyik alapvető akadálya.

A szakember szerint a jelenlegi képzési és közvetítési rendszer nem képes megfelelően követni a munka világának változásait. Ezért a támogatásokat célzottabban kellene eljuttatni a leszakadó térségekbe, és a munkavállalók végzettsége mellett a tényleges kompetenciáikat is figyelembe kellene venni.

Közmunka helyett önkormányzati foglalkoztatás?

A közfoglalkoztatás átalakítása különösen élénk vitát váltott ki a közgyűlésen. A felszólalók szerint a program szerepe az elmúlt években jelentősen megváltozott: sok résztvevőnek már nem reális lehetőség a versenyszférába történő továbblépés, ugyanakkor a települések működésében továbbra is fontos munkát végeznek.

A foglalkoztatási főosztály vezetője a közfoglalkoztatást egyre inkább önkormányzati foglalkoztatásként értelmezné. Elmondása szerint mintegy 6500–7000 ember megélhetése kapcsolódik ehhez a rendszerhez. A program résztvevői többek között a településfenntartásban végeznek nélkülözhetetlen feladatokat, ezért szerinte érdemes lenne egyszerűbbé és rugalmasabbá tenni a foglalkoztatás szabályait.

A képviselők azt szorgalmazták, hogy az önkormányzatok nagyobb szabadságot kapjanak a helyi igényekhez igazodó foglalkoztatás megszervezésében, és kevesebb adminisztráció terhelje őket. Felmerült az értékteremtő közfoglalkoztatásban dolgozók bérének emelése, valamint a programok olyan átalakítása is, amely lehetővé tenné, hogy a résztvevők a települések számára hasznosabb, akár szakértelmet igénylő feladatokat végezzenek.

A vitában az is elhangzott, hogy a közfoglalkoztatás nem feltétlenül tekinthető a hagyományos értelemben vett munkahelynek. Egyes önkormányzati vezetők szerint a programban tartósan részt vevők számára inkább a szociális foglalkoztatás jelenthetne megfelelő keretet. Ehhez azonban a központi finanszírozás és a helyi döntési lehetőségek átalakítására lenne szükség.

Vendégmunkások: munkaerőhiány és kihasználatlan hazai lehetőségek

A vendégmunkások foglalkoztatása szintén a napirend fontos témája volt. A főosztályvezető szerint a munkáltatók külföldi dolgozókat is keresnek, miközben a megyében több ezer regisztrált álláskereső van. A probléma egyik oka, hogy a magyar munkavállalók egy része nem rendelkezik azokkal a gyakorlati készségekkel, amelyekre az új beruházások munkáltatóinak szüksége van.

A külföldi munkavállalók engedélyezése ugyanakkor az államigazgatásra is jelentős terhet ró. A beszámoló szerint míg öt évvel korábban egy munkatárs évente körülbelül 245 ilyen ügyet kezelt, a tárgyalás idején már mintegy ezer ügy volt folyamatban, és naponta további száz érkezett. A hatóságoknak egyenként kell vizsgálniuk a munkaerőigényt, a jelentkezők végzettségét és a foglalkoztatás feltételeit.

A főosztályvezető hangsúlyozta: a kérdés nem egyszerűen az, hogy a vállalatok külföldi munkaerőt szeretnének alkalmazni, hanem az is, hogy miért nem sikerül a hazai álláskeresőket megfelelően felkészíteni és elhelyezni ezekben a munkakörökben.

A képviselők szerint a helyi munkaerő képzését és a munkáltatói igényekhez igazítását erősíteni kellene. Felmerült az egyszerűbb munkakörökre felkészítő képzések bővítése is, hogy a hátrányos helyzetű álláskeresők könnyebben bekapcsolódhassanak a munka világába. A felszólalók arra is felhívták a figyelmet, hogy a vendégmunkások jelenléte egyes településeken társadalmi és közszolgáltatási kérdéseket vet fel.

Hajdúszoboszló polgármestere, Czeglédi Gyula arról beszélt, hogy a városban nagy számban jelentek meg külföldi munkavállalók, ami a lakossági közhangulatra és a helyi viszonyokra is hatással van. Mivel az önkormányzatnak kevés közvetlen eszköze van a munkavállalók elhelyezésének befolyásolására, a városvezetés a cégek képviselőivel tervez egyeztetni, hogy a jövőben más települések is nagyobb szerepet kapjanak a dolgozók fogadásában.

A vendégmunkások egészségügyi ellátása szintén felmerült a közgyűlésen. A képviselők szerint a nyelvi nehézségek többletfeladatot jelentenek a háziorvosok és a szakorvosok számára, ezért indokolt lenne egyeztetni a nagyobb foglalkoztatókkal arról, miként biztosíthatnák dolgozóik megfelelő ellátását. A tiszti főorvos válasza szerint a helyi önkormányzatok a jogszabályi keretek között kezdeményezhetik az orvosi körzetek átszervezését, ha a vendégmunkások nagy száma ezt indokolja.

A cikk a közgyűlési ülés átirata alapján készült; a benne szereplő adatok és megállapítások az ülésen elhangzott tájékoztatásokat és képviselői véleményeket tükrözik.

Ha vissza szeretnéd nézni, hogyan hangzottak a beszámolók és a viták, itt megteheted: