Debrecen új alapokra helyezi az önkormányzati bérlakásrendszert – jelentette be egy hete a városvezetés. A csütörtöki közgyűlés elé terjesztett új koncepció és rendelet értelmében a jövőben elsődlegesen a szociális szempontok érvényesülnek majd, megszűnik a lakbérek liciten alapuló versenyeztetése, és az induló csomagban 200 bérlakás válik elérhetővé rászorultsági alapon.
A legfontosabb sarokpontok röviden:
-
Három bérbeadási kategória: szociális, költségelvű és piaci alapú lakások jönnek létre, a rászorulókat pontrendszer alapján rangsorolják (előnyt élveznek többek között a nagycsaládosok, alacsony jövedelműek, tartós betegek).
-
Lakbérek: 2017 óta nem volt emelés, most a kategóriákhoz igazodva 15 százalékos emelés jön, de a szociális lakások így is a piaci ár alatt maradnak 70 százalékos kedvezménnyel.
-
Fejlesztés és védelem: ha a szolidaritási hozzájárulás megszűnik, a város 10 éven át az iparűzési adó legalább 5%-át a bérlakásállomány bővítésére fordítaná, a Cívis Ház pedig a bérleti díjak 20%-át felújításra költi. Emellett a meglévő bérlők (és a nyugdíjasok) szerződései meghosszabbíthatók, a fiataloknak pedig marad a Főnix Lakásprogram.
Az új szabályozás – elfogadása esetén – 2026. október 1-jén léphet hatályba.
Ellenzéki kritikák
A Szikra Mozgalom debreceni helyi szervezete – az elnök, Dombi Mihály aláírásával – a mellékelt módosításokat javasolja a lakásrendelet-tervezet és a lakáskoncepció kapcsán.
Lakásrendelet-tervezet, módosító javaslatok:
-
Alacsonyabb óvadék: A bérleti szerződés megkötésekor a havi bérleti díj háromszorosa helyett csupán egyhavi óvadék megfizetését írnák elő (kérésre két részletben), mivel a háztartások jelentős részének nincsenek elegendő tartalékai.
-
Igazságosabb rangsorolás: Azonos pontszám esetén a korábbi, vitatott szociális és lakóhelyi feltételek ismételt figyelembevétele helyett sorsolással döntenének a sorrendről.
-
Több szociális lakás: Az éves bérbeadási kvótából a tervezett 50% helyett legalább 95%-ot szociális alapon kellene kijelölni, megakadályozva, hogy a lakások fele szolgálati lakásként a piaci árakhoz idomuljon.
-
Kizáró okok eltörlése: Javasolják a bérbeadást korlátozó (például korábbi tartozás vagy lakásfoglalás miatti) kizáró paragrafus törlését, mert az szegényellenes, és ellehetetleníti a rászorulók lakhatási helyzetének rendezését.
-
Lakcímkritérium enyhítése: A különös méltánylást érdemlő, indokolt eseteknél (bizottsági döntés alapján) törölnék az 5 éves helyi lakóhely/lakcím meglétének kötelező feltételét.
-
Idősek elhelyezése: A nyugdíjasházi lakások 5,7 millió forintos bekerülési költségét át kellene gondolni, átvéve a budapesti, jövedelemhez igazodó részletfizetéses modelleket.
-
Valós jövedelem alapú számítás: A lakbérnél a bruttó/teljes jövedelem helyett a végrehajtások utáni, elkölthető (nettó nettó) jövedelemmel javasolják a számítást.
-
Kilakoltatási védelem: Részletes, a Fővárosi Önkormányzat gyakorlatára épülő eljárásrendet ültetnének át (előzetes jelzések, családsegítő bevonása, részletfizetési könnyítések), és kifejezetten rögzítenék az elhelyezés nélküli kilakoltatás tilalmát az önkormányzati ingatlanoknál.
Lakáskoncepció-tervezet, módosító javaslatok:
-
Lakásügynökségi modell: javasolják a Koncepcióban említett partnerségi modellek nevesítését és a Szikra Mozgalom által kidolgozott Otthonügynökség üzleti tervének mielőbbi beindítását a kapacitások jobb kihasználása érdekében.
-
Sérülékeny csoportok és “Housing First”: fontos lenne, hogy a dokumentum kitérjen a sérülékeny társadalmi csoportok lakhatására, valamint “Housing First” programok indítására.
-
Hajléktalanság és célzott kontingens: célzott önkormányzati lakáskeretet kérnek a hajléktalanságban élő emberek számára, a bérleti jogviszonyt intenzív szociális kíséréssel összekötve, valamint külön kontingenst a fogyatékossággal vagy pszichiátriai betegséggel élők önálló életvitelének elősegítésére.
-
Energetikai garanciák és diszkriminációmentesség: rendeletben rögzítenék, hogy a beszedett lakbérek egy meghatározott hányadát kizárólag energetikai korszerűsítésre és akadálymentesítésre fordítsák, emellett diszkriminációmentességi garanciák beépítését is szorgalmazzák.
-
Lakáseladások bevételei: vitatható pontként emelik ki a Lakástörvényre hivatkozó gyakorlatot, amely a lakásingatlanok értékesítéséből származó bevételeket közterület-fejlesztésekre is fordítaná a lakásállomány megőrzése helyett.
-
Gazdaságossági célok és bevételek: problémásnak tartják a koncepció azon megállapítását, amely a piaci ár töredékének megfelelő bérleti díjak emelését a bevételek és ráfordítások javításával indokolja, mivel a bevételek jelenleg is jócskán meghaladják a kiadásokat.
-
Településrendezési szerződések: hiányolják, hogy a célok között nem jelenik meg egyértelműen a magánbefektetőkkel kötendő településrendezési szerződések lehetősége, amelyek révén az épülő lakások egy része önkormányzati tulajdonba vagy a tervezett lakásügynökség kezelésébe kerülhetne – hasonlóan más hazai példákhoz.
-
Tócóvölgyi és Derék utcai projektek: pontosítást igényelne a dokumentum azon része, amely a Tócóvölgyben és a Derék utcában tervezett lakásépítési programokból (például a vármegyei/városi bérlakásprogramba bekerülő 80–100 lakásból) származó lehetőségeket részletezi, mivel jelenleg nem teljesen egyértelmű ezek pontos háttere és lebonyolítása.
A teljes közlemény itt olvasható.
Az Összefogás a Cívisvárosért Egyesület nevében Mándi László és Madarasi István foglalta össze, szerintük hogyan lehetne még jobb az elképzelés.
Az Összefogás a Cívisvárosért Egyesület véleménye szerint a debreceni lakáskoncepció üdvözlendő irányváltás, amely a licittiltással, a szociális fókusszal és a tiszta kategóriákkal igazságosabbá teszi a rendszert, a Cívis Ház Zrt. felújítási alapja és a bérlői biztonság pedig stabilabbá.
Ugyanakkor a javaslat kritikus pontja, hogy a 200 lakásos volumen a debreceni lakhatási válságban csak tűzoltásra elegendő, és a fiatalok helyzete, valamint a bürokratikus terhek miatt komolyabb bővítésre lenne szükség. Ennek érdekében az egyesület több szakmai javaslatot is megfogalmaz: időkorlátos fecskelakásokat, önkormányzati garanciavállalást a magánbérleményeknél, munkáltatói partnerséget a multikkal, helyi támogatási alapot az önerőhöz, valamint magánpiacon is használható lakhatási utalványokat.
Pénzügyi oldalon a koncepció megvalósulását önkormányzati telek- és infrastruktúra-biztosítással, közös projektalapokkal, vállalati bérleti garanciákkal, valamint piaci lakások és üzletek általi keresztfinanszírozással tennék fenntarthatóvá. Összességében a koncepció jó alap, de a siker a jövőbeni jelentős forrásbevonáson és beruházásokon múlik.
