A Hajdúszoboszló és Debrecen közötti 12,5 kilométeres szakasz 2×2 sávossá bővítése 2026 márciusában ismét lekerült a megvalósítandó beruházások listájáról Lázár János egyik utolsó döntése nyomán – derült ki Dr. Ruszin-Szendi Romulusz országgyűlési képviselő első hajdúszoboszlói fogadóóráján. Dr. Kerekes László sebész főorvos, helyi és megyei képviselő arról számolt be, hogy határozott és azonnali szakmai, valamint politikai összefogást sürget az emberéleteket követelő halogatás ellen.
Újabb kormányzati halasztás: „Nincs forrás”
Múlt szombaton tartotta első hajdúszoboszlói fogadóóráját Ruszin-Szendi Romulusz országgyűlési képviselő, ahol lakossági kérdésre megdöbbentő információt osztott meg a jelenlévőkkel: 2026 márciusában a projekt ismét lekerült a megvalósítandó beruházások listájáról.
Bár 2025 decemberében még maga Lázár János jelentette be, hogy a Debrecen és Hajdúszoboszló közötti szakasz fejlesztése kiemelt prioritást élvez, a szaktárca indoklása szerint jelenleg a szűkös források miatt nincs kormányzati döntés az útépítés megkezdéséről. A minisztérium azzal érvelt, hogy az ország más részein még rosszabb a helyzet. Az új kormány részéről egyelőre szintén nincs támogató döntés, így a beruházás sorsa ismét bizonytalanná vált. Dr. Ruszin-Szendi Romulusz ugyanakkor egyértelművé tette: a döntés ellenére továbbra is következetesen szorgalmazza és képviseli a projekt mielőbbi elindítását.
Nemzetközi tranzitút és katasztrofális baleseti mutatók
A fórumon Kiss László önkormányzati képviselő azonnal szót kérve emlékeztetett a rendőrség közlekedésbiztonsági beszámolóira, amelyek évről évre kiemelik: országos összevetésben is kevés olyan rövid útszakasz van, ahol ennyire kedvezőtlenek lennének a baleseti mutatók, mint ezen a mindössze 12,5 kilométeres részen, ahol a közelmúltban ismét súlyos tragédia történt. Dr. Kerekes László hozzátette: az utóbbi időben a katasztrófavédelem beszámolói is egyre határozottabban hívják fel a döntéshozók figyelmét a tarthatatlan állapotokra.
A beruházás ráadásul messze túlmutat a helyi érdekeken: a 4-es főút ezen szakasza az E573-as európai közlekedési folyosó része, amely honvédelmi és gazdasági szempontból is kiemelt jelentőségű. Az orosz–ukrán háború lezárulását követően a Záhony felé vezető tranzitforgalom várhatóan jelentősen növekedni fog az ukrán újjáépítéshez kapcsolódó logisztikai feladatok miatt, így a biztonságos, 2×2 sávos kiépítés európai stratégiai érdek is.
Öt konkrét kezdeményezés
Kerekes László kijelentette: a lakosság körében érezhető komoly csalódottság ellenére tettrekésznek kell maradni, mert a beruházás nem került le végleg a napirendről. Hozzátette, hogy a térségnek most olyan országgyűlési képviselője van, aki pártállástól függetlenül partnerként tekint a településekre és a civilekre.
Kerekes a partvonalról való kiabálás helyett öt konkrét, azonnali lépést jelentett be:
-
Hivatalos megkereséssel fordul a közlekedési tárcához, hogy egyértelmű tájékoztatást kapjon a négysávosítás prioritásáról.
-
Megkeresi a Belügyminisztérium illetékeseit, felhívva a figyelmet a rendőrség és a katasztrófavédelem súlyos, évek óta ismétlődő baleseti statisztikáira.
-
Megkeresi Dr. Orbán Anita miniszterelnök-helyettest és külügyminisztert, aki bihari származásúként ismeri a helyi problémákat, külügyminiszterként pedig látja az út európai logisztikai és stratégiai súlyát.
-
Szakmai segítséget ajánl fel a megyei képviselőcsoport részéről: Kiss László, a Megyei Közgyűlés Fejlesztési, Tervezési és Stratégiai Bizottságának elnökhelyettese operatív közreműködésre is kész az előkészítés gyorsításáért.
-
Együttműködést kezdeményezett Czeglédi Gyula hajdúszoboszlói polgármesternél egy egységes önkormányzati állásfoglalás elfogadására, amelyhez felkérik az érintett szomszédos települések – Ebes, Kaba, Püspökladány és Nádudvar – önkormányzatait is.
Másfél évtizede húzódó ígérethalmaz
A képviselő emlékeztetett, hogy a beruházás kálváriája immár minimum másfél évtizede húzódik:
-
2010 előtt: a kormányok még csak egy 7 kilométeres szakasz bővítését ígérték.
-
2012–2013: úgy döntöttek, csak felújítják az utat, a négysávosítás lekerült a napirendről; a burkolat megújult, a fő probléma maradt.
-
2017: elkészültek az engedélyes tervek, de négy évre a fiókba kerültek.
-
2021: több mint 500 millió forintért megrendelték a kiviteli terveket, a 12,5 kilométeres szakasz tervezésére közel két évet biztosítottak.
-
2022: Lázár János befagyasztotta a beruházást.
-
2024 vége: végre elkészültek a kiviteli tervek.
-
2025. december: Lázár János kiemelt prioritásként jelentette be a projektet.
-
2026. március: ugyanaz a projekt ismét lekerült a listáról.
„Egy kastély, egy rendezvényközpont vagy számos más fejlesztés csúszása kellemetlen lehet, de önmagában nem követel emberéleteket. Itt azonban egészen más a helyzet. Egy szalagkorláttal elválasztott, 2×2 sávos főúton a leghalálosabb frontális ütközések szinte teljesen kiküszöbölhetőek lennének. Sebész főorvosként számomra ennél nincs fontosabb szempont. Az emberi élet védelme nem lehet további halogatás áldozata” – hangsúlyozta Kerekes László.
A képviselő arra kér mindenkit, aki egyetért az üggyel, hogy támogassa a kezdeményezést és ossza meg a hírt, egyúttal ígéretet tett arra, hogy a hivatalos megkeresésekre érkező válaszokról és a fejleményekről folyamatosan be fog számolni a nyilvánosságnak.
Kerekes László a péntek, Papp László elleni debreceni tüntetésen is felszólalt:
