Mintegy 1500 fő tüntetett péntek este Debrecenben, a Régi Városháza előtt az akkumulátoripari szennyezések és az ügyet körülvevő politikai szálak, mismásolás és a lakosság segélykiáltásainak semmibe vétele miatt. A demonstrálók a felszólalókkal mélyen egyetértve követelték Papp László fideszes polgármester távozását.
Frissítés! így reagált Papp László:
A debreceni tüntetésen a beszédeket Fekete Éva, a Nyíregyházi Zöld Akciócsoport képviseletében nyitotta meg, aki egyben a rendezvény felszólalóit is felkonferálta. Nyitóbeszédében úgy fogalmazott, hogy az akkumulátoripari beruházások az ország számos települését érintik, és szerinte mára „betelt a pohár”. Kiemelte, hogy Iváncsa, Göd, Komárom, Fót és más érintett települések lakói közös problémákkal szembesülnek, majd első felszólalóként Veresné Péter Juditot, az Akkumulátor-károsult Települések Igazáért Szövetség (AKÁR) és a szolnoki „Ne több elektrolitgyárat! Szolnok élni akar” csoport képviselőjét szólította a színpadra.
Élő közvetítés itt:
Veresné Péter Judit beszédében hangsúlyozta, hogy az akkumulátoripari beruházások már több mint negyven magyarországi települést érintenek, miközben közel ötven akkumulátoripari üzem működik vagy épül az országban. Elmondta, hogy az AKÁR szövetség 2023 óta tizenkét helyi civil csoport együttműködésével dolgozik, és arra kérte az érintett települések lakóit, csatlakozzanak a szervezethez.
A szövetség nevében felszólította a kormányzatot, hogy kezdjen egyeztetést a civil szervezetekkel az országos követelésekről. Felidézte, hogy korábban negyven környezetvédő szervezet közös javaslatcsomagot juttatott el a döntéshozókhoz, amely azonban nem talált érdemi fogadtatásra.
A felszólalás egyik központi eleme az országos akkumulátoripari stratégia felülvizsgálatának követelése volt. Veresné szerint az ilyen volumenű ipari beruházásokat nem egyenként, hanem átfogó stratégiai környezeti vizsgálat keretében kellene értékelni. Azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország lakosságarányosan Európa élvonalába került az akkumulátoripari kapacitások és foglalkoztatás tekintetében, miközben számos szakmai szervezet – köztük mérnökök, környezetvédelmi szakemberek, közgazdászok és tudományos testületek – figyelmeztetett az iparág túlméretezésének veszélyeire.
A szövetség azt is követeli, hogy az átfogó vizsgálatok lezárultáig ne engedélyezzenek új akkumulátoripari beruházásokat, és vizsgálják felül a már engedélyezett projektek szükségességét és méretét. Emellett szigorúbb szankciókat sürgetnek a szabálytalanul működő üzemekkel szemben, valamint azt, hogy veszélyes anyagokat használó gyárak csak megfelelő távolságra épülhessenek lakóövezetektől. Ennek érdekében külön jogszabály megalkotását is kezdeményezik.
Veresné Péter Judit szerint a helyi közösségeknek valódi beleszólást kell kapniuk az ilyen beruházások sorsába. A civil szervezetek azt szeretnék, hogy új kiemelt beruházásokról csak az érintett lakosság érdemi bevonásával születhessen döntés, szükség esetén helyi népszavazás kiírásával. Emellett kezdeményezik az akkumulátoripari beruházások kiemelt státuszának megszüntetését, hogy a települések ismét saját építési szabályaik alapján dönthessenek.
Beszédében több konkrét példát is felsorolt a civil szervezetek szerint hiányos hatósági fellépésre. Említette egyebek mellett a maglódi, kistarcsai, szigetszentmiklósi és gödi ügyeket, ahol állítása szerint engedélyezési problémák, környezetvédelmi hiányosságok vagy zajterhelés miatt indultak eljárások. Külön kitért a gödi Samsung-gyár körüli zajterhelési vitákra, amelyek szerinte évek óta megoldatlanok.
A felszólaló a média szerepét is hangsúlyozta. Arra kérte az országos és helyi sajtót, hogy a helyi tiltakozásokat országos ügyként kezeljék, mert az akkumulátoripar környezeti hatásai – a szennyezés és a vízfelhasználás – nem állnak meg a települések határainál.
Beszéde végén arra biztatta az érintett települések lakóit, hogy szerveződjenek helyi közösségekbe, csatlakozzanak az AKÁR szövetséghez, és vegyenek részt a közös érdekképviseletben. A demonstráción többször is felhangzott a résztvevők egyik jelszava: „Stop akkumulátoripar! Most!”
A következő felszólaló – aki debreceni civilként mutatkozott be – arról beszélt, hogy a közelmúltban személyesen tapasztalta meg a Semcorp gyár környékén történt hatósági intézkedéseket. Elmondása szerint éjszaka a gyár közelében tartózkodott, amikor a műszakváltás és a katasztrófavédelem jelenléte miatt fotókat és videókat készített közterületről. Állítása szerint biztonsági őrök elvették a telefonját, megtekintették annak tartalmát, majd törölték a felvételeket. Hangsúlyozta, hogy jogi lépéseket tervez, ugyanakkor szerinte a történet túlmutat személyes ügyén, mert a lakosság bizalmának helyreállításáról és a gyárak független ellenőrzésének szükségességéről szól.
A felszólaló szerint a nyilvánosságnak joga van tudni, mi történik az üzemekben, és ha valóban minden szabályosan működik, akkor nincs oka a gyáraknak elzárkózni a nyilvánosságtól. Beszéde végén arra kérte a demonstrálókat, hogy továbbra is követeljenek tiszta vizet, biztonságos környezetet és átlátható tájékoztatást.
Ezt követően Dr. Kerekes László sebész főorvos és megyei közgyűlési képviselő szólt a résztvevőkhöz. Előadásában az akkumulátorgyártás során használt nehézfémek és vegyi anyagok – köztük a nikkel, a lítiumvegyületek és az N-metil-pirrolidon – egészségügyi kockázatairól beszélt. Azt hangsúlyozta, hogy ezek az anyagok a levegőbe, a talajba és a talajvízbe kerülve hosszú távú egészségügyi problémákat okozhatnak, ezért szerinte fokozott környezetvédelmi ellenőrzésre és rendszeres egészségügyi vizsgálatokra van szükség a gyárak környezetében.
A rendezvény egyik legmeghatóbb pillanata volt, amikor Fehér Szilvia, a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület – MIAKÖ aktivistája felolvasta egy Mikepércsről elköltöző család levelét. A levél szerzője arról írt, hogy családjával csaknem 500 kilométerre hagyják el otthonukat, mert úgy érzik, gyermekeik jövője és biztonsága érdekében már nem maradhatnak a tervezett ipari beruházások közelében. A levél szerint nem önként költöznek el, hanem azért, mert elvesztették a biztonságérzetüket és a jövőbe vetett hitüket.
Asbóth Endre: Papp László menjen innen, Debrecennek nem ezt a jövőt ígérték
A demonstráción felszólalt Asbóth Endre nyugdíjas debreceni tanár is, akit a konferanszié úgy mutatott be, mint olyan embert, aki korábban a városvezetés közelében dolgozott, ma azonban már nyíltan bírálja az akkumulátoripari beruházásokat.
Interjú itt:
Beszéde elején hangsúlyozta, hogy soha nem tartotta magát a „sötét oldal” részének, és mindig a város érdekeit próbálta képviselni. Elsőként arra szólította fel a demonstrálókat, hogy közösen követeljék Debrecen polgármesterének, Papp Lászlónak a távozását, (“menjen innen”) emlékeztetve arra, hogy ellenzéki képviselők már kezdeményezték a közgyűlés feloszlatását.
Beszédében felidézte Debrecen korábbi iparát, amikor a városban működő ruhagyár, konzervgyár, dohánygyár és más üzemek szerinte nem jelentettek olyan mértékű környezeti terhelést, mint a most épülő akkumulátoripari beruházások. Úgy fogalmazott, hogy a város mezőgazdasági jellegének ipari központtá alakításáról a lakosságot nem kérdezték meg, pedig szerinte egy ekkora horderejű döntést társadalmi vita kellett volna megelőzzön. A városvezetést azzal is bírálta, hogy nem tájékoztatta őszintén a lakosságot az iparosítás lehetséges következményeiről.
Asbóth szerint az akkumulátorgyártás rendkívül víz-, energia- és területigényes iparág, miközben Magyarország egyik erőforrásból sincs bőségben. Külön kitért arra is, hogy a beruházásokhoz nagy számban érkeztek külföldi vendégmunkások. Állítása szerint a gyárak nem a magyar munkavállalóknak teremtettek új lehetőségeket, hanem olyan munkaerőre épülnek, amelyet szerinte rossz körülmények között foglalkoztatnak. A felszólaló arról is beszélt, hogy érdemes lenne megvizsgálni a vendégmunkások elhelyezési körülményeit, mert azok szerinte méltatlanok.
Beszéde végén ismét a városvezetés felelősségét hangsúlyozta. Azt mondta, a jelenlegi bizonytalanság oka az, hogy a lakosság nem kap egyértelmű válaszokat sem a szennyezések eredetéről, sem azok valós mértékéről. Felszólította a döntéshozókat, hogy állítsák le és vizsgálják ki a problémás üzemeket, valamint hozzanak létre valóban független, erős környezetvédelmi intézményrendszert. Arra kérte a debrecenieket, hogy továbbra is álljanak ki a város élhetőségének megőrzése mellett.
Kozma Éva: a víz védelme nem pártpolitikai kérdés
A demonstráció utolsó felszólalójaként Kozma Éva, a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület – MIAKÖ képviselője lépett színpadra. Beszédének elején hangsúlyozta, hogy a demonstráció nem az új kormány ellen irányul. Úgy fogalmazott: az új kabinet alig két hónapja vette át az ország irányítását, ezért még nem várhatók azonnali eredmények, ugyanakkor szerinte a korábbi rendszer emberei továbbra is a helyükön maradtak a kormányhivatalokban, a hatóságoknál és az önkormányzatokban. Véleménye szerint emiatt a környezetvédelmi ügyekben még mindig a korábbi szemlélet érvényesül.
Kozma Éva szerint a legfontosabb kérdés Magyarország vízbiztonsága. Azt mondta, az ország vízkészlete egyre szűkösebb, miközben az akkumulátorgyárak egyszerre fogyasztanak jelentős mennyiségű vizet és jelentenek kockázatot a felszín alatti vízbázisokra. Szerinte elfogadhatatlan, hogy olyan üzemek okoznak környezeti problémákat, amelyek közül több hivatalosan még el sem kezdte teljes körű működését. Úgy vélte, a lakosságnak fel kell tennie a kérdést, valóban az akkumulátorgyárak számára kívánják-e fenntartani az ivóvízkészleteket.
A debreceni városvezetés sem maradt ki a jóból. Kozma Éva úgy fogalmazott, Papp László polgármester utólagos aggodalmát hiteltelennek tartja, mivel szerinte éppen a városvezetés támogatta az akkumulátoripari beruházások megvalósítását. Azt is kifogásolta, hogy a korábbi engedélyezési eljárásokban részt vevő szakemberek közül többen ma is vezető pozícióban dolgoznak a helyi közigazgatásban vagy az önkormányzatnál.
A MIAKÖ képviselője részletesen ismertette szervezetük követeléseit. Többek között azt javasolta, hogy helyezzék hatályon kívül azt a jogszabályi módosítást, amely stratégiai jelentőségű infrastruktúrának minősíti az akkumulátorgyártást, mert ez szerinte előnyt biztosít az iparágnak az ivóvízellátás korlátozása esetén is. Véleménye szerint elsőbbséget az emberek ivóvízellátásának kell élveznie.
Kozma Éva emellett azonnali fizikai kármentesítést, teljes körű és független tényfeltárást követelt a déli ipari övezetben. Azt kérte, hogy ne csupán a Semcorp telephelyét vizsgálják, hanem valamennyi monitoringkutat független, akkreditált laboratórium ellenőrizze a lehetséges keresztszennyezések feltárása érdekében. A civil szervezetek bevonását is szorgalmazta a vizsgálatokba, valamint azt, hogy a feltárt szennyezéseket hivatalosan is jegyezzék be a földhivatali nyilvántartásba. Beszédét azzal zárta, hogy a szennyezések költségeit ne az adófizetők, hanem a felelős vállalatok viseljék, és ismét felszólította a döntéshozókat a szennyező üzemek bezárására, illetve a környezetvédelmi hatóságok megújítására
– Szilágyi Szabolcs –
