A fideszes keltetőként ismert Mathias Corvinus Collegium tulajdonában lévő Aranybikát is bevetné a Szikra Mozgalom debreceni szervezete a lakhatási válság enyhítésére – írtuk meg nemrég. A megvalósításhoz a szervezet Ruff Bálint segítségét kérte, a Miniszterelnökséget vezető miniszter felügyeli ugyanis az MCC alapítványát.
Dombi Mihály, a mozgalom debreceni helyi szervezetének elnöke közleményében elismeri, hogy a lakosság megosztott a kérdésben: miközben sokan egyetértenek a felvetéssel, hogy az épületet az Mathias Corvinus Collegiumtól (MCC) visszaszerezve állami kollégiumként kellene üzemeltetni, számtalan debreceni jelezte azon igényét, hogy újra tradicionális szállodaként lássa a főtéren az Aranybikát. A Szikra szerint azonban a hotelként való működtetés gazdasági realitása teljesen hiányzik.
Miért nem lehetséges a hotelüzemeltetés?
Dombi azzal érvel, hogy az Aranybika szállodaként jelenleg képtelen jövedelmet termelni. Ennek okát a debreceni turisztikai piac sajátosságaiban, a meglévő szálláshelyek bőségében, valamint a szállodaipari beruházók azon attitűdjében látják, hogy a cívisházak költséges felújítása helyett szívesebben építenek új hotelekben (hasonlóan a lakáspiac beruházóihoz, akik a meglévő értékek megóvása helyett az új építésű, 12 lakásos kockaépületeket preferálják).
Rámutat: ha az Aranybika hotelként nyereséges lehetne, korábbi tulajdonosa, Boros József 2021-ben nem adott volna túl rajta, vagy szakmai, iparági befektetőnek értékesítette volna azt.
Dombi Mihály határozottan elveti azt a felvetést is, hogy Debrecen városa vegye át a szálloda üzemeltetését, mert a város meglévő turisztikai portfóliója is veszteséget termel:
-
Aquaticum Gyógyfürdő és Hotel: bár szorosan kapcsolt termékként működik, és a szomszédos országokból is hatékonyan vonzza a látogatókat, a borsos jegyárak ellenére is veszteséges.
-
Hotel Lycium: mivel ennél az egységnél nem volt meg az Aquaticumra jellemző termékkapcsolás, a város a veszteségek elkerülése érdekében tavaly bérbeadta a szállodát.
A Szikra debreceni vezetője hangsúlyozza: nem támogatják, hogy az adófizetők pénzét az önkormányzat hotelüzemeltetésre költse, mivel a városba látogatóknak így is van elegendő szálláshelyük, a lépésnek pedig sem gazdasági, sem társadalmi haszna nem lenne.
Debrecenben lakhatási válság van
A hotel helyett a szervezet a város legégetőbb társadalmi-gazdasági kihívására, a lakhatási válságra fókuszálna. Diagnózisuk szerint a helyi üzletek és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) azért haldokolnak, mert a lakosság anyagi forrásait teljesen felemésztik a magas törlesztőrészletek és albérleti díjak. Ezt a folyamatot a debreceni gazdasági vonzerő, az egyetem és az új gyárak miatti spekulációs kereslet hajtja fel, miközben az építőipari szereplők – az árak magasan tartása érdekében – szándékosan visszafogják a lakásépítéseket.
Dombi Mihály szerint ezt a spirált a piac nem fogja megtörni, így a városnak kellene belépnie piaci szereplőként. Mivel az új lakások építése rendkívül drága, az üres önkormányzati lakások kiadása mellett a magánkézben lévő, becsléseik szerint mintegy 12 ezer üres debreceni lakás bevonását sürgetik egy Otthonügynökségen keresztül, vonzó üzleti ajánlatot kínálva a tulajdonosoknak.
Mivel ezek a folyamatok időigényesek, a Szikra a leggyorsabb és leghatékonyabb beavatkozási pontnak a Debreceni Egyetem több tízezer hallgatóját látja. Az intézmény beiratkozási körzete ugyanis a Dunától a keleti határig és azon túlra is kiterjed, a kollégiumi helyre jelentkezők 20%-át mégis helyhiány miatt elutasítják. Ők kénytelenek kilépni a magán-albérletpiacra, ahol közvetlenül versenyeznek az egyedülálló anyákkal, kisnyugdíjasokkal és fiatal párokkal, ami drasztikusan felveri az árakat. A probléma gyors orvoslása egy több száz férőhelyes kollégium beléptetésével azonnali könnyebbséget jelentene a teljes debreceni gazdaságnak.
Hogyan nézne ki az Aranybika mint diákszálló?
A Szikra közleménye emlékeztet: az Aranybika nem idegen a funkciótól, hiszen az elmúlt 5 évben is kollégiumként üzemelt, és a múltban – átmeneti időszakokban – többször volt már a Debreceni Egyetem kollégiuma. Jelenleg az épület 80, nagyon kedvezményes áron lakó, több szűrőn átválogatott csapatnak ad otthont, akik között információik szerint debreceni lakosok is vannak.
A mozgalom koncepciója szerint a megvalósítandó diákszállót az állam, az önkormányzat és a Debreceni Egyetem közösen üzemeltetné, megőrizve és mindenki számára hozzáférhetővé téve a kulturális örökséget:
-
Kulturális terek: a Bartók terem és a Víg Mozi – amelyek jelenleg is Debrecen Megyei Jogú Város tulajdonában vannak – nyitottak maradnának a nagyközönség előtt. A város feladata lenne ezeket tartalommal megtölteni, civilek és feltörekvő művészek bevonásával.
-
Üzleti hasznosítás: a bevételek növelése érdekében a hallban egy hangulatos, pár asztalos kávézót alakítanának ki, az alagsori törökfürdőt pedig bérbeadás útján hasznosítanák.
-
Turisztikai és közösségi funkció: a művészeti értéket képviselő fogadótér és a festett üvegablakos főlépcsőházak állandóan nyitva állnának a debreceniek és a turisták előtt, ahol állandó és időszakos kiállításokat lehetne rendezni.
-
Diákszálló rész: a tényleges kollégiumi szobákat a főlépcsőház félemeletén vagy az első emeletén fizikailag leválasztanák, a házirend szigorú betartását pedig dedikált személyzet és jogkörök biztosítanák.
A Szikra Mozgalom szerint a javasolt vegyes funkciójú működésre két kiváló, működő debreceni példa is létezik: a Kassai úti Campus Hotel, ahol a hallgatói szobák alatt az utcáról is elérhető kisbolt, bowling bár és étterem működik, valamint a Református Kollégium, amely az oktatási és kollégiumi funkciók mellett a város egyik legizgalmasabb, bármikor megtekinthető közgyűjteményének is otthont ad.
A szervezet nevében Dombi Mihály azt írja, meggyőződése, hogy a jelenlegi, szerintük méltatlanul kihasználatlan és „bezárkózó” állapot felszámolásával az Aranybika úgy válhatna ismét a debreceniek büszkeségévé, hogy a múlt építészeti értékeinek felélesztésével egyidejűleg megfizethető, élettel teli és nyüzsgő kulturális központot biztosít a jövő generációjának.
Fotó: Deczky Dávid és Dombi Mihály/Facebook/Dombi Mihály
