A debreceni közgyűlés csütörtöki ülésén Papp Anikó debreceni lakos elsősorban a városvezetéssel folytatott kommunikáció hiányát és a Budai Nagy Antal utca–Vértesi út kereszteződésének elhúzódó átépítését hozta szóba.
Felszólalásában kifejttte, korábban több alkalommal is írt levelet az önkormányzatnak különböző ügyekben. A Budai Nagy Antal utcai kereszteződés átépítésével kapcsolatban voltak észrevételei és kérései, amelyekre részben kapott választ, részben azonban nem.
Beszélt arról is, hogy a környéken él kisfiával, aki oda jár bölcsődébe és óvodába, ezért a forgalmi helyzet számukra mindennapi nehézséget jelentett. Ugyanakkor pozitívumként értékelte, hogy az elmúlt hetekben látványos előrelépés történt a beruházásban.
Papp Anikó szerint fontos lenne, hogy a jövőben nyitottabb párbeszéd alakuljon ki a városvezetés és a lakosság között. Felidézte, hogy az online közmeghallgatások során ugyan több száz kérdés érkezett az önkormányzathoz, azonban sok esetben általános válaszokat kaptak, és nem volt lehetőség újabb kérdések feltevésére.
– Engem leginkább az érdekelne, hogy ez eddig miért nem történhetett meg, miért lehettek köz nélküli közmeghallgatások online, e-mailben? – fogalmazott.
Hozzátette, a jövőben is szeretné megosztani észrevételeit és kérdéseit az önkormányzattal, valamint azt is szóba kívánja hozni, milyen hatással vannak a városban élőkre az általa említett „méreggyárak”.
Papp László: minden nagy közlekedési fejlesztés kellemetlenséggel jár
Papp László polgármester válaszában elsőként a Budai Nagy Antal utcai csomópont átépítésére reagált. Elmondta, a beruházás célja az volt, hogy hosszú távon javítsák a közlekedési feltételeket, még ha az építkezés idején ez jelentős kellemetlenségekkel is járt.
Kiemelte, hogy a városban több nagy csomópont átépítése is folyamatban volt vagy már befejeződött, köztük a külsővásártéri csomópont is.
– Egy ilyen nagy léptékű csomópont átépítését senki nem tudja észrevétlenül megoldani – fogalmazott.
A polgármester hangsúlyozta, hogy bár a lakosság a városvezetéstől várja a megoldást, ezek a beruházások állami beruházásként valósulnak meg, így az önkormányzatnak korlátozott ráhatása van a kivitelezésre.
Elmondta ugyanakkor, hogy rendszeresen ellenőrzi a munkálatokat.
– Amikor azt látom, hogy nincs munkavégzés, akkor azonnal megy a telefon, hogy miért nem látok embert a munkaterületen, mi történik, mi a probléma – mondta.
Hozzátette, a kivitelezést gyakran nehezítik a közműkiváltások, illetve az is, hogy sok esetben a több évtizedes közműtérképek hiányosak vagy pontatlanok, ezért a munkák során újabb problémák merülhetnek fel.
Újabb nagy belvárosi beruházások egyelőre nem várhatók
Papp László arról is beszélt, hogy a jelenlegi nagy csomópont-fejlesztések után a következő két-három évben nem terveznek hasonló léptékű belvárosi útépítéseket.
Mint mondta, a hangsúly a várost tehermentesítő külső közlekedési folyosók kialakításán lesz, különösen a keleti városrész észak–déli kapcsolatainak javításán. Szólt az Árpád tér–Ótemető utcai csomópont tervezett fejlesztéséről is, amelynek elindításáról a kormány illetékes minisztériuma dönt majd.
A polgármester szerint eddig is volt párbeszéd
A lakossági kommunikációval kapcsolatban Papp László visszautasította azt az állítást, hogy ne lett volna lehetőség párbeszédre.
Emlékeztetett arra, hogy tavaly két nagy lakossági fórumot is tartottak, ahol több száz résztvevővel ismertették a közlekedési fejlesztéseket, valamint azt is hangsúlyozta, hogy a közgyűléseken rendszeresen biztosítanak lehetőséget a felszólalásokra.
– A párbeszéd hiánya nem állja meg a helyét – jelentette ki.
Hozzátette, a lakossági észrevételek több esetben olyan problémákra hívták fel az önkormányzat figyelmét, amelyek később intézkedéseket is eredményeztek.
