Pálma helyén szálloda Debrecenben

Pálma étterem: visszavonták a napirendi pontot a városfejlesztési bizottság ülésén

Helyi hírek

Több városrendezési és fejlesztési kérdésről tárgyalt a debreceni közgyűlés városfejlesztési bizottsága: egy előterjesztést visszavontak, több módosítást elfogadtak, miközben a gazdasági területek közművesítése és a lakóövezetekkel való ütközések komoly vitát váltottak ki.

Ne maradj le a debreceni és országos hírekről!
👉 Kövesd a Debreceni Napot a Facebookon >>
A legfrissebb hírekért kövess minket a Google News-on is

Debrecen Megyei Jogú Város Városfejlesztési Bizottságának ülésén több napirendi pontot is tárgyaltak, köztük településrendezési módosításokat, infrastrukturális fejlesztéseket és egy vitatott gazdasági terület ügyét.

Szálloda a Pálma helyén? Visszavonták a napirendi pontot

Az ülés elején a hetedik napirendi pont levételéről döntöttek, miután a beterjesztés alapjául szolgáló telepítési tanulmányterv célmegvalósítója visszalépett. A főépítészi iroda képviselője elmondta: a jogszabály szerint az önkormányzatnak 30 napon belül kell a képviselő-testület elé terjesztenie a hiánytalan kérelmeket, az előterjesztést ennek megfelelően elő is készítették.

A hétvégi sajtó- és közösségi médiavisszhangra reagálva hangsúlyozta: a telepítési tanulmánytervek társadalmasítása jogszabályban rögzített rend szerint történik, amely a közgyűlési előterjesztést követően legalább 15 napos partnerségi egyeztetést ír elő. Mivel azonban a beruházó visszalépett, az ügy okafogyottá vált, a bizottság pedig egyhangúlag levette napirendről.

Részletek:

Pálma étterem: Boros József visszalép

Közlekedési és településrendezési módosítások

Az első napirendi pontban több kisebb-nagyobb módosítást fogadtak el. Ezek között szerepelt:

  • közlekedési csomópontok pontosítása,
  • telekhatár-korrekciók (például egy évek óta működő terasz legalizálása),
  • Józsán telekfeltárások elősegítése,
  • tanyaterületek kijelölése,
  • valamint kerítésmagasság módosítása egyes városrészekben.

Emellett infrastrukturális változtatásokat is jóváhagytak, például:

  • vasúti és közúti területek pontosítását az északnyugati gazdasági övezetben,
  • a 100-as vasútvonal fejlesztéséhez szükséges területmódosítást,
  • valamint a 481-es út négysávosításához szükséges területbiztosítást.

A módosításokat a bizottság egyhangúlag támogatta.

Autókereskedés bővítése – csökkenő zöldfelület

Egy másik előterjesztés egy debreceni autókereskedés fejlesztéséhez kapcsolódott. A tervek szerint a meglévő telephely bővülne, amihez a zöldfelületi arányt 40 százalékról 30 százalékra csökkentenék.

A bizottság a partneri egyeztetés elindítását támogatta, bár a döntésnél több tartózkodás is volt.

Régi projektek újra napirenden

A bizottság ismét foglalkozott korábban már tárgyalt ügyekkel is, például:

  • a Debrecen–Józsa és a déli térség közötti 400 kV-os távvezeték és optikai kapcsolat létesítésével,
  • valamint a 35-ös és 354-es főutak közötti szakasz fejlesztésével, amelynek előkészítése már 2008-ban megkezdődött, de forráshiány miatt leállt.

Ezeknél a pontoknál főként technikai, illetve nyomvonal-korrekciós döntések születtek.

Feszültség a gazdasági és lakóövezetek határán

A leghosszabb és legélesebb vita a Hópálya utca környéki gazdasági terület fejlesztéséről szólt. A terület sajátossága, hogy közvetlenül lakóövezet mellett helyezkedik el, ami már most konfliktusokat okoz.

A főépítészi iroda képviselője elismerte: a beruházások egy része úgy valósult meg, hogy a szükséges teljes közművesítés nem történt meg. Most a beruházók olyan módosítást kérnek, amely közműpótló megoldásokkal tenné lehetővé az elkészült fejlesztések használatbavételét.

Ezt azonban többen „kényszerpályának” nevezték, és felvetették:

  • ki fogja hosszú távon finanszírozni a hiányzó infrastruktúrát,
  • miért az önkormányzat viseli a kockázatot,
  • illetve mennyire igazságos a lakóövezethez közeli ipari fejlesztések ilyen módon történő támogatása.

A vita során az is elhangzott, hogy a terület közlekedési problémáit új utcák megnyitásával és hálózatfejlesztéssel lehetne enyhíteni, de a csatornázás és a teljes közművesítés továbbra is megoldatlan kérdés.

A bizottsági ülés második szakaszában a korábban már tárgyalt gazdasági területek ügye került ismét fókuszba, ahol a lakó- és ipari funkciók ütközése hosszú ideje feszültséget okoz.