A Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (MIAKÖ) reagált Papp László válaszára, amit a múlt héten megjelent Greenpeace-mérésre adott. Az egyesület szerint fontos objektív módon megvizsgálni, hogyan szennyezheti környezetét egy akkumulátorgyár, majd összevetni ezt a már megtörtént szennyezésekkel és a polgármester állításaival, hogy helyesen lehessen értelmezni a Greenpeace mérésének adatait.
A MIAKÖ közleményében részletezi: egy akkumulátorgyár – például a gödi Samsung, a debreceni CATL, az EVE Power, vagy bármilyen más ipari létesítmény – a termékei előállításához energiát, nyers- és alapanyagokat, valamint munkaerőt használ fel. A végtermék ezek és a technológia együttműködéséből jön létre, miközben a folyamat során selejt, újrahasznosítható és újra nem hasznosítható anyagok, égéstermékek, valamint egyéb szennyező anyagok – például ipari szennyvíz és szennyvíziszap – keletkeznek.
Az egyesület rámutat: ahhoz, hogy ezeket az égéstermékeket és szennyező anyagokat a környezetbe bocsáthassák, a gyáraknak a környezethasználati engedélyükben előírt határérték alatt kell tartaniuk a kibocsátást. Ezt úgy érik el, hogy a szennyezést vagy felhígítják, vagy szűrők segítségével kiszűrik. Az elhasználódott szűrőket, a szennyvíziszapot és más hulladékokat általában égetéssel, vagy veszélyes hulladéklerakóban történő elhelyezéssel semlegesítik.
Kövesd a Debreceni Napot a Facebookon >>
A legfrissebb hírekért kövess minket a
Google News-on is
A kibocsátások összeadódnak
A szennyező anyagok egy része a természetbe kerülve lebomlik, más részük azonban nem. Példaként említik az akkumulátorgyárak által használt nehézfémeket, amelyek a növényekbe, állatokba és az emberek szervezetébe kerülve felhalmozódhatnak. Emellett arra is felhívják a figyelmet, hogy a több száz pontforrásból, vagyis kéményből származó kibocsátások összeadódnak, amit állításuk szerint az engedélyezések során a hatóságok nem vesznek figyelembe.
A MIAKÖ szerint “zárt rendszer” nincs, bármennyire is állítja ennek ellenkezőjét Papp László vagy Barcsa Lajos. Úgy fogalmaznak: minden ipari tevékenység szennyezi a környezetet, a vegyipar pedig különösen, és többek között ennek köszönhetők azok a civilizációs betegségek is, amelyekkel a társadalom az ipari forradalom óta küzd.
Az egyesület emlékeztet: az akkumulátorgyárak szennyezik a levegőt, a talajt, a felszíni vizeket, valamint a talaj- és rétegvizeket is. A szennyezések a levegőből és a felszíni vizekből szinte azonnal kimutathatók, míg a talajból és a rétegvizekből csak néhány év, esetleg több évtized elteltével.
A közleményben kitérnek arra is, hogy Gödön az akkumulátorgyárhoz köthető szennyezés már a levegőből (NMP), a talajból (nehézfémek) és a felszíni vízből (NMP) is kimutatható volt.
A MIAKÖ hangsúlyozza: a mostani Greenpeace-mérés nem teszi semmissé a korábbi mérések eredményeit. Ahogy szerintük a Telex februári tényfeltáró cikke sem veszít az érvényességéből, amely elsősorban a gyáron belül mért, a határértéket többszörösen meghaladó mérgező anyagokra hívta fel a figyelmet.
A szóban forgó Greenpeace-cikk szerint Gödön, Komáromban, Sóskúton és Tárnokon 10 sekély kútból vett vízminta mérési eredményei nem mutattak ki határérték feletti szennyezést. Az egyesület értelmezése szerint ez azt jelenti, hogy a mintavétel idején a szennyezés a talaj- és rétegvizekben még nem haladta meg a határértéket – amely az NMP vonatkozásában szerintük nincs is.
“Megtanultunk együtt élni a Biogallal”
A közleményben felidézik, hogy a régi Biogal Gyógyszergyár több évtizeden keresztül szennyezte a Nagyerdő alatti II. vízbázist, és a szennyezés terjedését a mai napig nem sikerült megállítani, ezért a kármentesítés jelenleg is folyamatban van.
A MIAKÖ felteszi a kérdést: vajon erre gondolt-e Papp László polgármester, amikor egy Dehír-műsorban arról beszélt, hogy “megtanultunk együtt élni a Biogállal?”
Az egyesület szerint a “zárt rendszerű” akkumulátorgyárak – köztük a jelenleg már működő, illetve próbaüzemben lévő üzemek – már most szennyezik a környezetet. Állításuk szerint 2025 elején kimutatható volt az NMP mindkét ipari park közelében, és a felszíni vizekbe is került már olyan szennyező anyag, amelyet kifejezetten ipari kibocsátás okozott, példaként a Halms és a Semcorp nevét említve.
A közlemény szerint rendszeresen érezhető kellemetlen, büdös szag a Déli Ipari Park mellett, amelyet az uralkodó szélirány Debrecen vagy Mikepércs felé sodor.
Hozzáteszik: ezek a szennyezések egyelőre technológiai balesetek miatt történtek – az NMP-re pedig állításuk szerint nem kaptak magyarázatot –, és nem a normál működés következményei.
Papp adjon objektív tájékoztatást
A MIAKÖ szerint Debrecenben a szennyezés már elkezdődött, ugyanakkor még lehet tenni azért, hogy a város ne váljon “Göd 2”-vé.
Ezért arra kérik Papp László polgármestert, hogy ne kiragadott adatok mentén kommunikáljon, hanem átfogó és objektív tájékoztatást adjon a lakosságnak. Emellett fontosnak tartják, hogy valódi párbeszéd alakuljon ki, és a civilek érdemi kérdéseket tehessenek fel, amelyekre válaszokat is kapnak, pótolva ezzel a tényleges közmeghallgatás hiányát.
A közlemény végén megjegyzik: Mikepércsre például Papp László 2023 januári ígérete ellenére sem jutott még el.
