Kósa Lajos, az egyéniben áprilisban már nem induló debreceni fideszes országgyűlési képviselő és korábbi polgármester volt Kárász Róbert műsorának vendége. Infantilis témával kezdtek: Kósa Lajos keresztnevének eredetét és jelentését boncolgatták.
A képviselő elmondta, hogy a Lajos név germán eredetű, háborúval, hadviseléssel kapcsolatos jelentéssel bír, és a „híres” valamint a „harcos” szavak összevonásából alakult ki. Azt is elárult, hogy a családjában ő az ötödik generáció, aki ezt a nevet viseli, tehát ez egy családi hagyomány, és a fia is a Levente Lajos nevet kapta.
Nagyon fontos téma: a keresztnevek kérdése
Kárász Róbert ezután felidézte, hogy Kósa Lajos nemrég ígéretet tett arra, hogy rendet tesz a Magyarországon hivatalosan adható keresztnevek listáján. Emlékeztetett arra a kijelentésre, miszerint több mint 220 olyan név szerepel jelenleg a jegyzékben, amelyet senki sem visel, és ezek várhatóan kikerülnek a hivatalosan adható nevek közül. Megemlítette azt is, hogy Kósa szerint a „Gyűrűk Ura világa” nem illeszkedik a magyar hagyományokhoz, majd rákérdezett: mi a probléma azzal, ha valaki egy regényből vagy filmsorozatból merít nevet a gyermekének, például Gandalfot vagy Frodót.
Kósa Lajos válaszában hangsúlyozta, hogy alapvetően nincs baj ezekkel, de Magyarország több mint 1100 éve államisággal rendelkező nemzet, amely egy szláv–germán közegben őrzi identitását. A közösségi és egyéni identitás szempontjából is kulcskérdés a keresztnév, hiszen az ember azzal azonosul, és 18 éves koráig nem is változtathat rajta. A magyar keresztnévkincs összetartó erő, és olyan különleges nevek is tartoznak bele, mint a Béla vagy a Géza, amelyek kifejezetten magyar sajátosságok. Emellett olyan nevek is fontosak, amelyek költőkhöz, művészekhez, államférfiakhoz, sportolókhoz kötnek bennünket.
Kósa szerint nem szabad beengedni a hivatalos névjegyzékbe olyan neveket, amelyek semmilyen módon nem kapcsolódnak a magyar identitáshoz, kultúrához vagy civilizációs hagyományokhoz, ráadásul kitalált nevek, mint a Frodo vagy a Gimli. Kárász Róbert közbeszúrta, hogy vannak gyönyörű keresztnevek, de például a „Banánvirág” ma is adható név, noha kevesen viselik, és nyilvánvalóan nem tartozik ebbe a körbe.
Említette az Orália, Kandidát, Rüntyi, Bimbi neveket, valamint azt, hogy a Szent István, Jézus vagy Lucifer szintén nem tartozhatnak ide. Kósa szerint vannak olyanok, akik sportot űznek abból, hogy meghökkentő neveket találnak ki, mint a Banánvirág vagy a Fradika, de ezek nem illeszkednek a korábban a parlament, illetve a Magyar Tudományos Akadémia nyelvtudományi intézete által elfogadott elvekhez. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy olyan irodalmi alkotásokból származó nevek, mint a Csongor és Tündében szereplő Tünde, benne maradhatnak a listában.
“Magyar Péternél elgurult a gyógyszer”
A beszélgetés második felében Kárász felidézte Magyar Péter legutóbbi sajtótájékoztatóját, amelyen a politikus önmerényletekről, berepülő drónokról, szabotázsokról és hamisított felvételekről beszélt. Kárász megkérdezte, hogy Kósa Lajosnak, mint a honvédelmi és rendészeti bizottság vezetőjének van-e tudomása ilyen fenyegetésekről.
Kósa Lajos kijelentette, hogy nincs, majd úgy fogalmazott: Magyar Péternél „elgurult a gyógyszer”, és szerinte ezek az állítások komolytalanok. Hangsúlyozta, hogy ha Magyar Péter valóban rendelkezne ilyen információkkal, akkor hivatalos személyként kötelessége lenne feljelentést tenni, ellenkező esetben maga is bűncselekményt követ el. Kósa szerint nem lehet ilyen dolgokkal viccelődni, különösen nem egy európai parlamenti képviselő részéről.
Kósa Lajos felidézte Magyar Péter korábbi állításait is, például a járó motorú magánrepülőgépekről, kínai kémekről, titkosügynökökről és mesterséges intelligenciáról, amelyeket szerinte egy mintázat részeként kell értelmezni. Úgy véli, ezeknek még komoly következményei lehetnek.
Arra a kérdésre, hogy mi lehet Magyar Péter célja ezekkel a kijelentésekkel, Kósa egy futballpéldát hozott: szerinte Magyar Péter nem képes „gólt rúgni”, ezért marad az a módszer, hogy meghökkentő, botrányos kijelentésekkel próbálja magára irányítani a figyelmet. Úgy véli, ez egy ismert politikai jelenség, amely korábban is megjelent a magyar közéletben, Palotás Jánostól Jakab Péterig.
Kósa Lajos szerint mindig van egy választói réteg, amely mélyen ellenzi a Fidesz kormányzását, és bárkire hajlandó szavazni, csak ne a Fideszre. Ugyanakkor hangsúlyozta: a választásokat nagyon komolyan kell venni, mert mindent el lehet veszíteni, még akkor is, ha valaki vezet. A választás szerinte különösen súlyos tétű a jelenlegi háborús helyzetben, amikor Európa szerinte belesodródik az orosz–ukrán háborúba.
Kósa Lajos azt mondta: Magyar Péter vezetésével Magyarország szerinte könnyen belesodródna ebbe a háborúba, hiszen a Tisza Párt képviselői megszavazták az összes olyan brüsszeli előterjesztést, amely Ukrajna háborús támogatásáról, háborús kölcsönökről szólt.
Úgy fogalmazott: ha valami úgy néz ki, mint egy nyúl, úgy ugrál, mint egy nyúl, akkor az nyúl, hiába mondja magáról, hogy farkas.
Kósa Lajos szerint Magyar Péter győzelme esetén káosz alakulna ki, különösen egy ilyen kritikus időszakban. Bár erre semmi bizonyíték, sőt, a bíróság is kimondta, hogy kamu, hajtogatta tovább a fideszes paneleket, miszerint a Tisza Párt kormányra kerülése komoly megszorításokat jelentene, különösen a nyugdíjasok (vagyis a Fidesz leghűségesebb szavazói – mily véletlen, hogy őket emelte ki, ugye) esetében.
