Hajdúszoboszlóra érkezett csütörtökön Lázár János építési és közlekedési miniszter road show-ja, a Lázárinfó. A miniszter először felmondta a kormánypropagandát, majd kérdezhették is a jelenlévők.
Beszéde elején Lázár külön köszöntötte Bodó Sándor országgyűlési képviselőt, a helyi polgármestert Czeglédy Gyulát, valamint a megyei közgyűlés jelenlévő vezetőit és a környező településekről érkezett polgármestereket. Mint fogalmazott, a találkozónak „nincs szigorú műfaji kategóriája”, bárki bármit kérdezhet, tabu nélkül.
A miniszter tréfásan utalt arra is, hogy a helyi vendéglátás – „az a néhány pogácsa” – mennyibe kerülhet a kormánynak, majd kiemelte Bodó Sándor kitartó, halk szavú, de rendkívül következetes lobbimunkáját. „Kidobja az ember az ablakon, visszajön a kis kapun” – fogalmazott.
Orbán Viktor üdvözlete és a megye eredményei
Lázár János a fórum elején átadta Orbán Viktor üdvözletét minden hajdúszoboszlói polgárnak – azoknak is, akik a kormánypártokra szavaztak 2022-ben, és azoknak is, akik nem. Mint mondta, Hajdú-Bihar megyében az elmúlt évtizedben jelentős eredmények születtek: 2010-ben még 186 ezren dolgoztak, ma 250 ezren. A munkanélküliség a megyében 50 ezerről kevesebb mint 10 ezer főre, Hajdúszoboszlón pedig 1500-ról 500 alá csökkent.
„Kifizetjük a bizalom árát”
A tárcavezető külön kitért Bodó Sándor választási eredményeire: 2022-ben ebben a választókerületben 26 500-an szavaztak rá, ami történelmi rekord a térségben. „A Sándor aratja a babérokat, mi pedig igyekszünk helytállni” – mondta.
Hozzátette: a város erős gazdasága, idegenforgalma és turizmusa komoly hátteret ad, de összetettebbé is teszi a politikai viszonyokat.
60 milliárdos projekt: elindul a Debrecen–Hajdúszoboszló négysávos út előkészítése
Lázár bejelentette, hogy 2025. január 17-én aláírta azt a döntést, amely elindítja a Debrecen–Hajdúszoboszló közötti, mintegy 20 kilométeres négysávos út megépítését. Ehhez 470 telek felvásárlása szükséges, amelyre 5,8 milliárd forintot különítettek el. A projekt teljes költsége 60 milliárd forint, a tervek szerint 2026 és 2029 között valósul majd meg.
A fórumon a polgármester több helyi közlekedési fejlesztést is kért: új parkolókat a pályaudvarnál és a Tokaji utca–Rákóczi utca–Új utca kereszteződésében lévő körforgalom teljes átépítését. Lázár mindkét beruházást ígérte: a körforgalom felújítása mintegy 200 millió forintba kerülhet.
„Beszéljünk arról, milyen világban élünk”
A miniszter kitért a nemzetközi helyzetre is, hangsúlyozva: a háború árnyékában különösen fontos, hogy Magyarország megőrizze békéjét és semlegességét. Felidézte washingtoni és moszkvai útját, melyek célja a magyar energiaellátás stabilitásának biztosítása volt.
Azt állította, hogy a magyar családok jelenleg 9–10 forintot fizetnek a gázért és 35 forintot az áramért kilowattóránként; ez a régióban a legalacsonyabb ár. A következő választásnak szerinte az is tétje, hogy fennmaradnak-e ezek a kedvezmények.
„A döntés nem rólunk szól, hanem az önök életéről”
Lázár János arra biztatta a jelenlévőket, hogy nyugodtan, józanul mérlegeljék a 2026-os választás tétjét. „Nem rólam fognak dönteni, nem is a Sándorról, hanem a saját életükről” – fogalmazott.
Hozzátette: ha a kormány megkapja a bizalmat, folytatják a munkát; ha nem, tudomásul veszik az eredményt, de továbbra is dolgoznak a térségért.
Kérdések, durva felkérdezés
A fórum egyik hozzászólója tréfás hangvételben kezdte felszólalását, miután a polgármester is „kihúzta magát” az első sorból:
elmondta, hogy minden Lázár Infót megnéz, majd hozzátette, „szegény”, mire Lázár megköszönte a megjegyzést. A felszólaló aztán úgy fogalmazott: „Ha bármi történik Orbán Viktorral…”, mire Lázár azonnal közbeszólt, hogy „ne folytassa”, de a hozzászóló végül annyit mondott: akkor ő is vállalná a miniszterséget.
A beszélő ezután rátért mondanivalójára, és arról beszélt, szerinte Európában nincs még egy ország, amely olyan intézkedéseket hajtott volna végre, mint Magyarország. Példaként említette, hogy a 25 év alatti fiataloknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. Hozzátette: keresztfia „egy fillér nélkül” jutott lakáshoz, és ehhez szerinte hozzájárulnak az olyan támogatások, mint a babaváró hitel és a CSOK Plusz.
Elmondása szerint, ha valaki felveszi a 3%-os hitelt 25 évre, és hozzáteszi a CSOK Plusz támogatást, akkor „minimális önerővel, kedvező feltételek mellett” tud új lakást vásárolni. Úgy vélte, ilyen előnyökhöz az 1989 és 2016 közötti időszakban nem lehetett jutni.
A hozzászóló kitért arra is, hogy szerinte 50 millió forintos saját forrással ma valaki azonnal lakáshoz juthat, és kritizálta azokat, akik a 3%-os hitelt kifogásolják. Felidézte, hogy a kommunista időkben ő „huszonvalahány százalékos hitelt” fizetett vissza, miközben csak „egy lemezjátszót vagy egy kempingkerékpárt” vett volna belőle. Vállalkozóként úgy fogalmazott: 150 millió forintos vállalkozói hitellel akár saját telket is tudott volna venni, „nem másnak fizetni”.
Végül egy politikai jellegű kérdést tett fel: arra kért garanciát, hogy a választás után nem lesz „megszorítás”, és a mostani támogatási politika nem változik meg. „Ömlesztitek a pénzt a sikerhez… ne hogy elmúljon!” – fogalmazott.
Az alpolgármester hálás
Egy következő hozzászóló, Majoros Petronella, Hajdúszoboszló alpolgármestere a város nevében köszönetet mondott a bejelentett fejlesztésekért. Hangsúlyozta: hosszú évtizedek után először hallanak miniszteri szinten olyan vállalásokról, amelyek a Hajdúszoboszló és Debrecen közötti kétszer kétsávos útszakasz megépítését, a vasútállomás fejlesztését, a parkolók és a körforgalom megvalósítását érintik. Elmondta, hogy ezek napi szinten okoznak gondot a város életében, ezért különösen fontosak.
Az alpolgármesterhez hasonlóan Czeglédi Gyula, Hajdúszoboszló polgármestere is nagyon meg volt elégedve Lázárral:
Majd jött a feketeleves
A fórumon felszólalt Murvai Tamás is, aki néhány hónapja Berettyóújfaluban keveredett heves vitába Lázárral. A fiatal férfi több kérdést intézett a miniszterhez. Felidézte, hogy Lázár akkor ígéretet tett neki bizonyos ügyekben, ám szerinte ez nem teljesült. Problémaként hozta fel, hogy a BMW-gyár és a beszállítók megjelenése ellenére nem tapasztalta a bérek emelkedését, miközben – mint mondta – Debrecenben az átlagos albérletárak magasak. Sérelmezte, hogy a cége 2600 forintos nettó órabért ajánlott, ami szerinte nem élhető.
Felvetette azt is, hogy a vendégmunkások magas száma miatt szerinte nincs valódi verseny a munkaerőért. Említette továbbá, hogy a 106-os vasútvonal átépítése és a nyomvonal-módosítás miatt a szepesi lakosok panaszkodnak az alacsony kisajátítási árakra. Kritikával illette a kormányt amiatt is, hogy a KE beruházásai már évekkel ezelőtt ismertek voltak, mégsem készítették elő időben az új vasútvonalat, így sokak szerint az utazási körülmények romlottak.
Később a hozzászóló a magyar–kínai hitelszerződések átláthatóságát hiányolta, valamint felvetette az Átlátszó és a Szuverenitásvédelmi Hivatal perét, amelyben – megfogalmazása szerint – a hivatal „pert vesztett”. Bírálta a hivatal működését és béremelését is, majd a vita hevében személyeskedő megjegyzést tett a miniszterre, amelyet Bodó Sándor képviselő és moderátor, valamint a teremben ülők szóban visszautasítottak.
https://youtu.be/N7PadCtFofY
A következő kérdező a vasúti fejlesztések iránt érdeklődött, különösen az elöregedett InterCity-kocsik cseréjének ütemezése felől. Egy másik felszólaló, Kerek László, személyesen szerette volna megvitatni idegenforgalmi elképzeléseit a miniszterrel, amelyhez szerinte szükség lenne építésügyi támogatásra.
„Miért baj, ha magyar embereknek – például Szíjj Lászlónak vagy Mészáros Lőrincnek – van valamijük ebben az országban?”
Lázár János a fórumon arról beszélt: az elmúlt évtizedekben számos magyarországi üzemet privatizáltak és eladtak, így történt például a kabai cukorgyárral is, amelynek bezárásával több száz ember veszítette el a munkahelyét. Mint mondta, a kormány célja, hogy „kockáról kockára” vásárolja és építse vissza a stratégiai vagyonelemeket, mert meggyőződésük szerint „ami Magyarországon van, ha magyar kézben van, jobb helyen van”.
A miniszter a külföldi tulajdonú áruházláncokat és kereskedelmi cégeket is említette. Hangsúlyozta: senkit nem zavar, hogy „az Aldi tulajdonosa a német Albrecht család, a Lidl egy Schwarz nevű német emberé, a Deichmann pedig egy német cipész nevét viseli”, ahogy az is természetes, hogy drogériák vagy cementgyárak külföldi kézben vannak. „Akkor miért baj, ha magyar embereknek – például Szíjj Lászlónak vagy Mészáros Lőrincnek – van valamijük ebben az országban?” – tette fel a kérdést, mintha nem tudná, ezek hogyan szerezték a vagyonukat.
A fórumon elhangzott az aranytartalékkal kapcsolatos kérdés is. Lázár elmondta: soha nem látta személyesen a jegybank aranykészletét, de tudja, hogy a Gyurcsány-kormány idején az állományt eladták, a jelenlegi kormány pedig visszavásárolt belőle tartalékot. Szerinte háborús, bizonytalan időkben az arany felértékelődik, így ez biztonsági befektetésnek számít.
A jegybanki politikáról szólva hozzátette: 2014 és 2023 között a bérek nettó 10%-kal nőttek, aminek szerinte az alacsony – 2% körüli – kamatkörnyezet volt az egyik fő oka, mert ez élénkítette a gazdaságot és lehetővé tette a folyamatos bérnövekedést.
A miniszter kitért az ígéretek teljesítésére is. Úgy fogalmazott: „Amit eddig mondtam, azt teljesítettem. Ha fenyegettem valakit, azt is. Ha ígértem valamit, azt is.” Kijelentette, hogy a kormány csak olyan vállalásokat tesz, amelyeket biztosan teljesíteni tud, és ezt a költségvetés fegyelmezett kezelése is garantálja.
A fórumon részletesen beszélt a Debrecen körüli útfejlesztésekről. Elmondta: a város fejlődése miatt elengedhetetlen a környékbeli települések „ráhordása” és visszajutása, ezért épülnek négysávos utak Debrecen irányába. Felidézte: amikor átvették a kormányzást, 1000 km négysávos út volt az országban, ma már 2500 km. December 22-én adják át az M4-es új szakaszát, és több ütem következik Karcag és Püspökladány irányába.
Lázár János beszélt a személyes jövőjéről is. Azt mondta: nem tervez egy választási ciklusnál tovább, ő 2026-ig tekint előre, és majd a választók döntenek arról, hogyan értékelik az elvégzett munkáját. Hangsúlyozta: „Ha veszítünk, akkor is idejövök a lakossági fórumokra, akkor is kiállok, és ugyanazt fogom mondani.” Hozzátette: korábban nyolc évig volt ellenzéki polgármester, és ha úgy alakul, most is ugyanilyen szívóssággal képviselné a választóit.
A fiatalok ne kényszerüljenek Debrecenbe, Budapestre vagy külföldre költözni
A miniszter szerint a következő évek egyik legfontosabb feladata, hogy a fiatalok ne kényszerüljenek Debrecenbe, Budapestre vagy külföldre költözni, hanem kisebb településeken, falvakban és városokban is legyen lehetőségük boldogulni. Szerinte „élhetőbbé kell tenni Magyarországot”, hogy vidéken is legyen jövőkép.
A debreceni közlekedési ügyekre áttérve elmondta: jövő héten sajtótájékoztatón jelenti be, hogy a Hajdú-Bihar megyei bérleteket a debreceni helyi közlekedésben is elfogadják majd. Ez azt jelenti, hogy aki megyei busz- vagy vasútbérletet vásárol, ugyanazzal Debrecenben is utazhat, és fordítva: a debreceni bérlettel a MÁV és a Volán teljes hálózatán lehet közlekedni.
A vendégmunkások kérdését is részletesen érintette. Mint mondta, Magyarországon 4,9 millió ember fizet járulékot a munkája után, 2010-ben még csak 3,6 millióan voltak. Szerinte csak annyi vendégmunkás jöhet be legálisan, amennyi üres álláshely van, jelenleg ez körülbelül 120 ezer fő. Kiemelte: ezek az emberek csak olyan munkát végeznek, amelyre nincs magyar jelentkező. Példaként hozta fel, hogy a MÁV-nál alig találni olyan dolgozót, aki WC-takarítást vállalna InterCity szerelvényeken.
Lázár hozzátette: szerinte a multinacionális cégek – például a BMW vagy a BYD – felfelé tolják a béreket, ami a munkavállalóknak kedvez, ugyanakkor a vállalkozók számára kihívás, mert egyre magasabb bérköltségekkel kell számolniuk.
Szó esett a kisajátításokról is. A miniszter elmondta: Hajdúszoboszlón a négysávosítás kapcsán 5,8 milliárd forint áll rendelkezésre a területek megvásárlására, és mindig a méltányos megegyezésre törekednek. Ha ez nem sikerül, a bíróság dönt, de szerinte eddig senki nem járt rosszul a kormány ajánlataival.
A szuverenitásvédelmi hivatal és az Átlátszó vitájáról azt mondta: nem követi az ügyet, mert ő az emberekkel foglalkozik, nem a hivatalokkal.
„A miniszterelnök azért vitt magával, hogy tanuljak” – a Trump-találkozóról
A fórumon Lázár részletesen beszámolt az Orbán Viktorral és Szijjártó Péterrel közösen tett washingtoni útról is. Felidézte: a találkozó legfontosabb tapasztalata számára az volt, hogy az amerikai elnök politikáját „személyesen és közvetlenül” alakítja.
„Nagy hiba lenézni az Egyesült Államok elnökét” – hangsúlyozta. Trump szerinte „szívós, határozott ember”, akit elsősorban az amerikaiak megélhetése érdekel.
Hozzátette: az elnök meglepő tájékozottsággal beszélt árakról, inflációról és a mindennapi amerikai valóságról.
A miniszter beszámolója szerint Trump fizikailag és szellemileg kiváló állapotban volt, és világos stratégiai célt követ: a békét.
„Az amerikai elnök meggyőződéssel vallja, hogy a békében gyarapodnak az országok, a háború veszteség. Ő meg fog tenni mindent a következő fél évben, hogy béke legyen.”
Lázár szerint az amerikai támogatás Ukrajna felé nem korlátlan, és „rövid időn belül el fog záródni a pénzcsap”. Ennek következményei Európát is elérik, kérdésként felvetve: „Ki fogja finanszírozni a háborút?”
A moszkvai tárgyalásokról: „Putyin minden tud”
A miniszter a moszkvai tárgyalásról is hosszan beszélt. Úgy fogalmazott:
„Putyin 21 éve vezeti Oroszországot, minden magyar–orosz relációval tisztában van.”
Különbséget érzékeltetett a két helyszín között:
„A Fehér Ház egy lezserebb intézmény, Moszkvában pedig rend van.”
A beszélgetések hangulata szerinte „jó” volt, de Moszkvában „az emberben ott van a bizonytalanság”.
Lázár úgy érzi, az orosz fél Ukrajnáról nem fog lemondani:
„Oroszország 500 éven át a magáénak tartotta. Ebből a meggyőződésből őket senki nem fogja kizökkenteni.”
A miniszter szerint egyedül Trump lehet képes közvetíteni és kompromisszumra bírni a feleket.
„Ha az EU úgy dönt, fizetni kell a háborúért”
Lázár kiemelte: Magyarország EU-tagként nem kerülheti el a közös döntések következményeit.
„Ha az Európai Unió úgy dönt, hogy be kell szállni a háború finanszírozásába, akkor mindenkinek fizetnie kell: a magyaroknak is, az európaiaknak is.”
Szerinte a jelenlegi brüsszeli politika két fő követelése:
-
a háború finanszírozása,
-
a migránsok befogadása.
Úgy véli, a választások tétje az, hogy „ki a magyarok embere Brüsszelben, és ki a brüsszeliek embere Budapesten”.
„Semmi megnyugtatót nem tudok mondani”
A miniszter a fórumon arról is beszélt, hogy saját gyerekei és az ország jövője miatt aggódik:
„Semmi jót nem tudok mondani a jövőt illetően. Semmi megnyugtatót nem tudok mondani annak, akinek gyereke vagy unokája van.”
Hozzátette: épp ezért szerinte rendkívül nagy a mostani választások tétje.
„Most, a 16. kormányzati évben nagyobb a tét, mint valaha.”
Orbán Viktort tapasztalt, nemzetközileg ismert vezetőként jellemezte, akit „mindenhol számon tartanak”.
Egy helyi lakos éles kérdései: bankadó, vendégmunkások, lengyel turisták
A fórum végén felszólaló Kanizsai György Béla több kérdést is feltett, amelyek közül számos feszültséget keltett a teremben.
A bankok különadójáról azt mondta: „Senki nem hiszi el, hogy a bankok nem hárítják át az emberekre a különadót. Egy egyszerű utalásért 33 forintot fizettem.”
Kritizálta a debreceni gigaberuházások munkaerővonzó hatását is, amelyek szerinte a vendégmunkások miatt kiszorítják a turistákat a helyi szállásokról.
A felszólaló legélesebben azonban a lengyel–magyar viszony romlása miatt fogalmazott meg bírálatot. Azt állította: „A politikai helyzet kárt okozott nekünk. Lengyel csoportok mondták le a foglalásokat, mert nem akarnak Magyarországra jönni.”
Szerinte ez a helyi turizmust, a szálláshelyeket és a fürdőt is érzékenyen érinti.
