Hajdú-Bihar megyében született meg az első olyan ítélet másodfokon, amely a devizahitelesnek kedvezett az Európai Unió Bíróságán (EUB) április végén hozott döntésére hivatkozva. Az ügyben másodfokon a Debreceni Törvényszék hozott ítéletet, amelyben a kölcsönfelvevő javára hozott döntést a felperessel, az Argenta Faktor Zrt.-vel szemben.
A per közel két évig tartott, a devizahiteles képviseletét Dr. Papp-Lada Beáta ügyvéd látta el, aki az alábbiakban összegezte a Debreceni Napnak a nyertes devizapert:
“A felperesi jogelőd Erste Lízing Autófinanszírozási Részvénytársaság 2005-ben svájci frank alapú gépjárműlízing-szerződést kötött ügyfelemmel több mint 3.188.000 Ft értékben, amelyet 2010-ben felmondott és a devizahitelestől több millió forint tartozás és jelentős késedelmi kamat kifizetését követelte”
– majd hozzátette
“Ügyfelemmel azonban vitattuk a követelést és perré alakult. arra hivatkoztunk, hogy a szerződés érvénytelen, mivel a bank nem adott megfelelő tájékoztatást a devizahitel árfolyam kockázatairól. Az elsőfokú bíróság még a banknak adott igazat, így az addig megfizettet részleteken túl 15 év után az ügyfelemet kötelezte több mint 2 millió forint tőke, 2011- augusztus 30. napjától a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi kamat, valamit közel 300.00 Ft perköltség kifizetésére.”
Orbán Viktor a devizahitel-károsultakról: “Amit mi tehettünk, azt megtettük”
Az ügyvéd és képviseltje ezután fellebezést nyújtott be a Debreceni Törvényszékhez, és kérték az ítélet megváltoztatását, azonban az Argenta Faktor Zrt. álláspontja szerint a bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és abból helyes jogi következtetést vont le. Ezután került az ügy másodfokra, ahol fordulat történt: a Debreceni Törvényszék kimondta, hogy a devizahitel-szerződés árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezéseinek tisztességtelen jellege miatt érvénytelen.
A bíróság indoklásában hangsúlyozta: a szerződésből csak az árfolyamváltozással felmerülő fizetési kötelezettség derül ki, de a banknak fel kellett volna hívnia az ügyfél figyelmét a konstrukció hosszútávú kockázataira is. Mivel ez a szerződéses rendelkezés semmis, és mivel a semmisség szerződéses főszolgáltatást is érint, ez a szerződés teljes érvénytelenségét eredményezi a rPtk 209/A (2) bekezdése szerint. Tekintettel arra, hogy az elsőfokú eljárásban is megállapítást nyert, hogy az átvett kölcsönösszeg megfizetésre került, így az érvénytelen szerződés alapján a banknak bármilyen jogcímen megfizetett további összeg, kamat nem jár.
Az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása folytán a kölcsönfelvevő az első- és másodfokú eljárásban is pernyertes lett, hiszen a marasztalási igény vele szemben alaptalannak bizonyult. A Törvényszék továbbá kötelezte a Bankot a devizahiteles ügyfelem első- és másodfokú költségeseinek és perköltség megfizetésére.
Dr. Papp-Lada Beáta jogi képviselő mindezeket összegezve hangsúlyozta, hogy ez az ítélet azért különösen fontos, mert az az EUB C-51/17. számú ítéletén figyelembe véve több mint egy évtizede elsőként ismeri el a másodfokú bíróság, hogy egy devizahiteles szerződés tisztességtelen feltételeket tartalmazott, és ezzel precedenst teremthet a jövőben hasonló ügyekben. A Bíróság kimondta, hogy a devizahiteleseknek a felvett tőke összegét kell visszafizetniük, a többi költséget a banknak kell állnia.
