Éltető Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa legújabb tanulmánya most a belső iparbiztonsági kockázatokra, valamint a lakosság felé történő kommunikáció visszásságait tárta fel.
A legfőbb problémás területek közé tartozik a dolgozók veszélyes anyagoknak való kitettsége, a munkavédelmi hiányosságok és az ezekből fakadó balesetek – idéz a hvg.hu a tanulmányból. A munkavállalók jellemzően csupán fél-egyórás munkavédelmi oktatásban részesülnek, amely során nem kapnak megfelelő tájékoztatást a vegyi anyagok okozta veszélyekről, például arról, hogy rákkeltő anyagokkal dolgoznak majd.
Nemzetközi és hazai esetek
A szerző több nemzetközi esetet is áttekint, amikor tűzeset történt egy gyárban az ott tárolt akkucellák kigyulladása miatt. Külön kiemeli azokat a kínai cégeket, amelyek jelenleg Magyarországon is építenek üzemet. Ezt követően egy hazai példát is említ: 2024. január 25-én az ellenőrök váratlan látogatásukkor a Halms Hungary debreceni telephelyén azt tapasztalták, hogy a közcsatornába vezették a fémforgáccsal és olajos emulzióval szennyezett vizet.
A kormányhivatal a bírságot május 22-én hozta meg, ám annak részleteit csak az önkormányzati és EP-választások után tette közzé. Az utóellenőrzés során kiderült, hogy az elrendelt intézkedéseket csak részben hajtották végre, és a kiszabott bírság csupán 1,98 millió forint volt.
Az újrahasznosítás kockázatai
Az akkumulátorgyártás tesztidőszakában a selejt aránya elérheti az 50%-ot, később ez az arány 5-10%-ra csökken. A CATL néhány százalékos, míg az SK On 20% körüli selejtaránnyal működik. Az autógyárak specifikus igényei miatt az egyes modellekhez gyártott akkumulátorokat nem lehet más autókban felhasználni, ami az iparágban a standardizáció teljes hiányára utal.
A használt akkumulátorok második felhasználása veszélyes, míg új célokra történő alkalmazásuk, például energiatárolásra, munkaigényes és kockázatos. Az újrahasznosítás költségei sem versenyképesek az új gyártással, ezért az csak állami vagy uniós támogatások mellett lehet nyereséges.
Hiányosságok a lakossági kommunikációban
A kormány központi propagandája és a cégek információvisszatartása miatt a lakosság nem kap átfogó tájékoztatást. A közmeghallgatásokat 2023-ban online térbe helyezték, ahol a kérdésekre valódi válaszok nem érkeznek, a kritikus kérdéseket nem olvassák fel, és sok információt titkosítanak.
A Dongwha elektrolitgyár például mindössze 18 oldalas biztonsági jelentés alapján kapott építési engedélyt, amit részletes információk nélkül hagytak jóvá. Az akkugyártás más eseteiben is hasonló információhiány tapasztalható.
A lakosság és civilek aggályainak elnyomása
A civilek számára a közmeghallgatásokon kívül alig van lehetőségük véleményt nyilvánítani. A tiltakozó csoportokat gyakran fenyegetik, hiteltelenítik, vagy jogi eszközökkel akadályozzák működésüket. A civilek által indított perek és népszavazási kezdeményezések jellemzően elbuknak adminisztratív akadályok miatt.
A cikk végül a kormányzat és cégek részéről tapasztalható zöldre mosást is bírálja, amely során a környezeti hatásokat jelentősen alábecsülik vagy elhallgatják.
