Jogerősen öt év börtönre ítélte a debreceni lakóparkot érintő milliárdos sikkasztás ügyében Sz. Tamás elsőrendű vádlottat a Szegedi Törvényszék. A férfi feleség, K. Tímea 400 ezer forintos pénzbírságot kapott.
A vád szerint 2005 – 2011 között a Debrecen, Böszörményi út 68. szám alatt lévő Füredi-kapu Lakóparkkal kapcsolatos visszaélések miatt Sz. T. és 4 társa ellen sikkasztás bűntette, csődbűncselekmény, tartozás fedezetének elvonása, költségvetési csalás, közokirat-hamisítás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt indult büntetőeljárás.
Az eljárás leglényegesebb eleme, hogy a vádlottak a lakóparkban lakást vásárolni szándékozók által az I. – II. rendű vádlott cégének irodájában készpénzben befizetett vételárakat, illetve azok egy részét nem utalták el a projektet finanszírozó Erste Bank részére, így a cég megszűnését követően a bank az egyes vevőktől továbbra is követelte a vételár vagy annak egy része megfizetését, ellenkező esetben az ingatlant terhelő keretbiztosítéki jelzálogjogot érvényesíteni kívánta.
A bűncselekményeknek több mint 200 sértettje van, a sértettek túlnyomó többsége magánszemély, elenyésző részük gazdasági társaság. Az okozott kár összege meghaladja az 1 milliárd forintot, a legnagyobb kár 76 millió forint – mely egy gazdasági társaságnál merült fel –, míg a legalacsonabb összegű 8000 forint, de átlagosan 2-3 millió forint a sértettek kára.
Miért húzódott el ilyen sokáig az ügy? Erre, és még számos egyéb részletre is rákérdeztünk a Szegedi Törvényszéknél
Mi indokolta, hogy ennyire hosszú ideig tartott az eljárás Sz. Tamás ügyében, különös tekintettel arra, hogy a feljelentés több mint tíz éve történt?
A hivatkozott ügy tárgyát képező bűncselekményeket a terheltek 2005-2011. közötti időszakban követték el. A nyomozás elrendelésére 2011. évben került sor. A nyomozás lezárta után a vádhatóság 2014-ben emelt vádat az ügyben. Az elsőfokú bírósági eljárás Debrecenben indult, ahol azonban az ítélkező bírák elfogultsági nyilatkozatára tekintettel a Kúria 2014-ben a Szegedi Törvényszéket jelölte ki az elsőfokú eljárás lefolytatására. Az alapügyben elsőfokon eljárt Szegedi Törvényszék a sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt Sz. Tamás és társai ellen indított büntetőügyben 2021. május 21. napján hozott ítéletet. A másodfokú eljárásban a Szegedi Ítélőtábla 2022. június 2. napján hozott ítéletével Sz. Tamás I. rendű és K. T. I. II. rendű vádlottakra vonatkozó részét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot Szabó Tamás I. rendű és Kiss Tímea Ilona II. rendű vádlottak vonatkozásában új eljárásra utasította. A megismételt elsőfokú eljárásban a Szegedi Törvényszék 2023. február 22. napján hozott I. és II. rendű vádlottakkal szemben ítéletet. Az I. r. és II. r. vádlottak vonatkozásában másodfokon a Szegedi Ítélőtábla 2024. október 17. napján hozott jogerős ítéletet.
Az ügy tárgyát képező bűncselekmények jellege, a terheltek és a sértettek kirívóan magas száma egyaránt megnehezíti és szükségszerűen elhúzza az eljárást. Ezekben az ügyek a bizonyítási eljárás – az imént írt okok fennálltára tekintettel – jóval több időt vesz igénybe.
E körülmények együttes fennálta okozta az eljárás elhúzódását, amely azonban az ilyen jellegű ügyekben egyáltalán nem unikális jelenség.
Milyen tényezők játszottak szerepet a büntetés időtartamának meghatározásában Sz. Tamás esetében, figyelembe véve az üzletszerűen elkövetett sikkasztások és a költségvetési csalás súlyát?
Minden bűncselekményhez a Büntető Törvénykönyv büntetési tételt rendel, mely „tól-ig” tartamban rögzíti az adott bűncselekmény elkövetése esetén kiszabható szabadságvesztés mértékét. Több bűncselekmény elkövetése esetén ún. halmazati büntetés kerül kiszabásra, amely a kiszabható büntetés felső tételhatárának emelkedését vonja maga után. Az I. r. vádlott esetében a halmazati szabályok alkalmazásával a büntetési tételkeret 5-15 évig (a legsúlyosabb általa elkövetett bűncselekmény 5-10 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyeget) terjedő szabadságvesztés volt. Magyarországon a „középmértékes büntetési elv” van érvényben, tehát a meghatározott „tól-ig” mérték középmértéke kell, hogy a büntetés kiszabása során a kiindulási alapot jelentse. Ez az I. r. vádlott esetében 10 év volt.
A büntetés kiszabása során ekkor kell figyelembe venni az aktuális vádlott vonatkozásában fennálló enyhítő és súlyosító körülményeket, ezek alapján lesz a büntetés „egyénre szabott”. Az I. r. vádlott esetén a bíróság úgy ítélte meg, hogy az ügy összes körülményét figyelembe véve, a bűncselekmények tárgyi súlyát és a speciális (enyhító és súlyosító) körülményeket mérlegelve a kiszabott szabadságvesztés tartama elegendő ahhoz, hogy a büntetés a célját elérje.
Milyen jogi megfontolások vezettek ahhoz, hogy Sz. Tamás csak a büntetés kétharmadának letöltése után bocsátható feltételes szabadságra?
A hatályos jogi szabályozás szerint a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége vagy fennáll, vagy bizonyos esetekben kizárt. Ha nem kizárt – ahogy jelen esetben sem -, akkor főszabály szerint a 2/3 -os tartam az irányadó. (Bizonyos speciális személyi körülmények fennállta indokolhatja azt, hogy az elkövető a büntetés 3/4 -ének, vagy – még szűkebb körben – különös méltánylást érdemlő esetben a büntetés fele részének kitöltését követő napon lehessen feltételesen szabadon bocsátani, de jelen ügyben ezek a speciális személyi feltételek nem álltak fenn.)
A táblabíróság döntésében szereplő eltiltások – gazdasági társaságok vezetésétől és közügyektől – mennyiben kapcsolódnak az elkövetett bűncselekményekhez, és mi az indoklásuk?
A foglalkozástól eltiltás és a közügyektől eltiltás alkalmazása előbbi esetében az elkövetett bűncselekmény jellegéhez kapcsolódik {Btk. 52. § (1) bekezdés}. A közügyektől eltiltást {Btk. 61. § (1) bekezdés} pedig akkor kell alkalmazni, ha a terheltet bármilyen szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik.
Milyen hatással van az ítélet a károsultak, különösen a lakásvásárlók helyzetére, és biztosít-e számukra bármilyen kártérítési lehetőséget?
A büntetőügyben hozott ítélet nincs kihatással a kárrendezésre, annak rendezése nem a büntető eljárás feladata. Az ítélet azonban rendelkezik arról, hogy a sértettek polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasítja, tehát a károsultak (akár egyénileg akár pertársaságot létrehozva) polgári peres eljárásban érvényesíthetik jogaikat az elszenvedett kár vonatkozásban.
Tervezi-e az ítélőtábla, hogy a jövőben lépéseket tesz az ilyen jellegű gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatos eljárások felgyorsítása érdekében?
Az eljárások felgyorsítása érdekében különböző, ezt előmozdító intézkedések tehetők, azonban ez jogalkotói feladat. E körben sem az ítélőtábla, sem egyéb bírósági szerv nem kompetens. Az adott ügyekben a bíróságokat az „észszerű időn belül történő befejezés” elve vezérli, amelynek – a lehetőségek szerint – minden esetben igyekeznek is eleget tenni. A korábban említett körülmények azonban nagy mértékben okozhatják az eljárás elhúzódását, ahogy jelen ügyben is tapasztalható volt.
Milyen szerepet játszott K. Tímea a bűncselekmények elkövetésében, és miért pénzbüntetést kapott szabadságvesztés helyett?
A II. r. vádlott terhére megállapított bűncselekmények száma és tárgyi súlya is lényegesen kisebb volt, mint az I. r. vádlott esetében, így vonatkozásában a bíróság úgy ítélte meg, hogy a büntetési célok enyhébb szankció alkalmazásával is elérhetőek.
Az ítélet kihirdetését követően várható-e bármilyen további nyomozás vagy eljárás más érintettek ellen, vagy az ügy ezzel végleg lezárult?
Jelen eljárásban (ebben az eljárásban felderített elkövetői kör és bűncselekmények tárgyában) jogerős ítélet született.
A további esetlegesen mást (is) érintő, vagy más bűncselekmények elkövetése miatt indított / folyamatban lévő nyomozás a nyomozó hatóság hatáskörét érintő kérdés.
Mennyi időn belül kell Sz. Tamásnak megkezdenie a szabadságvesztés letöltését, és melyik intézményben kell ezt megkezdenie?
A büntetés letöltését érintő kérdések nem a bíróság hatáskörébe tartoznak, ez már a büntetés végrehajtás feladata.
Az ítélet szerint Sz. Tamás feltételes szabadlábra bocsátható a büntetés kétharmadának letöltése után. Milyen konkrét szempontokat vesz figyelembe a bíróság a mérlegelésénél ebben az esetben?
A szabadságvesztés büntetés meghatározott részének kitöltését követően (a büntetés 2/3 része) a feltételes szabadságra bocsátásról a büntetés-végrehajtási bíró dönt, a büntetés-végrehajtási törvényben foglalt szabályok adta keretek és a szabadságvesztés büntetést foganatosító büntetés végrehajtási intézet javaslata alapján.
Az ítélet részeként öt évre eltiltották Sz. Tamást attól, hogy gazdasági társaságokban vezető tisztségviselőként dolgozzon. Milyen további intézkedéseket hozhat a bíróság annak érdekében, hogy hasonló gazdasági bűncselekmények megelőzhetők legyenek?
Minden ítélet egyedi. Adott ügyben, az adott elkövető által elkövetett és terhére rótt bűncselekmény(ek) komplex vizsgálata és mérlegelése során a bíróság olyan ítéletet hoz és olyan szankciót alkalmaz, amellyel meggyőződése szerint a büntetési célokat eléri. A büntetés célja, hogy az elkövetőt és mást is visszatartson a jövőbeni bűnelkövetéstől (generális és speciális prevenció).
A bűnözés egyidős az emberiséggel. Volt, van és lesz is. Nincs az a büntetés, vagy komplex megelőző intézkedés, amely teljes egészében kiküszöbölhetné, hogy a jövőben ilyen jellegű gazdasági-, vagy bármilyen más, egyéb jellegű bűncselekmény megvalósulhasson. Az egyedi ügyekben alkalmazott szankciók „visszatartó erején” kívül – a prevenció érdekében – a bíróságok kezében nincs egyéb eszköz.
