Bár a 15. Campus Fesztivál zárónapjának leginkább várt fellépője ATB volt a Metal Sheet Beat Stage-en, és a nagyszínpadon Majka is “teltházas” koncertet adott, a szombati nap nem csak róluk szólt. Még akkor sem, ha az ózdi hős idén is hozta a kötelezőt, és a német trance-isten is remek show-t csinált.
Már hetekkel a rendezvény előtt, a fellépők böngészése közben megakadt a szemem a Belga együttesen, akiket még középiskolás koromban ismertem meg, így nosztalgiából is választottuk őket. A rapperek nem is okoztak csalódást, kezdésnek ünnepélyesen átvágtak egy szalagot, majd belekezdtek. Napjainkban igencsak aktuális problémát boncolgattak a Fizetésnappal, amit ugyanúgy skandált a tömeg fiatalabb és idősebb része, mint remek korai szerzeményüket, a Zsolti a békát, amit gyerekeknek szántak annak idején.
Nem úgy a vulgaritásból sportot űző Egy két há című örökzöldet, de ez mit sem vont le az élményből, majd megtudtuk, hogy a Rendőrmunka nagyon durva és beszálltunk a kocsiba is, végezetül a 14 nyelvre lefordított szerelmes vagyok is felcsendült.
Személy szerint egy zenét még nagyon vártam, de végül az „Az a baj” kimaradt a repertoárból. Sebaj!
Összefoglalva a srácok megadták azt, amit egyik korai alkotásukban kérdésként feltettek. Mit kíván a magyar nemzet? Magyar nemzeti hip-hop rappet!
Két dal erejéig (Tarzan, Napolaj) az UFO koncertjénél is megálltunk, majd elütöttük az időt a Rádió1 placcán. Most egyet aludva rá, ATB szettje némileg csalódás volt, de ezt tudjuk be annak, hogy a német lemezlovas vélhetően a nagy létszámú fiatalságnak szeretett volna kedvezni a mai új hullámos, kommerzebb vonulattal. Azért némi alkoholos innivalóval simán el lehetett viselni. Szépségtapaszként a 9 PM azért csak felcsendült, így összegezve a fénytechnikával és a látványos konfetti kilövésekkel egész korrekt produkció volt.
– Faragó László –