Mikepércs CATL

Fokozódik a társadalmi feszültség a CATL debreceni gyára miatt, a mikepércsi anyák tovább szorongatják a kínai beruházót

Helyi hírek

A Debrecen és Mikepércs határában épülő CATL akkumulátorgyár vezetősége legutóbbi válaszaival sem nyugtatta meg a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (MIAKÖ) aktivistáit, ezért a szervezet újabb kérdéseket fogalmazott meg.

Hirdessen nálunk! Megéri!

A portálunkhoz is eljutottatott levélben a mikepércsi anyák és szimpatizánsaik azt írják, véleményük szerint Debrecenben és Mikepércsen – a Déli Ipari Parkban történő klaszterbővítés következtében – a társadalmi feszültség növekedése tapasztalható. A lakosság körében érezhetővé vált egyfajta szorongás, ami a CATL akkumulátorgyár és annak kiszolgáló üzemeihez kapcsolódóan jelentkezik.

Úgy tudják, a lakosság nagy része határozottan ellenzi a tervezett akkumulátorgyárak építését Debrecenben, de egyre több aggály merül fel a Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia 2030 magyar állampolgárok érdekeit sértő kockázatai miatt, az országban már működő akkumulátorgyárak környezeti hatásait tekintve, illetve a környezetvédelmi hatóságokhoz történő bejelentésekre adott – a lakosságra nézve nem kedvező – hatósági reakciók tudatában.

Az egyesület szerint elengedhetetlen a környezetvédelmi hatóságok működésének felülvizsgálata, a hatósági döntéseket megalapozó környezetvédelmi jog reformja, valamint egy környezetvédelmi minisztérium felállítása is.

“Kínai akkumulátorgyár? Köszönöm, nem!” A holland sajtóig is eljutott a mikepércsi anyák harca

Mi a teendő üzemi baleset esetén?

A MIAKÖ szerint a CATL gyár felépítése komoly fenyegetést jelent a lakókra nézve. Az egyesület az alábbi (részben korábban már feltett) kérdéseire szeretne még választ kapni:

Ki végzi az EU-s szabványoknak való megfelelőségi auditot?

Az EMS (Environmental Management System) Környezetirányítási Rendszer leírása a CATL honlapján hol érhető el, mely meghatározza, hogy a vállalat hogyan azonosítja, értékeli, figyeli és tartja fenn a környezettel való kölcsönhatásokat a negatív környezeti hatások megelőzése érdekében?

Tűzzel és/vagy károsanyag kiszabadulásával járó üzemi baleset során, havária esetén, milyen protokoll lép érvénybe?

Hogyan garantálják, hogy az egészségre káros anyagok nem tudnak túlterjedni az üzem területén, a környező épületek és a környéken tartózkodók veszélyeztetettsége nem merül majd fel?

Mi a konkrét protokoll veszélyhelyzet esetén a hatóságok tájékoztatására?

A MIAKÖ emlékeztet, a gyárak és gyáregységek összeadott hatása nem került mindezidáig egységes hatásvizsgálatra. Ígérik, hogy a CATL zárt logisztikájának, a szűréseknek és a kezeléseknek köszönhetően kevés, jól meghatározott ponton, csak egészségügyi határérték alatti levegőterhelésre kerülhet sor.

A tárgyalásunk alkalmával személyesen is hangsúlyoztuk, hogy az életszínvonalunk minőségét tekintve a határérték alatt tartott érték nem jelent nulla kibocsátást a jelenlegi életkörülményeinkhez képest, így ez az ígéret bennünket nem elégít ki, a helyzet továbbra is aggasztó számunkra.

Hulladékkezelés, szürkevíz, helyben toborzott munkaerő – újabb válaszokat küldött a debreceni CATL vezetősége

Megkérdőjelezhető a hatósági eljárás korszerűsége és alkalmassága

Mint fogalmaznak, a környezeti hatások jelentésének elkészítése (Environmental Impact Statement – EIS) azaz a beruházások megvalósítása során várható környezeti hatásokat csökkentő intézkedések meghatározása önmagában a CATL első ütemének hatásvizsgálata során sem történt meg.

Pontosítva e kijelentést, sajnálatos tény, hogy a CATL gyár építése során nem született felmérés a jelenlegi közegészségügyi állapotról, ebből kifolyólag pedig véleményünk szerint a lakosság egészségi állapota romlásának bizonyíthatóságát lehetetlenítik el, hiszen a határérték alatt tartott kibocsátásból adódó negatív egészségügyi hatások nem lesznek bizonyíthatóak, a viszonyítási pontokat garantáló adatok hiányában.

E tényre alapozva a mikepércsi anyák úgy ítélik meg, hogy az érintett területek környezeti állapotának felmérése hiányos. Az EIS jogszabályi háttere az EU-ban az 1985/337/EEC tanácsi irányelvben található. Az irányelv célja a környezeti hatásvizsgálatok harmonizálása az EU-ban. Az irányelvnek megfelelően EIS-t kell elkészíteni a környezeti hatásvizsgálatok harmonizálása érdekében, hogy az Európai Unióban az összes tagállamnak azonos módszereket lehessen alkalmazni a környezeti hatásvizsgálatok elvégzése során.

A mi nézőpontunkból és a közzétett adatok szakmai oldalról történő vizsgálata során elmondhatjuk, hogy a magyar hatósági eljárás folyamatai és adatai nem transzparensek ezzel az irányelvi céllal. Megkérdőjelezhető a hatósági eljárás korszerűsége és alkalmassága számos tényező összevetését megkívánó beruházások engedélyeztetése esetén. Mit gondolnak erről, nem jelent-e ez túl nagy beruházási kockázatot a vállalatuk számára?

– olvasható a levélben.

Egészségügyi hatások

A MIAKÖ ismételten tájékoztatást kér arról, hogy milyen egészségügyi hatásai lehetnek a CATL gyár kibocsátásának, és tételes felsorolást kér a hatástanulmányban felsorolt anyagok listája alapján.

Azt is kérik a kínai vállalattól, hogy konkrét jogszabályokra és előírásokra hivatkozva válaszoljanak arra, hogy mely európai uniós és helyi jogszabálynak, valamint előírásnak kívánnak teljes mértékben megfelelni.

Az egyesület felidézi, legutóbb nem kaptunk választ arra, hogy mi biztosítja, hogy hirtelen megnövekedő mennyiségű eső hullása esetén semmilyen kimosódás nem történik és nem kerül toxikus anyag a környező termőföldekre, önellátást biztosító kiskertekbe. “Hogyan kívánják ezt a felmerülő kockázatot csökkenteni?” – hangzik a konkrét kérdés.

És még egy adag kérdés:

A környezetvédelmi hatástanulmányban mely érték fedi le azt az esetet, ha a gyárból kikerülő környezetet terhelő károsanyag kerül a növényekre, azokban felhalmozódik?

Ha a gyártevékenység negatív hatásai észlelhetőek a magyar termelők tevékenysége során, az általuk forgalmazott termékekben, milyen paraméterek alapján lehet dokumentálni a negatív állapotromlást az érintett vegyiüzem azonosíthatósága érdekében?

Tudnak garanciát adni arra, hogy a BIO minősítés nem vész el a CATL nevéhez kapcsolható ipari tevékenységek hatására?

A Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület azt is állítja, hogy az Aarhusi egyezményben szereplő helyi közösség egészséges környezethez való jogát sem vették figyelembe a CATL gyárnak kiadott engedélyekkel kapcsolatos döntéshozatal során, ezért felülvizsgálatot kezdeményeznek.

A CATL képviselete tisztában volt mindezidáig azzal, hogy a magyar környezetvédelmi hatósági eljárás a hazai és nemzetközi jogokkal több esetben nem számolt? Ez mennyiben jelent a vállalatuk számára beruházási kockázatokat?

Hogyan fognak kommunikálni és együttműködni a helyi közösségekkel az átláthatóság erősítése érdekében, hogy a lakosság bizalommal tekintsen a debreceni beruházásra?

Milyen módon kívánják tájékoztatni a lakosságot a környezeti állapotról, és milyen gyakorisággal? Miképpen tesznek jelentéseket az EU felé?

– kérdezi az egyesület.

 

Nem zöld és nem karbonsemleges

Arra is kíváncsiak még, hogy ha a karbonsemlegességet 2035-ig tervezi elérni a gyár, akkor kijelenthető-e, hogy egy évtizedig nem lesz “zöld”, illetve még nem nevezhető fenntarthatónak és környezetbarátnak. Választ várnak a gyártól arra a kérdésre is, hogy mi a véleményük arról, hogy a kormány gázerőművekkel igyekszik kielégíteni ezeknek a gyáraknak az energiaszükségletét, amely energia nem tartozik a zöld energiákhoz.

Szeretnénk választ kapni arra, hogy Önök mennyire biztosak abban, hogy a magyar állam tudja a gyár vízigényét biztosítani? Számítanak-e olyan helyzetre, hogy a magyar állam nem lesz képes biztosítani a vízellátással kapcsolatos igényeiket, illetve, hogy a jelenlegi vízellátási helyzet kockázatot jelenthet a gyártási folyamatokra? Kaptak garanciát? Biztosak abban, hogy megbízható információkkal rendelkeznek?

– olvasható a MIAKÖ levelében, amely a vendégmunkások kérdéskörét is feszegeti: “Vállalnak-e bárminemű kötelezettséget a helyi munkaerő alkalmazására?”

Újra felteszik a kérdést: hogyan biztosítják, hogy ne növekedjen a beszállítói függőség kockázata, ne generálódjon geopolitikai feszültség? Mi a stratégiájuk a geopolitikai függőség csökkentése érdekében? 

A CATL hosszú távon tervez Magyarországon. A gyár három fázisban épül meg vagy lényegében gyárbővítésekről beszélünk? – kérdezik.

És még néhány homályos folt:

Azt nyilatkozták, hogy a gyár építéséből, működéséből szinte semmit sem vesznek majd észre a debreceniek, a mikepércsiek, hiszen a szállítás döntő többsége az M35-ös autópályán és a 481-es főúton történik majd és a 47-es főút használatával pedig csak kivételes esetekben számolnak. A kivételes esetek pontosan mit takarnak? 

További kérdésünk, hogy a gyártás során melyik fázis veszélyes leginkább a levegő tisztaságára? Milyen technológiákat alkalmaznak ennek a veszélynek a csökkentése érdekében? 

Az Egységes Környezethasználati Engedély dokumentációja szerint a telephely csúcs vízigénye általában évente 1-2 alkalommal jelentkezik, alkalmanként 3-5 napig tart. Milyen tényezők befolyásolhatják az alkalmankénti csúcs vízigényt a telephelyen? Milyen adatokra építve határozták meg a csúcs vízigényt jelentő alkalmakat és azok hosszát? Mi a garancia az engedély szerint, hogy a meghatározott alkalmak száma nem haladja meg a maximálisan engedélyezett napok számát?

– olvasható a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (MIAKÖ) és a CATL levelezésének legfrissebb epizódjában. A labda ismét a kínai cég térfelén pattog.

Elkaszálták a népszavazási kérdéseiket

Az egyesület arról is tájékoztatta portálunkat, hogy az alább olvasható népszavazási kérdéseiket elutasították. Válaszul az anyák bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtanak be, és beadtak újabb 6 kérdést.

Egyetért-e Ön azzal, hogy akkumulátor gyártással foglalkozó üzemet Debrecen 1997. évi LXXVIII. törvény szerinti belterületének határától számított tizenöt kilométeren belül ne lehessen létesíteni Debrecen közigazgatási területén?
Egyetért-e Ön azzal, hogy akkumulátorkatódanyag-gyártással foglalkozó üzemet Debrecen 1997. évi LXXVIII. törvény szerinti belterületének határától számított tizenöt kilométeren belül ne lehessen létesíteni Debrecen közigazgatási területén?
Egyetért-e Ön azzal, hogy Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata határozatlan idejű építési tilalmat rendeljen el a 489/31 hrsz-ú területre (CATL tulajdonában lévő területtől nyugati irányban elhelyezkedő, önkormányzat által megvásárolt ipari terület) természet veszélyeztetettség megelőzése céljából?
Egyetért-e Ön azzal, hogy Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata határozatlan idejű építési tilalmat rendeljen el a 489/32 hrsz-ú területre (CATL tulajdonában lévő területtől nyugatra eső ipari terület) természet veszélyeztetettség megelőzése céljából?
Egyetért-e Ön azzal, hogy Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata határozatlan idejű építési tilalmat rendeljen el a 489/33 hrsz-ú területre (CATL tulajdonában lévő területtől nyugati irányban elhelyezkedő, önkormányzat által megvásárolt ipari terület) természet veszélyeztetettség megelőzése céljából?