Az akkumulátorgyárak vitájával folytatta munkáját hétfő este az Országgyűlés.
A DK a gyárépítések leállítását kéri a kormánytól a környezeti adatok nyilvánosságra hozataláig
Oláh Lajos (DK) előterjesztői nyitóbeszédében azt mondta, ha a kormány valóban párbeszédet akar, válaszoljanak az írásbeli kérdésekre, hogy mennyi az energia- és vízigénye a meglévő és tervezett akkumulátorgyáraknak Magyarországon.
Szólt arról is, Magyarország hatalmas mennyiségű mérgező hulladék befogadására kényszerülhet a jövőben, melynek költsége, környezeti hatása még felmérésre sem került.
A DK gazdasági és munkaerőpiaci szempontból elhibázottnak, környezeti szempontból veszélyesnek tartja az akkumulátorgyárak építését. A jelenleg tervezett beruházások leállítását kérik addig, amíg az összes környezeti adat nyilvánosságra nem kerül és a lakossággal való széleskörű egyeztetés után a helyi közösség nem fogadja el ezeket.
A már megvalósult beruházások esetében a legszigorúbb uniós környezeti elvárások érvényesítése mellett kötelező előírásokat kell tenni az ivóvízszükséglet csökkentésére – jelentette ki. Továbbá azonnal vissza kell adni az önkormányzatoknak az elvett építési hatósági jogköreit és törvénymódosítással meg kell tiltani, hogy a kormány kénye-kedve szerint elvehesse a területeket különleges gazdasági övezetté alakítása címszóval.
A gyárak létesítésénél a környezeti hatástanulmány elkészítése mindig legyen kötelező, és ezen vizsgálatoknak legyen kötelező eleme a társadalmi hatásvizsgálat is – tette hozzá Oláh Lajos.
LMP: a Nemzeti Akkumulátor Stratégia leggyengébb eleme a hulladékkezelés
Csárdi Antal (LMP) előterjesztői nyitóbeszédében kifogásolta, hogy a létrehozott munkahelyek túlnyomó többsége betanított munka. A politikus szerint érdemes elgondolkodni azon, hogy lehet-e betanított munkára gazdaságpolitikát építeni.
Kifogásolta az átláthatóságot az akkumulátorgyárak tervezésénél, hozzátéve, ha a kormány valódi társadalmi vitát akar, akkor nyilvánossá kellene tennie minden hatásvizsgálatot, “ha egyáltalán készültek ilyenek”.
A politikus szerint a Nemzeti Akkumulátor Stratégia leggyengébb eleme a hulladékkezelés. “Ma nem állhatunk föl anélkül, hogy önök ne adjanak egyértelmű választ arra, hogy az akkumulátorgyártás során keletkező hihetetlen mennyiségű veszélyes hulladék kezelése hol, hogyan és miként fog megtörténni”. Mert ez alapvetően fogja befolyásolni a gyerekeink és unokáink életminőségét – jelentette ki Csárdi Antal.
Fidesz: a kormány stratégiai célja, hogy a nyugati autógyártók és a keleti akkumulátorgyártók Magyarországon találkoznak
Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: az akkumulátorok nélkülözhetetlen szerepet játszanak a villamosenergia-ellátásban és az Európai Unió zöldpolitikai döntéseinek értelmében az elektromos autóknak nincs jelenleg piacképes alternatívája.
Az akkumulátorgyárakért globális szinten és Európán belül is igen komoly verseny zajlik, és Magyarország az európai akkumulátortérképen ideális helyzetben van, köszönhetően központi földrajzi elhelyezkedésének. 2016 óta összesen 5,3 milliárd euró befektetett tőke, ennek révén több mint 13 ezer munkahely jött létre az akkumulátoripari tőkebefektetések eredményeként. Ahhoz, hogy ezek a gyárak tartósan termelni tudjanak és azokat a feltételeket is ki tudják elégíteni, amelyeket az Európai Unió elfogadott, szükségesek a technológiai beruházások. Így évtizedekre biztosítható a magyar járműipar fejlődése és a nemzetgazdaságban betöltött szerepe. Ha ugyanis nem lenne Magyarországon akkumulátorgyár, 2035 után leállhatnának a magyar autógyárak, és ezzel több mint 300 ezer ember munkahelye szűnne meg.
Kitért arra: az elektromosautó-iparban az elektromos autókat elsősorban a nagy nyugati vállalatok gyártják, az elektromos akkumulátorokat pedig nagy keleti vállalatok. A kormány stratégiai célja az, hogy a nyugati autógyártók és a keleti akkumulátorgyártók Magyarországon találkozzanak. A környezetvédelmi kifogásokra válaszolva jelezte, hogy az akkumulátorgyártás zárt rendszer, nem szennyezi a környezetet.
Bánki Erik leszögezte: Magyarországon csak a lehető legszigorúbb környezetvédelmi és biztonsági előírások betartása esetén hajtható végre bármilyen beruházás, így a debreceni üzem építése is. Sőt, a magyar környezetvédelmi szabályozás szigorúbb, mint a német – jegyezte meg.
DK: Debrecen alkalmatlan arra, hogy oda akkumulátorgyár épüljön
Varga Zoltán, a DK vezérszónoka úgy fogalmazott: Debrecenben senki nem vitatja, hogy szükség van az elektromobilizációra és senki nem mondja, hogy nem kellenek akkumulátorok. Debrecenben csak annyit mondanak, hogy a város alkalmatlan arra, hogy oda akkumulátorgyár épüljön – tette hozzá.
Debrecenben hosszú hónapok óta veszélyes a levegőszennyezés mértéke, mert a település egy katlanban fekszik – emelte ki. A képviselő felhívta a figyelmet, hogy a város déli határában egy olyan gyárat is építeni akarnak , ami az alapanyagokat fogja előállítani. Ez a kiszolgáló gyár sokkal veszélyesebb lesz, mint az anyagyár – érvelt a képviselő.
KDNP: szigorú szabályoknak és környezetvédelmi előírásoknak kell megfelelni
Juhász Hajnalka (KDNP) leszögezte, hogy mint minden beruházásnál, az akkumulátorgyárak kapcsán is szigorú szabályoknak és környezetvédelmi előírásoknak kell megfelelni. Az akkumulátorgyártás egy előzetes vizsgálatköteles tevékenység – emelte ki a képviselő.
Az európainál is szigorúbb technológiai szabályozás célkitűzése, hogy rendes működés mellett semmiképpen ne fordulhasson elő vízszennyezés – jelentette ki. A Debrecenbe tervezett gyár is a legmodernebb technológiák mentén, zárt rendszerben működne – tette hozzá. Az a cég, amely Debrecenbe építene gyárat, tavaly év végén adott át egy hasonló üzemet Türingiában – hívta fel a figyelmet.
Momentum: Magyarországon nincs helye környezetpusztító akkumulátorgyáraknak
Sebők Éva (Momentum) úgy fogalmazott, hogy Magyarországon nincs helye “vízzabáló, vízszennyező és környezetpusztító” akkumulátorgyáraknak.
A debreceni vagy a többi akkumulátorgyár helyzete nem egy ilyen vitában fog megoldódni – mondta.
Kijelentette, pártjuk mindent megtesz, hogy kikényszerítse a népszavazást Debrecenben.
MSZP: átláthatóságra, biztonságra és bizalomra van szükség
Komjáthy Imre, az MSZP vezérszónoka az átláthatóságot, a biztonságérzetet és a bizalmat hiányolta. Amíg ez nincs meg, addig nem lehet akkumulátorgyárakat építeni – vélte. Kitért arra is, hogy meg kell szigorítani a munkavédelmi ellenőrzéseket. Harmadik országból érkező dolgozókat csak kollektív szerződés megléte esetén lehessen foglalkoztatni – rögzítette. Fontosnak tartotta, hogy legyenek szakszervezetek is a gyárakban – jegyezte meg.
“Zsíros magyar földön” jó magyar búzát vessenek, amiből jó magyar kenyér lesz és ne akkumulátorgyárakat építsenek
– hangoztatta.
Határozati javaslatot nyújtanak be, amelyben az építési feltételeket részletezik – közölte, és azt mondta, ha van bizalom, átláthatóság és párbeszéd, akkor nem kell félni a helyi népszavazástól.
Jobbik: ne legyen szervezett vendégmunkásimport
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka szerint a kormány feltétel nélkül támogatja az akkumulátorgyárak létesítését. A 400 milliárdot is eléri majd az az összeg, amelyet ezek a gyárak megkapnak – jegyezte meg. Kitért arra is, hogy nem szeretnének szervezett vendégmunkásimportot támogatni. Felhívta a figyelmet a magyar munkaerő alkalmazását célzó “kvóta javaslatukra”.
Alapvetően gazdaságfilozófiai kérdésről van szó – folytatta -, az ilyen gyárakban 12 órás műszakokban, főként általános iskolai végzettségű emberek dolgoznak, kevés a tér a mikro-, kis és közepes magyar vállalkozások számára.
Miért nem oszlatja el a kormány a kétséget és finanszírozza a központi költségvetésből a vizsgálatokat?
– vetette fel.
Azt sem érti, mi szól amellett, hogy ezen üzemeket a lakott területekre ráépítsék.
Mi Hazánk: összeszerelő üzemmé silányítanák az országot
Apáti István (Mi Hazánk) azt mondta, hogy durván aránytalannak tűnik a Magyarországra tervezett gyárak magas száma. Kevesebb kritika érné ugyanakkor a kormányt, ha öt aranykoronás földeket “pécéznének” ki, a gyárak lakott területtől távol létesülnének és nem veszélyeztetnének ivóvízbázisokat – vélte.
A tervezett munkavállalói szám töredéke sem áll rendelkezése, így nagy részét külföldről, valószínűleg harmadik országból toborozzák majd. Ez közbiztonsági, közlekedési kérdéseket is felvet – jegyezte meg.
Elállták a kamionosok útját a tüntetők az épülő debreceni akkumulátorgyár helyszínén
Élelmiszeripari nagyhatalommá kellene inkább válni, Magyarországnak ebben kellene inkább élen járnia és nem összeszerelő üzemmé silányítani az országot – mutatott rá.
Felvetette azt is, van-e összefüggés a kedvezményes kínai hitelekhez való hozzájutással, amelyek jól jöhetnek, ha a brüsszeli pénzek nem állnak rendelkezésre.
Párbeszéd: Debrecen “elfelejtette” korábbi kifogásait
A debreceni vízbázis érzékeny és veszélyeztetett voltáról beszélt Tordai Bence (Párbeszéd), azt hangsúlyozva, hogy a városi önkormányzat klímastratégiája is felhívja a figyelmet ezekre a problémákra, majd “elfelejtették” ezt a kifogást, amikor felmerült a beruházás.
Annyi vizet fog felzabálni ez a gyár, mint a város
– mondta a politikus, felvetve, “akár komolyan is lehetne venni” a szakértői előrejelzéseket, ha azok között nem nagyságrendnyi különbségek feszülnének.
Kósa Lajos ezt máshogy tudja:
Hozzátette: a Magyarország összesített vízigénye a tizedével emelkedik, ha megépülnek a tervezett akkumulátorgyárak. Hangsúlyozta: Debrecen térsége amúgy is csapadékhiánnyal küzd, ez pedig éppúgy növekedni fog a jövőben, ahogy a nyarak is mind melegebbek lesznek. A vízre azért van szükségünk, hogy életben maradjunk, és nem azért, hogy egy akkumulátorgyárban szennyvizet készítsünk belőle – mondta.
LMP: ez nem nemzeti politika
Amit most terveznek, az nem nemzeti politika, hanem internacionalista politika – fogalmazott Keresztes László Lóránt (LMP), aki szerint az akkumulátorgyárak építése ellentétes a nemzeti érdekekkel, mivel a pozitív hatások Nyugat-Európában, a negatívak kizárólag Magyarországon jelentkeznek majd.
A politikus szerint a vitát az jellemzi, hogy a kormányoldalról “alapvetően pártpolitikai támadást indítanak” az ellenzékiek ellen, eközben éppen annak a Brüsszelnek az kijelentései mögé bújnak, amely ellen “igaztalan szabadságharcot” folytatnak.
Az LMP-s képviselő szerint nem készültek el azok a stratégiai vizsgálatok, amelyek megmutatnák, milyen mértékben teszi kockára Magyarország természeti kincseit a beruházás.
(MTI)
