“Főnix Estek” címmel indított beszélgetéssorozatot az Indítsuk be Magyarországot Alapítvány. A rendezvényeket Debrecenben, a Baross Gábor utca 16. szám alatt tartják.
Az első beszélgetésen magyar oktatás jövője, a pedagógussztrájk, a tanárok polgári engedetlenségi akciója, az országos tüntetési hullám, a hatalom fenyegetése, a tanárok kirúgása, valamint a szolidaritás, a közös kiállás jelentősége került terítékre.
A beszélgetés zanzásított változata
Orosz Anna a Partizán Finnországban készült műsorából idézett, ahol a finn tanárok nem értették a kérdést, hogy lehet-e nekik kritizálni a kormány oktatási politikáját.
Mándi László markáns fellépést szorgalmazott az iskoláink érdekében.
Törley Katalin elmondta, az állam támogató szerepén kívül a szakmai és intézményi autonómiát tartja fontosnak. Néha az államnak lépnie kell népszerűtlen dolgokat, itt említette a szabad iskolaválasztást és a szegregáció visszaszorítását, valamint a tankötelezettség korhatárának visszaállítását 18 évre – amit egyébként sokan elleneznének.
Törley szerint sok fiatalt elveszítünk azért,mert nem járnak iskolába 18 éves korukig. Véleménye szerint olyan kompetenciákat kellene elsajátítani, ami lehetővé tenné, hogy tudjon munkát váltani, tanulni. “Így nem lökünk ki kamaszokat közmunkába” – fogalmazott. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint minden egyes iskolában töltött évvel nő az esély a munkaerő piaci elhelyezkedésre. Törley Katalin szerint egyes nehéz környezetből jövő fiataloktól az iskolák örülnek, ha megszabadulhatnak.
Orosz Anna arról beszélt, hogy lehetetlen hosszú távon érvényesülni a munkaerőpiacon megfelelő készségek nélkül. Hosszú távon ezeket az embereket elveszítjük, vázolta, ami “beleillik a regnáló rezsim “munkaalapú társadalom” tézisébe. Orosz Anna szerint nagyon alacsony a diplomás munkanélküliek aránya. Ők még tanulnak kritikusan gondolkodni, készségeket szereznek. Ezért tudnak elhelyezkedni.
Törley Katalin aztán arra emlékeztette hallgatóságát, hogy az elmúlt 12 év tüntetései közül a legtöbb az oktatással volt összefüggésben. Most már az oktatási problémák begyűrűztek a fővárosi elit gimnáziumokba is, ahol a szülők érdekérvényesítő ereje nagyobb. Ezért is hangosabbak a mostani tiltakozások. Az iskolarendszer szerinte elavult, felülről vezérelt és hirearchizált, ami kiszolgálja az aktuális hatalmat. Törley Katalin egy kutatásra hivatkozva azt állította, jelenleg a pedagógusok 15 százaléka lenne alkalmas arra, hogy éljen az autonómiával. Szót ejtett arról is, hogy meg kellene változtatni a pedagógusképzést, és béremelésre is szükség lenne ahhoz, hogy ismét vonzó legyen a pálya. Kiégés és kiöregedés jellemzi a tanári pályát, az oktatási rendszer minden szintjén tanárhiány van – vázolta Törley, figyelmeztetve, sokan fognak a közeljövőben nyugdíjba menni, és elindult egy felmondási hullám is.
Mándi László szerint messzire nyúlnak a problémák gyökerei. A kormányzat lehetetlen helyzetbe hozta az oktatást. Kádár rendőrére (Pintér Sándor belügyminiszterre) bízták a tanárokat, és egzisztenciális bizonytalanságban tartják őket.
Orosz Anna úgy véli, a kormánynak nem célja, hogy minőségi oktatást nyújtson.
Törley Katalin szerint egy munkavállalói csoporttal megcsonkították a sztrájkhoz való jogát, és a munkavállalói jogaikat is korlátozták. A társadalom pedig véleménye szerint szét van zilálva, és nincs szolidaritás a csoportok között.
Orosz Anna szerint bizalomhiány van a társadalomban. Bizonyos mértékig azért van együttműködés, és a szülők most támogatóbbak. Alapítványi iskolákban például a szülők akár helyettesítik is a tanárokat is. Orosz Anna rámutatott: a kormány igyekszik megosztani a társadalmat azzal, hogy bizonyos csoportokat magasabb bérekkel támogat.
Mándi László azt fejtegette, hogy minden politikai szereplőnek felelőssége van a kialakult helyzetben. Ha jobb lenne a kapcsolat a mozgalmak és a pártok között, akkor jobb lenne az érdekérvényesítő képesség – magyarázta a debreceni önkormányzati képviselő, aki úgy látja, sokan felülnek a megosztó üzeneteknek. Emlékeztetett: a kormány tudatosan verte szét a szakszervezeteket, és saját klientúrát hozott létre.
Orosz Anna szerint Magyarország egy fiatal demokrácia. Sokan még azt sem tudják, hogy hova forduljanak segítségért, ha sérelem éri őket. A Momentum a tankerületi vezetők jutalmainak kiplakátolásával igyekezett felhívni az emberek figyelmét az oktatás felháborító helyzetére.
Törley Katalin felidézte, a polgári engedetlenségben való részvétel miatt vesztette el az állását. Szerinte a félelem ellen a legnehezebb küzdeni. Mint elmondta, a Tanítanék megalakulása óta sokat gondolkodtak a polgári engedetlenségen. Ennek ugye éppen Orbán Viktor teremtette meg a hagyományát a híres kordonbontós akciójával. Amikor a pedagógusok polgári engedetlenségben vesznek részt, az a sztrájk. Nem fogadták el a Fidesz szabályrendszerét, ez pedig ilyen hosszú távon és tömegben még nem történt meg. Törley Katalin elárulta, lelkileg nagyon megrázta, hogy kirúgták, de egzisztenciálisan nem. Most is van munkája.
Orosz Anna szerint következtesen számon kell kérni a Fidesz politikusait. “Hozzuk kellemetlen helyzetbe a hatalom helyi képviselőit” – fogalmazott, mert ezek az emberek adják az arcukat az oktatás szétzilálásához.
Törley Katalin arról is beszélt, hogy a diákok és a tanárok is túl vannak terhelve az agyon zsúfolt nemzeti alaptanterv miatt. Orosz Anna hozzátette, bármilyen reformot is tervezzen egy új kormány, alapvető, hogy minden szereplő véleményét kikérje. Mándi László pedig úgy véli, intézményi autonómiára van szükség a mostani rendszer helyett.
A közönség soraiból érkezett egy kérdés: “A diákok is rájöttek, hogy elavult a tananyag. Eljutunk így a forradalomig?”
Törley Katalin szerint igen, a résztvevők egy része kormány- és rendszerellenes. Hogy ez meddig tud eljutni, azt nem tudja. Erőszakot nem, de felelősségre vonást szeretne látni. Törley elmondta, minden gyűlésre elmegy, ahová meghívják. A Fidesz még nem hívta meg, de párttévébe nem menne el. Törley Katalin biztosította hallgatóságát arról, hogy nagyon bízik a fiatal pedagógusokban.
