Abesszin szarvasvarjú (Bucorvus abyssinicus) a debreceni állatkertben

Ritka madárfaj érkezett a debreceni állatkertbe – csodáld meg az abesszin szarvasvarjakat!

Helyi hírek

Az egyre hűvösebb időben is megannyi látnivalót kínáló debreceni állatkert jelentős gyűjteményi bővülésről adhat hírt, október 27-én ugyanis két abesszin szarvasvarjú tojó érkezett hozzájuk a franciaországi Montpellier állatkertjéből az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) keretében. A méltóságteljes megjelenésű jövevények már birtokba vették fűtött téli bemutatójukat az Afrika-röpdében, ahol a fekete kontinens madárvilágának számos másik ikonikus képviselőjével együtt csodálhatók meg. Ez az Európa-szerte összesen 42 intézményben megtalálható faj most először látható magyar állatkertben, a remények szerint pedig a debreceni kert hamarosan hímet is fogadhat, és idővel tenyésztési sikerről számolhat be.

Ne maradj le a debreceni és országos hírekről!
👉 Kövesd a Debreceni Napot a Facebookon >>
A legfrissebb hírekért kövess minket a Google News-on is

Az Afrika Egyenlítőtől északra fekvő szavannáin, sziklás területein és sivatagi cserjéseiben őshonos abesszin szarvasvarjú (Bucorvus abyssinicus) nemzetségének másik ma élő képviselője déli rokona, a debreceni állatkertben egykor szintén bemutatott kaffer szarvasvarjú mellett. Mindkét faj jellegzetessége a hosszú, ívelt csőr és az annak tetején helyet foglaló üreges csontos kinövés, valamint a toroklebeny, amely a hőleadást és a hangjelzések rezonanciáját segíti elő.

Abesszin szarvasvarjú (Bucorvus abyssinicus) a debreceni állatkertben

Nappal a talajszinten kutat elsősorban állati tápláléka – hüllők, kisebb emlősök, ízeltlábúak, ritkábban döghús és termések – után, éjszaka pedig a fák lombkoronáján pihen. Monogám párokban él, amelyek kedvező élőhely esetén akár 20 fős csapatokat is alkothatnak. A tojásrakástól a fiókák kirepüléséig a hímek gondoskodnak a táplálékszerzésről, az utódok pedig akár hároméves korukig is szüleik közelében maradhatnak. Viszonylag hosszú élettartamú madár, emberi gondozásban 40 évig is élhet.

Élelmezési célú vadászata és a fészkelésre alkalmas fák fokozódó kivágása miatt a faj 2018 óta sebezhető besorolással szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján – közölte dr. Nagy Gergely Sándor, az állatkert ügyvezető igazgatója.