Megkezdődött a Szeviép-ügy tárgyalása a Debreceni Törvényszéken

Helyi hírek

A Szeviép-ügy rövid ismertetésével megkezdődött a megismételt tárgyalás csütörtökön a Debreceni Törvényszéken – közölte a bíróság szóvivője az MTI-vel.

Dobó Dénes emlékeztetett rá, hogy a Kúria a Debreceni Törvényszéket jelölte ki az eljárás lefolytatására. Mivel az ügy a megismételt eljárás szabályai szerint zajlik, soronkívüliséget élvez.

A csütörtöki tárgyaláson a másodfokú ítélet indokolásának felolvasását az ügyészség, a vádlottak és védőik nem kérték, az ügyhöz kiegészítést, indítványt nem tettek. A bíróság kérdésére a másod- és harmadrendű vádlott elmondta, hogy jelenleg nem kívánnak vallomást tenni, azonban kérdésekre válaszolnak.

A büntetőtanács elnöke ismertette az eddigi megkeresésekre adott válaszokat, majd közölte: ahhoz, hogy állást tudjon foglalni a Debreceni Törvényszék mint másodfokú bíróság a legutóbb eljárt felsőbb bíróságok által is megfogalmazott több fontos kérdésben, további bizonyítást lát szükségesnek, amelynek érdekében további megkeresések kibocsátása szükséges.

A Debreceni Törvényszék 2021. szeptember 23-án 10 órakor folytatja az ügy tárgyalását – jelentette be.
Az ügy előzménye, hogy a Szegedi Járásbíróság első fokon csődbűncselekményben mondta ki bűnösnek az út- és magasépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével foglalkozó, felszámolás alatt álló Szeviép Zrt. egykori vezetőit, és ezért őket hat, illetve öt év két hónap szabadságvesztéssel sújtotta.

A vád szerint a milliárdos forgalmat lebonyolító gazdasági társaság legkésőbb 2009 elejére fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került, majd fizetésképtelenné vált és csődeljárás indult ellene. A hitelezők között nem jött létre csődegyezség, ezért a bíróság 2010 augusztusában csődeljárásban elrendelte a cég felszámolását, amelynek során 6,5 milliárd forintnyi hitelezői igényt vettek nyilvántartásba.

Az ügyészség úgy látta, a jelentős vagyonvesztést az okozta, hogy a vádlottak igazgatósági tagként egyhangú döntéseikkel 2007-től rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket – az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon – a teljesen vagy részben a zrt. tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, illetve magánszemélyeknek – köztük az egyik vádlottnak -, sportszervezeteknek.

A Szegedi Törvényszék azonban másodfokon – bizonyítottság hiányában – felmentette a vádlottakat. A döntés ellen az ügyészség a bűnösség megállapításáért, a vádlottak és védőik bűncselekmény hiányában történő felmentésért fellebbeztek. Az ügy a Szegedi Ítélőtábla bíráinak kizárása után a pécsi táblabíróságra került.

A harmadfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a Szegedi Törvényszék ítéletének a másod- és harmadrendű vádlottra vonatkozó részét, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította. Az időközben elhunyt elsőrendű vádlott ellen megszűnt az eljárás.

A hatályon kívül helyezés ellen az ügyészség, valamint a harmadrendű vádlott és védője is fellebbezést nyújtott be, ezeket azonban a Kúria nem találta alaposnak. Indoklásában a Kúria egyetértett az ítélőtáblával abban, hogy az elsőfokú ítélet megalapozatlan, és ez kizárólag bizonyítás felvételével – szakértői vélemény további kiegészítésével, esetleg a szakértő ismételt meghallgatásával – küszöbölhető ki, erre azonban a harmadfokú eljárásban nincs lehetőség.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük