Magyarországon 2025-ben 3,3 százalékkal emelkedtek a termőföldárak, a szántók hektáronkénti átlagára országosan csaknem 2,5 millió forintra nőtt, a legdrágább régió ebben a művelési ágban továbbra is az Észak-Alföld, megyei bontásban Hajdú-Bihar őrzi vezető pozícióját – közölt termőföldindex elemzése alapján az MBH Jelzálogbank.
Ismertették, a termőföld piacán zajló folyamatokat nyomon követő MBH termőföldindex értéke 350,3 pontra emelkedett tavaly a 2024-ben mért 339,1 pontról, ami 3,3 százalékos éves növekedést jelent.
Tavaly Magyarország területéből 5 millió hektárt tettek ki a mezőgazdasági területek, ebből hozzávetőleg 4,1 millió hektár volt szántóföld a KSH adatai szerint – írták.
Részletezték, a mezőgazdasági termelői árindexszel korrigált reálindex ugyanakkor a korábbi 156,1 pontról 145,8 pontra csökkent, mivel a mezőgazdasági termelői árak 10,6 százalékos emelkedése meghaladta a termőföldárak növekedésének ütemét.
Országos eső: már nincs messze a megváltás a meteorológus szerint
A termőföldpiac alakulását 2025-ben egymással ellentétes folyamatok befolyásolták. A 2024-es gyengébb év után javult az egy hektár mezőgazdasági területre jutó növénytermesztési és kertészeti kibocsátás, valamint emelkedett a nettó vállalkozói jövedelem is, miközben az egyéb termelési támogatások összege stabilan 650 milliárd forint körül alakult. Ezzel párhuzamosan a súlyozott termésátlagok tovább csökkentek, ami hozzájárulhatott a termőföldárak emelkedésének lassulásához – fejtették ki.
Az elemzés szerint
a tartósan csapadékszegény térségekben – Békés, Bács-Kiskun – az elmúlt években mérsékeltebb áremelkedés volt, miközben azokban a megyékben, ahol kedvezőbbek maradtak a csapadékviszonyok – többek közt Zala, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén -, gyorsabb ütemben folytatódott a szántóföldek felértékelődése. A szakértők szerint a vízellátottság és az időjárási kockázatok egyre fontosabb szerepet játszanak a szántók értékének alakulásában, különösen hosszabb időtávon vizsgálva.
A szántók hektáronkénti átlagos ára 2025-ben elérte a 2,49 millió forintot, ami 3,9 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 2,39 millió forintos szinthez képest. Bár az árak tovább emelkedtek, a növekedés üteme jól érzékelhetően visszafogottabb lett, míg 2022-ben és 2023-ban még 10 százalék körüli drágulás volt jellemző, addig az elmúlt két évben 2-4 százalék közötti emelkedést regisztráltak – emelték ki.
Megyei összehasonlításban Hajdú-Bihar megőrizte első helyét, itt egy hektár szántó átlagosan 3,59 millió forintba került. A legdrágább megyék közé tartozott Tolna, Győr-Moson-Sopron és Fejér is, míg a rangsor végén Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Zala állt. A járási adatok még nagyobb különbségeket mutatnak. A debreceni járásban 5,6 millió forintot kellett fizetni egy hektár szántóért, míg a Hajdúszoboszlói és a Hajdúböszörményi járásban szintén 4 millió forint feletti árszint alakult ki. A legolcsóbb térségekben ugyanakkor továbbra sem haladta meg az egymillió forintot a hektáronkénti átlagár – sorolták.
Hozzátették, a többi művelési ág árszintje 2025-ben eltérően alakult, a legnagyobb mértékben a gyepek, rétek és legelők drágultak, amelyek ára 4,9 százalékkal emelkedett, az erdők és fásított területek ára gyakorlatilag stagnált, mindössze 0,6 százalékkal nőtt. A gyümölcsösök és a szőlők ugyanakkor kivételt jelentettek: előbbiek ára 4,4 százalékkal, utóbbiaké 3,4 százalékkal mérséklődött az előző évhez képest.
(MTI)
