A gáz- és áramszolgáltatók 2022. augusztus 1. és augusztus 15. között rendkívüli diktálási lehetőséget biztosítanak a fogyasztók számára, hogy az augusztus 1. előtt elfogyasztott mennyiséget elszámolhassák. Az eredeti időpont augusztus 5-ig biztosított volna rendkívüli diktálási lehetőséget, de a megnövekedett megkeresések miatt az MVM és az E.ON is meghosszabbította a diktálási határidőt.
Az ország felbolydult, és mérőállás diktálási lázban ég, nagyon sokan szeretnék elszámolni a fogyasztásukat, mielőtt életbe lépne a módosított rezsicsökkentés. A rendelet szerint a villamos energia esetében 2523kWh/év fogyasztásig (havi 210 kWH) marad a 36 forintos ár egy kWh esetében, de az afeletti mennyiségért 70,104 forintot kell fizetni. Az éjszakai áram esetében a 23 forintos kWh ár helyett 62,884 forintot kell fizetni a kvótában meghatározott mennyiség felett. A gáz esetében 59 132 MJ/év/mérési pontig (havi 144 köbméter) körülbelül 105 forintot kell fizetni, de az afeletti mennyiség esetén 747 forintba kerül. A gáz köbméterenkénti árát befolyásolja, hogy a gáz fűtőértéke változó, emiatt egy köbméter ára nem mindig ugyanannyi, ezért van MJ-ban kifejezve az éves mennyiség. A 105 forint egy középérték, ettől lehet több és kevesebb is egy köbméter ára a fűtőértéktől függően, nagyjából 100-115 forint között mozog az ára, de az átlagfogyasztónak nagyjából ennyibe kerül egy köbméter gáz.
De érdemes-e időt és energiát fordítani arra, hogy diktáljuk az óraállásunkat? Ennek jártunk utána, hogy mely esetekben érdemes diktálni és mely esetekben nem.
Tegyük hozzá, hogy a gáz esetében egy hőmérséklet alapú jelleggörbe alapján becsül a szolgáltató, ami azt jelenti, hogy a korábban elfogyasztott éves mennyiséget veszik alapul, és az utolsó elszámolt mérőállás és augusztus között valószínűsített elfogyasztott mennyiséget határozzák meg. Mivel a gázt főleg télen használják a fogyasztók, emiatt a nyári hónapokra kisebb mennyiséget becsülhetnek a szolgáltatók, mint egy téli hónapra. Az áram esetében pedig szintén az elmúlt év fogyasztását veszik alapul, de minden hónapban viszonylag egyenletes fogyasztással számolnak. A gáz esetében mutatjuk be a példákat, de az áram esetében is igaz. A kettő között a különbség az, hogy a gáz esetében több mint hétszeres a piaci ár, míg az áram esetében csak kétszeres, emiatt a gáz esetében látványosabb a különbség. A cikkünket a szolgáltatók korábbi becslési szokása alapján, illetve a Magyar Közlöny 121. számú rendelete alapján írtuk. Most pedig nézzük a gyakorlati eseteket.
Diktálós fogyasztók esetében
Esetükben minden hónapban közölni kell a mérőállást, emiatt havi szinten – ha diktálnak – elszámolásra kerül a tényleges fogyasztás, így náluk már júliusban elszámolták az utolsó mérőállást. Azon diktálós fogyasztók, akik viszont elfelejtették bediktálni a mérőállásukat az elmúlt hónapokban, nézzék meg, hogy milyen mérőállást becsült a szolgáltató. Ha nagyon alábecsülte, akkor ők mindenképpen diktáljanak.
Azon diktálós fogyasztók esetében, akiknek hektikus a fogyasztása érdemes lehet áttérni a rézszámlás elszámolásra, ugyanis a szolgáltatók jelezték, hogy napi elszámolást alkalmaznak, illetve a rendeletben is havi kvóta mennyiség van meghatározva. Ez értelmezésünk szerint azt jelenti, hogyha az egyik hónapban 144 köbméter vagy 210 kWh feletti a bediktált fogyasztás, akkor az afeletti részt piaci áron kapja a fogyasztó. Emiatt előfordulhat, hogy a téli hónapokban a szokásosnál is nagyobb összegű számlákat kapnak a fogyasztók, hisz a havi kvóta feletti mennyiség piaci áron kerülne kiszámlázásra. De könnyen előfordulhat, hogy erre az esetre is kidolgoznak egy rendeletet, mert így a diktálós fogyasztók hátrányban lehetnek a részszámlás fogyasztókkal szemben. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet eléggé felületes, nem ad egyértelmű válaszokat olyan kérdésekre, ami húsba vágó lenne a fogyasztók szempontjából. Ami biztosan kiderül, hogy augusztus-szeptember között 21,416 Ft/MJ lesz a gáz esetében a hivatalos elszámolási ár, míg október és december között drágább 22,002 Ft/MJ lesz az elszámolási ár.
A következő esetben a részszámlás fogyasztókat nézzük meg, itt is több eset lehetséges.
Részszámlás fogyasztó esetén sikerült leolvasni a szolgáltatónak az utolsó éves leolvasáskor a mérőállást
A legegyszerűbb eset az, ha valakinek sikerült leolvasni a mérőállását és az éves fogyasztása nem haladja meg a 2523 kWh-ot vagy a 1729 köbmétert, és várhatóan a következő éves leolvasásig is alatta maradnak az elfogyasztott mennyiségnek. Az ő szempontjukból mindegy, hogy bediktálják-e a fogyasztásukat, vagy az energiaszolgáltató becsül mérőállást helyettük, mivel nem lépik át a felső korlátot, így ugyanazon az áron számolják el a következő éves leolvasáskor a különbözeti fogyasztást, mintha most diktálnák be.
A második eset, ha sikerült leolvasni az éves leolvasáskor a mérőállást, de a fogyasztó az átlag felett fogyaszt. Az ő esetükben érdemes megnézni, hogy mennyi fogyott az utolsó elszámolt mérőállás óta, és ha arányosítva nézve többet fogyasztottak, mint ami várható éves szinten, mindenképpen diktáljanak, hiszen annyival kevesebbet kell majd piaci áron kifizetniük. Abban az esetben nem érdemes diktálni, ha nem volt fogyasztás az elmúlt időszakban.
Részszámlás fogyasztó esetén nem sikerült leolvasni a mérőállást és kisebb mennyiséget becsült a szolgáltató
Akiknek nem tudták leolvasni a mérőállását az előző éves leolvasáskor és a szolgáltató által becsült éves óraállás jóval alatta volt a valós óraállásnak, nekik érdemes diktálni, mert a korábbi évben/években elfogyasztott mennyiség egy részét még nem fizették ki. Ezért az a mennyiség hozzá fog adódni az augusztus 1. utáni fogyasztásukhoz, így azzal együtt könnyen túlléphetik a fent írt mennyiséget. Ha túllépi, az afeletti részt piaci áron számlázza majd ki a szolgáltató. A fogyasztók hiába hivatkoznak majd arra, hogy az elfogyasztott mennyiség egy részét a korábbi évben/években fogyasztották el, a reklamációjukat elutasíthatja a szolgáltató azzal az indokkal, hogy a leolvasó hagyott értesítőt a pótleolvasás időpontjáról, és ha akkor sem tudta leolvasni, és a fogyasztó sem reklamálta a becsült mérőállást, akkor a becsült mérőállás hivatalossá vált. Így attól a becsült mérőállástól – még ha nem is valós volt – mérik a következő éves leolvasásig az éves fogyasztást.
Ilyenkor a szolgáltató nem köteles visszamenőleg javítani a korábbi éves becsült mérőállását, mert a fogyasztó nem kérte korábban a becslés javítását, ezáltal valósnak fogadta a el becsült mérőállást. Ebben az esetben a fogyasztók már csak részletfizetést kérhetnek a fogyasztásra, de nyilván nem mindegy, hogy egy olyan számlára kérnek részletfizetést, ami sokkal kisebb összegű is lehetett volna.
Vegyünk egy példát. Ha például valakinek 3000 köbméter volt az éves leolvasáskor a mérőállása, de mivel nem tudták leolvasni, és csak 2000 köbmétert becsült a szolgáltató, akkor neki 1000 köbméter ki nem fizetett gáza van, amit még augusztus 1. előtt fogyasztott el. Tegyük fel a következő leolvasáskor sikerül leolvasni a mérőállást és 4000 köbmétert olvasnak le, így ő hivatalosan egy év alatt 2000 köbméter gázt fogyasztott a ténylegesen elfogyasztott 1000 köbméter helyett. A 2000 köbméterből 1729 köbmétert a jelenlegi áron számolnak el, de a fennmaradó 271 köbméter után több mint hétszeres árat fizethet. Tehát 28500 forint helyett 202500 forintba kerül a 271 köbméter gázkülönbözet.
Extrém példa lehet azoknak az esete, akik már évek óta nem fogyasztanak gázt, de a becsült mérőállásuk az elmúlt években jóval alatt volt a tényleges mérőállásnak. Az ő esetükben, ha sikerül leolvasni a következő éves leolvasáskor a mérőállást jelentkezni fog a különbözet, ami ha nagyobb, mint 1729 köbméter, akkor piaci áron számlázza ki a szolgáltató az afeletti részt. Hiába nem fogyasztott gázt az utóbbi időben a fogyasztó, a korábban ki nem számlázott mennyiségről kapnak majd számlát. Az ő esetükben mindenképpen indokolt a diktálás, mert a korábbi évek el nem számolt fogyasztásának az 1729 köbméter feletti részét piaci áron számolhatja el a szolgáltató.
Részszámlás fogyasztó esetén nem sikerült leolvasni a mérőállást és nagyobb mennyiséget becsült a szolgáltató
A másik véglet azon fogyasztók esete, akiknek nem sikerült leolvasni a fogyasztását, de túlbecsülte a szolgáltató a mérőállást. Ők most szerencsésnek mondhatják magukat, hiszen ők még a régi áron kifizették azt a gázmennyiséget, amit még el sem fogyasztottak. Vegyünk itt is egy példát. Ha valakinek 3000 köbméter volt az éves leolvasáskor a valós mérőállása, de nem tudta leolvasni a szolgáltató és 4000 köbmétert becsült helyette. Ha most nem diktál és a következő éves leolvasáskor 5000 köbmétert olvas le a leolvasó, akkor ő hivatalosan csak 1000 köbmétert fogyasztott el, ami belefér az 1729 köbméteres kvótába, de a valós 2000 köbméterrel, már túllépte volna a kvótát és fizethetne a 271 köbméter után piaci árat.
A fentiek alapján a fogyasztók többségének javasolt, hogy bediktálja a mérőállását, de sok esetben egyénfüggő. Aki él a diktálás lehetőségével, az a valós fogyasztásig rendezheti a számláját, és ahhoz viszonyítva figyelheti a továbbiakban a fogyasztását.
A szolgáltatók jelezték, hogy ahol gyanúsnak találják a bediktált mérőállást, ott kontroll leolvasást rendelhetnek el. Ebben az esetben a leolvasó kimegy a helyszínre és ellenőrzi, hogy a bediktált mérőállás megfelel-e valóságnak. Emiatt mindenki a tényleges mérőállást diktálja be.
