Shanghai Airlines

4-5 újabb, “komoly” repteret építene Magyarországon a kormány

Gazdaság

A kormány célja, hogy Magyarország a régióban a legfejlettebb szállítási infrastruktúrával rendelkezzen és maximálisan kihasználja a földrajzi fekvéséből származó adottságait – mondta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára, aki a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) kétnapos konferenciáját nyitotta meg csütörtökön Budapesten.

A Kelet-Európai Intermodális Konferencián az államtitkár felidézte, hogy az elmúlt néhány évben a magyar szállítási infrastruktúra területén több fejlesztés történt, mint a rendszerváltás óta összesen. Ezt a tendenciát folytatni kívánják – tette hozzá.
Magyar Levente megjegyezte: az ország gazdasági helyzete, a számok jók, a második negyedévben a logisztikai szereplőknek is köszönhetően kimagaslóan, 18 százalékkal nőtt a gazdaság.

Soha nem volt még olyan év, amikor az állam annyi beruházást támogatott volna, mint 2020-ban – jegyezte meg az államtitkár. Tavaly összesen 1435 beruházás részesült kormányzati segítségben, ami 265 ezer munkahely megtartásához járult hozzá. Ezek a vállalatok összesen 1683 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg 474 milliárd forint értékű támogatás mellett.

A logisztikai fejlesztési elképzelésekről szólva a szakpolitikus elmondta, hogy a kormány asztalán van egy átfogó repülőtér-fejlesztési stratégia. Ennek fontos eleme a légi áruszállítás földi kiszolgáló elemeinek bővítése; az a cél, hogy minden jelentősebb magyarországi város elérhető legyen üzleti gépek számára.

Az 5-8 éves fejlesztési terv eredményeként a mostani egy helyett 4-5 komolyabb repülőtere lesz az országnak, üzleti forgalom bonyolítására alkalmas leszállópályákat pedig tucatnyi helyen hoznak létre. Ezzel párhuzamosan a piaci szereplők olyan teherszállítási gépek fogadására alkalmas egységeket fognak fejleszteni, amelyek a magyarországi légi szállítást új dimenziókba helyezik

– ismertette a részleteket.

A szárazföldi kapacitások területén az utóbbi években hatalmas előrelépés történt: miközben tíz évvel ezelőtt az országnak három olyan autópályája volt, amely elérte a határokat, mára már hét ilyen összeköttetés létezik, a következő években pedig további hét autópályát adnak át – hívta fel a figyelmet az államtitkár. Nemrég adták át a pozsonyi autópályát, hamarosan átadják az M30-as, Budapestet Miskolccal és Kassával összekötő autópályát, indul nemsokára a záhonyi autópálya leágazás építése, ahogyan az M3-as Beregszász felé vezető leágazása is – sorolta a példákat.

Ami a vasutat illeti, szintén hatalmas fejlesztések zajlanak – mutatott rá Magyar Levente példaként a Budapest-Belgrád vonalat hozva fel. Magyarország évtizedes lemaradást pótol ezzel a fejlesztéssel, amelynek egyik fő célja, hogy a görög kikötőkbe érkező keleti árukat Magyarországon keresztül el lehessen juttatni Nyugat-Európába. Új perspektívát nyit a vasúti szállítás területén a tervezés alatt álló V4 gyorsvasút is – tette hozzá.

Időszerű a záhonyi hatalmas logisztikai kapacitás újraépítése is, amely a rendszerváltás előtt öt-hatezer embernek adott munkát, mára viszont nagymértékben leépült, félezren dolgoznak ott – hangsúlyozta a parlamenti államtitkár. A projekt zászlóshajója az East-West Gate fejlesztése, amelynek keretében 140 hektáros területen alakítanak ki terminált hozzá tartozó egységekkel, továbbá 10 kilométeren új vasutat is lefektetnek. A fejlesztésnek geopolitikai jelentősége van hiszen “visszarakja Záhonyt a világtérképre”, összekapcsolja az egyre nagyobb volumenben termelő távol-keleti térséget Európával.

A vizi szállítmányozás területén az elmúlt években “nem sok történt”, fontos lenne nagyobb mértékben kihasználni a Duna és egyéb magyar folyók kapacitásait – mondta az államtitkár utalva arra, hogy ebbe még sok munkát kell befektetni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük