Egy május végi rendelet minisztériumi engedélyeztetési kötelezettséghez köti az úgynevezett stratégiai társaságokban történő külföldi részesedésszerzést. A kormány célja, hogy a járványhelyzet okozta pénzügyi problémák miatt a magyar vállalkozások ne essenek áldozatul ellenséges felvásárlásoknak – mondta el Dr. György László államtitkár a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda online konferenciáján.
A járványhelyzetre válaszul több európai uniós ország hozott hasonló intézkedéseket, a magyar rendelet mintájául az olasz szabályozás szolgált. Az új intézkedés érinti a tulajdonszerzést gazdasági társaságban, illetve a cég eszközeire vonatkozó ügyleteket is, beleértve az ingatlanvásárlást, illetve a banki hitelezéshez kapcsolódó biztosítékokat is. A rendeletnek nem célja megakadályozni a mindkét fél érdekében álló, a nemzetgazdasági érdekeket nem sértő egyesülési, felvásárlási vagy tulajdonszerzési szándékot.
„A válság egyes, tőkeerős szereplőknek lehetőséget nyújt a nehézségek kihasználásával a piaci előnyszerzésre. A kormány célja a rendelettel az, hogy azok, akik ellenséges céllal vásárolnák fel a magyar vállalkozásokat, bizonytalanodjanak el. – mondta el Dr. György László, az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára. – Az ésszerű fúziókat és felvásárlásokat, ahogy eddig sem, ezután sem tiltjuk. A rendelet pedig nem egyedi, hiszen a német, spanyol, francia, finn, olasz állam is hasonlót alkalmaz, a magyar leginkább az utóbbit másolja.”
A jogszabály szerint az Európai Unión (illetve az Európai Gazdasági Térségen és Svájcon) kívüli befektetők esetén a legalább 10 százalékos, illetve 350 millió forint fölötti tulajdonrészszerzés bejelentésköteles, illetve az, ha az adott társaságban az összes külföldi tulajdon részaránya eléri a 25 százalékot. Az európai uniós befektetők esetében – amelyekben nincs EU-n vagy EGT-n kívüli többségi tulajdon – csak a többségi tulajdonszerzést kell bejelenteni és engedélyeztetni.
Az engedélyeztetés szempontjából nem csak a végső tulajdonos, hanem a tényleges befolyás számít. Így akkor is bejelentésköteles lehet a tranzakció, ha a tulajdonosi láncolatban van külföldi tulajdonos.
A minisztériummal való egyeztetés egyértelműsítette, hogy a bejelentési kötelezettség azokra a társaságokra vonatkozik, amelyek az EU vonatkozó rendelete szerint stratégiai jelentőségű ágazatban tevékenykednek, illetve a magyar kormányrendeletben meghatározott tevékenységeket végzik. Így ide tartoznak többek között a különböző kritikus infrastruktúrák – mint az energiaipar, a közlekedés, az egészségügy vagy a kommunikáció -, a kritikus technológiák (például a mesterséges intelligencia, a robottechnológia és a kiberbiztonság), az élelmiszerbiztonság, az érzékeny adatokhoz hozzáférő tevékenységek vagy a média. Fontos, hogy a Kormányrendelet mellékletében szereplő tevékenységet végző társaság csak akkor minősül stratégiai társaságnak, ha annak tevékenysége egyébként az EU rendeletben meghatározott stratégiai jellegű ágazatba tartozik.
