Az Európai Bizottság védelmi csomagra vonatkozó javaslata alapján a tagállamok dönthetnek arról, hogy az uniós kohéziós forrásokat a védelmi kiadások növelésére fordítják – közölte az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben kedden.
Ursula von der Leyen az európai védelmi csomag tartalmának ismertetésekor hangsúlyozta: Európának nagyobb felelősséget kellene vállalnia saját biztonságáért.
“Az újrafegyverkezés korszakát éljük” – fogalmazott az uniós bizottság elnöke, aki kijelentette: Európa kész jelentős mértékben növelni védelmi kiadásait, egyrészt a rövid távú reagálás keretében Ukrajna támogatására, másrészt azért, hogy hosszú távon nagyobb felelősséget vállaljon saját biztonságáért.
Ha a helyzet úgy diktálja, Európának készen kell állnia a határozott fellépések megtételére, a gyorsan és a szükséges ambícióval való cselekvésre – hangoztatta von der Leyen.
A javaslat részleteit ismertetve közölte: a csomag a rendelkezésre álló összes pénzügyi eszköz felhasználását célozza annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat a védelmi képességekre fordított kiadások gyors és jelentős növelésében.
A terv, amely arra összpontosít, hogy miként lehet újra felfegyverezni Európát, egy 150 milliárd eurós hitelt tartalmaz a tagállamok számára védelmi befektetéseik támogatására. Ez segíteni fogja az összevont megrendelések leadását és a közös vásárlást – hívta fel a figyelmet von der Leyen, majd közölte: a közös beszerzés csökkenti a széttagoltságot, növeli az átjárhatóságot, és erősíti az európai védelmi ipari bázist. Ez – mint kiemelte – Ukrajna hasznára is válhat.
A vásárolni szükséges katonai eszközök között az uniós bizottság elnöke egyebek mellett a lég- és rakétavédelmi eszközöket, tüzérségi rendszereket, a rakétákkal felszerelt drónokat és drónelhárító rendszereket, valamint a kibernetikai és katonai mobilitás segítését szolgáló eszközöket sorolta fel. Szavai szerint ezzel a tagállamok nagymértékben növelhetik az Ukrajnának nyújtott támogatásukat is.
Közölte továbbá, hogy az európai fegyverkezési terv a magántőke mozgósítását is célozza, valamint lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a túlzottdeficit-eljárás megindítása nélkül növeljék védelmi kiadásaikat.
Ha a tagállamok átlagosan a GDP-jük 1,5 százalékával növelnék védelmi kiadásaikat, az közel 650 milliárd eurós fiskális mozgásteret teremthet négy év alatt
– hangoztatta.
A felfegyverzett Európa közel 800 milliárd eurónyi védelmi kiadást tud mozgósítani biztonsága és ellenállóképessége szavatolására, miközben továbbra is szorosan együttműködik a NATO-val – tette hozzá nyilatkozatában az Európai Bizottság elnöke.
A magyar kormány szerint siker, hogy hazánkat kihagyták az egyeztetésből
Az európai vezetők londoni találkozója arról szólt, hogy az Egyesült Államok békére irányuló kezdeményezéseit milyen európai ellenreakcióval lehet ellehetetleníteni, vagyis ebben az értelemben egy háborúpárti gyűlés volt és azon a logikán alapult, hogy miként lehet a korábbi sikertelen nyugati stratégiát folytatni – jelentette ki a miniszterelnök politikai igazgatója kedden az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Ezért siker, hogy Magyarországot nem hívták meg a találkozóra, mert ez azt jelenti, hogy mindenki előtt ismert a magyar kormánynak azon következetes békepárti álláspontja, miszerint Európának abba kellene hagynia a zsákutcában menetelést – közölte Orbán Balázs.
Azt javasolják, hogy az európai stratégiát hozzá kell igazítani az amerikai stratégiához, közvetlen tárgyalásokat kell kezdeményezni Oroszországgal és meg kell próbálni leállítani a vérontást.
Ez lenne minden felelős európai politikus legfontosabb feladata, nem csak az ukrán nép, a harcoló felek érdekében, hanem Európa érdekében is
– tette hozzá.
Felidézte, hogy Magyarország háromszor javasolt már stratégiai irányváltást. Egyszer a háború kitörését követő hónapokban, egyszer az ukrán ellentámadás elakadásakor, egyszer pedig tavaly, amikor Orbán Viktor miniszterelnök békemissziójának eredményeként nyilvánvalóvá vált, hogy, ha Amerikában változás van, akkor a háború tekintetében is változás lesz, és ha Európa nem lép, akkor le fog maradni.
Közlése szerint, világos, hogy a világrend átalakul és azok az országok tudnak sikeresek lenni ebben az új rendszerben, amelyek képesek saját szuverén stratégiát megfogalmazni, azt megvédeni és annak mentén cselekedni.
Úgy vélekedett: az Európai Unió esetében az a probléma, hogy a liberális baloldali globalista vezetés tarthatatlan helyzetbe lavírozta az EU-t, aminek következtében az EU egy elszigetelt politikai szereplővé vált az elmúlt években.
Az energetikai együttműködést megszüntette Oroszországgal, kereskedelmi háborúba kezdett Kínával és ideológiai és geopolitikai okokból összeveszés közeli állapotba került az Egyesült Államok új vezetésével – sorolta.
Ezzel szemben Magyarország szilárd álláspontja, hogy a pragmatikus együttműködést fenntartja Oroszországgal, stratégiai együttműködése van Kínával és erős stratégiai együttműködése az Egyesült Államok új vezetésével. Ebből lehet biztonságot, gyarapodást és fejlődést hozni Magyarország számára
– fűzte hozzá.
Azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Tanács ülését megelőzően Antonio Costának a tanács elnökének írt levelében azt javasolta, hogy az EU-nak az Egyesült Államok politikáját kellene követnie – vagyis a fegyverszállítások helyett üljön le tárgyalni Oroszországgal -, Orbán Balázs kifejtette: ugyan nem volt szándékuk hogy a levelet kiszivárogtassak, de a magyar kormány számára így is jó.
Ugyanis így az egész világ számára egyértelmű a magyar kormány meggyőződése, miszerint a helyzet alapvetően megváltozott, és itt az ideje az európai irányváltásnak. Ez lesz az a pozíció amit Orbán Viktor miniszterelnök képviselni fog Brüsszelben.
Sajnos Európában továbbra is a háborúpárti megközelítések dominálnak, ezért a következő brüsszeli tárgyalásokon nagyon nehéz beszélgetésekre számít – mondta.
Arról is szólt, hogy
folyamatos a kapcsolattartás Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor, illetve a két kormány tisztviselői között. Igyekeznek a legtöbb témában egyeztetni, és ahol lehet közös álláspontot kialakítani. Ilyen ügy az orosz-ukrán háború lezárása, ahol közös álláspontot képvisel Magyarország és az Egyesült Államok.
Jól látszik – folytatta -, hogy Donald Trump komolyan gondolta azt amit a választási kampányában mondott, hogy le szeretné zárni a konfliktust. Vagyis nem a Biden-adminisztráció gyakorlatát szeretné folytatni, aminek az lényege, hogy az Egyesült Államok is közvetett módon hadviselő fél, mert katonai értelemben Ukrajnát támogatja az Oroszországgal szembeni küzdelemben, hanem az Egyesült Államok egy semleges közvetítő, aki szeretné lezárni a vérontást az ukrán fronton.
Az amerikai megközelítés konzekvens, mert ők komolyan gondolják, hogy a harcban érintett feleket – ha akarják, ha nem – rá kell szorítani arra, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek egymással, amihez a kommunikációs csatornák helyreállítása szükséges.
Ez meg is történt az oroszok és az amerikaiak között – fogalmazott Orbán Balázs.
