Gyerekházasságot kötött kísérő nélküli kiskorú menekült joga a szüleivel való családegyesítésre.
Egy 2001-ben született lány 2016-ban Libanonban házasságot kötött egy Belgiumban érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező férfival. A lány 2017-ben Belgiumba utazott, ahol a belga hatóságok egyrészről megtagadták a gyerekként kötött házasságának az elismerését, másrészről viszont saját jogán menekültként ismerték el.
2018-ban a lány édesanyja a családegyesítési jogról szóló irányelv (2003/86/EK) alapján azt kérte a belga hatóságoktól, hogy tegyék számára lehetővé, hogy követhesse a kísérő nélküli kiskorú menekültnek minősülő lányát Belgiumba. A nő kérelmét a belga hatóságok azzal az indokkal utasították el, hogy mivel a lány Libanonban már házasságot kötött, ezért ő saját
családot alapított és kiszakadt a szülei családjából, ami miatt pedig nem lehetséges az sem, hogy az édesanyja kísérő nélküli kiskorú menekült szülőjeként kérjen családegyesítést.
A belga hatóságok határozatának felülvizsgálatát végző belga bíróságok azt kérdezik az Európai Bíróságtól, hogy az irányelv a kísérő nélküli kiskorú menekült családegyesítéséhez megköveteli-e azt, hogy a kiskorú a saját nemzeti joga szerint ne legyen házas.
A Bíróság igenlő válasza esetén a belga bíróságok arra is kíváncsiak, hogy amennyiben a kiskorú külföldön kötött házassága a számára menedéket nyújtó tagállamban közrendi okokból nem ismerhető el, akkor a kiskorú az irányelv értelmében kísérő nélküli kiskorúnak tekintendő-e.
