Megfelelő szabályozás és tudatosítás hiányában az EU ki van szolgáltatva a demokráciát veszélyeztető külföldi beavatkozásnak, vélik a képviselők.
- Az oroszhoz és a kínaihoz hasonló önkényuralmi rendszerek ártó szándékkal manipulálják az információkat, hogy aláássák az uniós demokráciát
- Európa polgárai és kormányai nincsenek kellőképpen tudatában a külföldi beavatkozás valós veszélyének
- Az EU-nak szankcionálnia kellene a külföldi beavatkozást és a félretájékoztatást
- A külföldi állami propagandát terjesztő szervezetektől meg lehetne vonni a működési engedélyt vagy a médiaakkreditációt
A Parlament különbizottságot hozott létre, hogy feltérképezze, hogyan próbálják bizonyos ártó szándékú külföldi hatalmak az információk manipulálásával és az EU belügyeibe való beavatkozással aláásni a demokratikus folyamatokat. Megállapították, hogy ezeknek különösebb következmények nélkül módjuk van befolyásolni a választások kimenetelét, kibertámadásokat intézni, megkörnyékezni és alkalmazni egykori vezető politikai tisztségviselőket, és polarizálni a társadalmi vitákat.
Az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a félretájékoztatással foglalkozó különbizottság (INGE) a jelentésében arra is felhívta a figyelmet, hogy a külföldi beavatkozás és a dezinformáció valós veszélyét illető általános tájékozatlansághoz további súlyosbító tényezőként hozzáadódik sok szabályozásbeli kiskapu és a tagállami fellépések koordinációjának elégtelensége.
Ellenlépések
A Parlament olyan közös uniós stratégia kidolgozását sürgeti, amely külön szankciókat is meghatároz a külföldi beavatkozással és a dezinformációs kampányokkal kapcsolatban. A képviselők az eredményes tajvani példára és az össztársadalmi megközelítésre hivatkozva azt is szorgalmazzák, hogy a civil társadalmi szervezetek is jussanak szerephez a tájékoztatásban és az általános tájékozottság javításában. Emellett hangsúlyozzák, hogy az EU-nak világviszonylatban is össze kellene fognia a hasonlóan gondolkodó partnerekkel.
A Parlament a következő intézkedéseket tartaná célszerűnek:
- a legszélesebb nyilvánossághoz elérő, pluralista és független médiaszervezetek, újságírók, tényellenőrzők és kutatók részesüljenek közfinanszírozásban;
- legyen lehetőség a külföldi állami propagandát terjesztő szervezetek működési engedélyének bevonására;
- a külföldi beavatkozás eszközeként szolgáló közösségimédia-platformokat arra kell késztetni, hogy szabjanak gátat az ártó szándékú külföldi beavatkozásra módot nyújtó álfiókok működésének, és ne csak az angol nyelvű tartalmak esetében;
- az európai egyetemek vizsgálják felül a Konfuciusz Intézetekkel való együttműködést, mivel azok a kínai lobbizás platformjai;
- bizonyos európai politikai pártok tisztázzák teljes körűen az Oroszországgal ápolt „rendkívül helytelenített” politikai és gazdasági kapcsolataikat;
- legyen érvényben tilalom az európai politikai pártok külföldi finanszírozására;
sürgősen javítani kell a kiberbiztonságot, és jegyzéket kell készíteni a Pegasus megfigyelőszoftverhez hasonlóan törvénytelenül használt eszközökről; valamint - meg kell nehezíteni, hogy külföldi szereplők magas rangú köztisztviselőket foglalkoztassanak, miután azok elhagyták hivatalukat.
A jelentést a képviselők 552 szavazattal, 81 ellenében és 60 tartózkodás mellett fogadták el. A parlamenti ajánlások részletesebb leírása itt olvasható (angolul).
Sandra Kalniete (EPP, Lettország) jelentéstevő szerint:
„Míg Ukrajnában háború dúl, az online platformoknak és a tech vállalatoknak úgy kell kiállniuk, hogy felfüggesztik az agressziót, a háborús bűnöket és az emberiség elleni bűnöket letagadó, dicsőítő vagy igazoló felhasználói fiókokat. Hosszú távon pedig egyértelmű stratégiát és valóban kötelező szabályokat várunk az Európai Bizottságtól az online platformok felelősségével és átláthatóságával kapcsolatban. Az ellenállóképességünknek kell megvédenie minket: hatalmas összegeket kell befektetnünk a független, minőségi médiába, és ez vonatkozik az Unióval szomszédos területekre is.”
„Az európai elitek elhitték, hogy itt a történelem vége, és elhitték, hogy nincsenek többé ellenségeink, ezzel zavarbaejtő naivitásról és bűnös figyelmetlenségről tettek tanúbizonyságot. Pont azért kértem, hogy állítsuk fel ezt a bizottságot, hogy vessünk véget ennek a bűnös tunyaságnak. és ébresszük fel Európát, hogy demokráciáink megtanulják megvédeni magukat, ” – tette hozzá Raphaël Glucksmann elnök (S&D, Franciaország).
A vita magyar felszólalói
Gyöngyösi Márton (független)
Háttér
Az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a félretájékoztatással foglalkozó különbizottság (INGE) 2020 júniusában alakult. A különbizottság megbízatása másfél évnyi munka és mintegy 130 szakértő részvételével tartott közel 50 meghallgatás után március 23-án jár le.
