Az EP üdvözli az ukrán előrelépést az uniós társulás terén, de aggodalmát fejezi ki a lankadó antikorrupciós fellépés és az oligarchák változatlan befolyása miatt.
Az Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodás végrehajtásáról csütörtökön elfogadott jelentésben a Parlament üdvözli, hogy Ukrajna lépéseket tett a vállalt kötelezettségei végrehajtására, különösen a mezőgazdaságban, az energiaiparban, a bankágazatban, a digitális gazdaság, a környezet, és a választási eljárások területén.
A jelentést 526 szavazattal, 79 ellenszavazat és 71 tartózkodás mellett fogadták el (a szavazás szerdán, az eredmény bejelentése csütörtökön történt).
Fel kell lépni a korrupcióval szemben, és nem szabad politikai nyomást gyakorolni a független intézményekre
A visszalépések elkerülése érdekében azonban további reformokra van szükség, mindenekelőtt az igazságszolgáltatás területén: az ukránok az igazságügyi intézmények iránt vannak a legkevésbé bizalommal, jegyzik meg a képviselők.
A Parlament bírálja, hogy a kormány politikai nyomást gyakorol a független gazdasági intézményekre és hatóságokra, többek között az Ukrán Központi Bankra.
A képviselőket az is mélyen aggasztja, hogy egyéni érdekeltségek mentén nyilvánvaló kísérletek zajlanak a korrupció elleni küzdelem és az általános demokratikus reformok terén elért eredmények aláásására. Ez különösen igaz a politikai hatalom visszaszerzésére törekvő egyes oligarchákra, akik meggyengítették az ukrán parlament, a Verhovna Rada reformorientált többségét.
A jelentés sürgeti az összes politikai szereplőt, hogy újítsák meg elkötelezettségüket az ukrán szavazók által kívánt reformok mellett. Ezek a reformok elengedhetetlenek a jogállamiság megerősítéséhez, illetve a korrupció és a szegénység felszámolásához.
Az Unió elkötelezett Ukrajna függetlensége, önállósága és területi egysége mellett
Az Ukrajna elleni orosz agresszió kapcsán a Parlament megismétli: az Unió szilárdan kiáll Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli függetlensége, szuverenitása és területi integritása mellett, és támogatja az orosz kormány nemzetközileg összehangolt szankcionálását. A Parlament határozottan elítéli az emberi jogok és alapvető szabadságok – például a véleménynyilvánítás szabadsága, a vallás és meggyőződés szabadsága és az egyesülés szabadsága, valamint a békés célú gyülekezéshez való jog – megsértését, amelyet az orosz megszálló erők az ideiglenesen megszállt Krím félsziget területén, valamint a Donyec-medence nem kormányzati ellenőrzés alatt álló területein követnek el.
A képviselők felszólítják az Európai Külügyi Szolgálatot és a Bizottságot, hogy a jogsértésekre válaszul mihamarabb alkalmazzák az Unió globális emberi jogi szankciórendszerét, és fordítsanak különös figyelmet Ukrajna ideiglenesen megszállt területeire a Krím félszigeten, illetve a donyecki és a luhanszki régió egyes részein.
A koronavírus-vészhelyzet elleni fellépés
A képviselők megjegyzik, hogy a koronavírus-járvány kitörte előtt az ukrán gazdaság visszanyerte stabilitását, elfogadható mértékben növekedett, a munkanélküliség pedig csökkent, amiben a társulási szerződés és a mély és átfogó szabadkereskedelmi zónáról szóló megállapodás kiaknázása is szerepet játszott. A képviselők üdvözölték a példátlan pénzügyi segítséget, amelyet az Unió szolidaritásának kézzelfogható jeleként a koronavírus-vészhelyzet elleni védekezésre nyújtott Ukrajnának.
Magyar kisebbségi jelöltek
Ugyan a parlamenti választási megfigyelők általánosságban versenyjellegűnek, jól szervezettnek és hatékony módon irányítottnak értékelték a 2019-es választásokat, a képviselők megjegyzik, hogy a 2019. évi előrehozott ukrán parlamenti választások során az egy mandátummal rendelkező választókerületek határait a nemzeti kisebbségek képviselete szempontjából nem kedvező módon határozták meg, és egyes régiókban, például Kárpátalján választási visszaéléseket is megfigyeltek. Ilyen volt például a „klónjelöltek” indítása, ami csökkentette a magyar kisebbségi tagok parlamentbe kerülésének esélyét.
Michael Gahler (EPP, Németország) jelentéstevő szerint
„Támogatjuk Ukrajnát a fenntartható demokráciát, tisztességes igazságszolgáltatást, és kézzelfogható gazdasági és társadalmi fejlődést ígérő, európai életmód felé vezető úton” – mondta a szavazás után a képviselő.
A keddi vitában felszólaló magyar képviselők
- Győri Enikő (EPP)
- Bocskor Andrea (EPP)
- Ara-Kovács Attila (S&D)
