A Debreceni Egyetem idén tizedik alkalommal rendezte meg Gazdasági Évindító Partnertalálkozóját, ahol az intézmény vezetői a régió meghatározó gazdasági és kormányzati szereplőivel közösen értékelték az elmúlt év eredményeit – közölte az intézmény sajtóközpontja. A jubileumi esemény középpontjában a stabil gazdálkodás, az innovációs beruházások és az egyetemi tudásbázis szerepének további erősítése állt.
A Debreceni Egyetem gazdasági ereje soha nem látott szintet ért el. A 2025-ös évet követően az intézmény mérlegfőösszege meghaladta az 500 milliárd forintot, a 2026-os tervezett költségvetés pedig eléri a 320 milliárd forintot
– jelentette be Prof. Dr. Bács Zoltán pénteken, az intézmény Gazdasági Évindító Partnertalálkozóján.
A Debreceni Egyetem kancellárja ünnepi beszédében visszatekintett az elmúlt 13 évre, amelyet Szilvássy Zoltán rektorral közösen, szoros egységben vezettek végig. A kancellár kiemelte, hogy az egyetem sikereinek alapja a vezetés tagjai közötti harmónia és a közös felelősségvállalás volt a számos strukturális átalakítás – a centrumok megszűnése, a kancellári rendszer bevezetése, az integrációk és végül a modellváltás – során.
Ez az utolsó olyan gazdasági évindító, ahol kancellárként beszélek. Köszönettel tartozom rektor úrnak és az egész közösségnek azért a sok évért, megértésért és eredményért, amit közösen értünk el – fogalmazott a Debreceni Egyetem hétfőn kinevezett rektora, utalva a folytonosságra és a megújulásra.
Bejegyezték az alapítványokat, fideszes kuratórium felügyeli a Debreceni Egyetemet is
Bejegyezték a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványokat – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerdán.
A találkozó egyik legfontosabb üzenete az intézmény gazdasági és társadalmi multiplikátor hatása volt. Az egyetem multiplikátor szerepe abban rejlik, hogy kvalifikált munkaerőt képez nemcsak az ipar, hanem a közszféra, az oktatás és a betegellátás számára is.
Az egyetemi polgárság létszáma elérte az 52 400-at, több mint 20 ezer munkavállalóval a Debreceni Egyetem az ország öt legnagyobb munkáltatója közé tartozik. Ez a méret és stabilitás a záloga annak, hogy az oktatási és betegellátási feladataink mellett a régió fejlődésének multiplikátorai legyünk
– hangsúlyozta a kancellár.
A Debreceni Egyetemnek 500 év múlva is léteznie kell – Interjú Kossa György kuratóriumi elnökkel
A Debreceni Nap Kossa Györggyel, az intézményt fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnökével beszélgetett az egyetem jövőjéről, a felsőoktatás kihívásairól és a társadalmi felelősségről.
Hozzátette: a Debreceni Egyetem az oktatási intézményi kereteiből rég kilépett. Erről szól a modellváltás is, hogy ne csak autonómabbak legyünk és jobban tudjunk az oktatásra és a kutatásra koncentrálni, hanem arról is, hogy gazdaságszervező erőként segítsük Magyarország, a régió és a város előrehaladását.
A kancellár emellett bemutatta a 2025 júliusára véglegesített Intézményfejlesztési Stratégiai Tervet, amely a következő 6-10 évre irányozza elő az egyetem fejlődését. A tervezett infrastrukturális és technológiai beruházások összege mintegy 170 milliárd forintra tehető.
Ez az összeg magában foglal látványos fejlesztéseket, mint a Vezér utcai Sport-, Zene- és Társadalmi Innovációs Központ, high-tech eszközparkot, olyan modern diagnosztikai és mesterséges intelligencia vezérelt gyógyító eszközöket, amelyek értéke gyakran meghaladja az épületekét is, valamint ipari parki bővítést, gyártóüzemek és laboratóriumok létesítését a vállalati partnerekkel szimbiózisban.
Az eseményen a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára beszédében kiemelte: a Debreceni Egyetem a hazai felsőoktatás megújulásának mintája, inspirálója, hiszen mint fogalmazott: kimaxolja a megújulás adta lehetőségeket, ami a nemzetközi élvonalba repíti.
A Debreceni Egyetem a világ legjobb két százalékában van, nyolc tudományterületen is jegyzik a nemzetközi rangsorokban, és minden esélye megvan arra, hogy 2030-ra a világ és Európa 100 legjobb intézménye közé emelkedjen. Ez az az egyetem, amely nemcsak kiszolgálja a piaci igényeket, hanem formálja is a jövőt
– vélekedett Varga-Bajusz Veronika.
Az államtitkár rámutatott: Debrecen városa és az egyetem szövetsége egyfajta modellprogram, ahol az oktatásba fektetett források közvetlen munkahelyteremtő beruházásokat indukálnak. Példaként említette a BMW-vel való együttműködést, amely révén a város Közép-Európa egyik legfontosabb autóipari innovációs központjává válik.
A fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke beszédében rávilágított, hogy az egyetem és a gazdaság szereplői Debrecenben már nem egymás mellett, hanem egymásért léteznek.
Egy nagy rendszer akkor működik jól, ha a szíve és az erek együtt dolgoznak. Az egyetem a szív, a gazdasági partnerek az erek. Ha a szív erős, de az erek zártak, nincs élet. Ha az erek nyitottak, de a szív gyenge, nincs jövő. Debrecenben ma együtt dobban ez a szív, és egészségesek az erek: ez a közös stratégiai felelősség pillanata
– emelte ki Kossa György.
Hozzátette: a kuratórium küldetése ebben a rendszerben a szilárd fundamentum garantálása.
A kuratórium feladata világos: biztosítani a stabilitást, kijelölni a stratégiai kereteket és számonkérni a teljesítményt és a minőséget. Ez a feladatunk és erre készülünk. Az új rektor és az új menedzsment előtt egyértelmű elvárás áll
– jelentette ki az elnök.
Szilvássy Zoltán rektor szerint az egyetem sikereinek titka nem csupán a számokban, hanem a vezetés rendkívüli harmóniájában rejlik. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt bő évtizedet egy mélyen emberi és együtt gondolkodó munkakultúra jellemezte, ahol a vezetés, a dékáni kollégium sokszor operatív munkacsoporttá alakulva dolgozott a legnagyobb projekteken. Ez a belső egység teszi lehetővé az organikus fejlődést, ami függetleníti az intézményt a külső bizonytalanságoktól.
Mi azt az utat választottuk, hogy megteremtjük a saját lehetőségeinket: ha szükségünk van egy fejlesztésre, azt saját erőből, a belső tudásbázisunkra építve valósítjuk meg. Ez a stabilitás a garancia arra, hogy az elmúlt bő évtizedben elkerültek minket a leépítések, és a jövőben is a növekedés marad az irány. Ez az öngondoskodó szemlélet tette az egyetemet az ipari innováció élő szövetévé. Ennek köszönhetően a Debreceni Egyetem már nem csupán egy külső tudásbázis a cégek számára, hanem az ipari ökoszisztéma integráns, elválaszthatatlan része
– összegezte az intézmény tavasszal leköszönő vezetője.
A Gazdasági Évindító Partnertalálkozó egyik fontos momentuma idén is a kancellár által összeállított, speciális zenei aláfestéssel kísért prezentáció volt, amely nemcsak beszámolóként, hanem motivációs céllal is készült. Bács Zoltán a bemutató kapcsán megjegyezte, hogy a tartalom „hand-made”, azaz saját készítésű, célja a teljes transzparencia: betekintést engedni az egyetemi eredményekbe és a jövőbeli fejlesztési irányokba.
