Az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy Magyarország nem kezelte megfelelően a jogállamiság elveinek megsértését, ezért fenntartja az Unió költségvetésének védelmét szolgáló intézkedéseket.
A Bizottság megállapította, hogy a Magyarország által 2024. december 2-án bejelentett jogszabály nem elégséges ahhoz, hogy kezelje az úgynevezett „közérdekű vagyonkezelő alapítványok” vezetőségi testületeiben fennálló összeférhetetlenségi kockázatokat. Ez azt jelenti, hogy az alapítványi fenntartású egyetemek továbbra sem fognak hozzáférni az Erasmus+- és a Horizont-programokhoz.
- december 15-én a Tanács, a Bizottság javaslata alapján, végrehajtási határozatot fogadott el az Unió költségvetésének védelmét szolgáló intézkedésekről a jogállamiság magyarországi megsértése miatt. Ezek a jogsértések a következő területeken voltak tapasztalhatók:
- közbeszerzés,
- ügyészségi fellépés,
- összeférhetetlenség,
- korrupció elleni küzdelem,
- közérdekű vagyonkezelő alapítványok.
Fideszes irányítása miatt a Debreceni Egyetem is bukhatja az Erasmus+ programot
A Tanács két intézkedést fogadott el:
- A kohéziós politikai programok 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásainak 55%-ának felfüggesztése.
- A Bizottság számára tilos új jogi kötelezettségvállalásokat kötni közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal vagy az általuk fenntartott szervezetekkel az EU által közvetlen vagy közvetett irányítás alatt végrehajtott finanszírozás kapcsán.
- december 2-án Magyarország hivatalosan értesítette a Bizottságot bizonyos jogszabályi módosításokról a közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk fenntartott szervezetek tekintetében. Magyarország ezzel azt kérte, hogy a Bizottság javasolja a Tanácsnak a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos intézkedés módosítását vagy megszüntetését, amelyet 2022-ben fogadtak el.
A Bizottság mai döntésével megállapította, hogy ezek a jogszabályi módosítások nem orvosolják kielégítően a közérdekű vagyonkezelő alapítványok vezetőségeiben fennálló összeférhetetlenségi aggályokat. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos intézkedésnek továbbra is érvényben kell maradnia. A Bizottság egyértelműen meghatározta, milyen módosításokra lenne szükség a helyzet megfelelő rendezéséhez.
A kohéziós alapok részleges felfüggesztésére vonatkozó másik tanácsi intézkedés szintén hatályban marad, mivel Magyarország nem értesítette a Bizottságot olyan lépésekről, amelyekkel a kapcsolódó problémák orvosolhatók lennének.
Magyarország bármikor elfogadhat és bejelenthet új intézkedéseket, hogy bizonyítsa a Bizottság felé, a Tanács által elfogadott intézkedéseket módosítani vagy visszavonni kell.
A magyar helyreállítási és rezilienciaépítési terv (RRP) számos olyan „szuper-mérföldkövet” tartalmaz, amelyek az általános költségvetési feltételrendszer keretében hozott javító intézkedéseknek felelnek meg. Ezért mindaddig, amíg Magyarország nem kezeli az összes jogállamisággal kapcsolatos aggályt a feltételrendszer keretében, nem lehetséges RRP-kifizetés a kérelmek alapján.
