Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Innovációs és Technológiai Osztálya (ITO) által december 6-án szervezett Szellemi tulajdon és iparjogvédelem című online előadásán, egyebek mellett a szellemitulajdon-védelem területei, a forráskód jelentősége, valamint a mesterséges intelligencia, mint szerző témákról volt szó.
Az ITO fennállása óta immár hetedik alkalommal valósított meg tájékoztató eseményt azzal a céllal, hogy az egyetemi polgárok, továbbá a külsős – vállalati és felsőoktatási – szakemberek hasznos információkhoz jussanak a szellemitulajdon-védelem aktuális kérdéseiről.A program kezdetén Szepsi-Szűcs Levente, az ITO osztályvezetője köszöntötte a résztvevőket, majd kiemelte, az előadás újra az NKE és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) közötti együttműködésben valósul meg.
Csősz Gergely, az SZTNH Szerzői Jogi Főosztály, Szerzői Jogi Hatósági Osztály vezetője kezdésként elhatárolta a szellemitulajdon-védelem két nagy területét, a szerzői jogot és az iparjogvédelmet. Rámutatott, hogy a szerzői jog tárgya egyéni-eredeti jellegű irodalmi, művészeti vagy tudományos mű lehet. Az oltalom hatósági eljárás nélkül, az alkotás elkészültével automatikusan keletkezik, és a szerző halálától számított 70 évig tart. Ezzel szemben az iparjogvédelem újdonságtartalommal rendelkező, az iparban alkalmazható találmányra, műszaki megoldásra, eredetjelzőre vagy formára vonatkozik. Az oltalom ebben az esetben hatósági regisztrációval keletkezik, és az oltalmi formától függően változó időtartamra, például a dizájnoltalom legfeljebb 25, míg a védjegy 10 évre érvényes (utóbbi korlátlan alkalommal megújítható).
Az előadó ismertette a szerzői jog alapvető szabályait, majd kitért a védelem alól kizárt művekre is, példaként említve a matematikai műveleteket, a folklóralkotásokat, a jogszabályokat, a hatósági határozatokat, vagy éppen a sajtóközlemények alapjául szolgáló híreket. A szerzői jog korlátairól szólva hangsúlyozta, a szerzői művek szabad felhasználása csak törvényben meghatározott esetekben, például idézéssel, átvétellel, magáncélú másolással, kedvezményezett intézményi felhasználással, illetve szöveg- és adatbányászati célú többszörözéssel lehetséges.
Csősz Gergely kiemelte, a szoftverkód szerzői műként áll védelem alatt, az oltalom pedig a forráskód egyéni-eredeti jellegétől függ. A szoftverekre vonatkozó speciális szabályokról elmondta, a felhasználás engedélyezésénél nincs írásbeli szerződéses formakényszer, a vagyoni jogok átruházhatók, a szoftver csatlakozó felületének (az úgynevezett interfésznek) a működési elve pedig nem áll oltalom alatt.
A szakértő arra is felhívta az érdeklődők figyelmét, hogy az azonos funkcionalitású, szinte megegyező felhasználói felülettel rendelkező szoftvereknél az elhatárolás alapja a forráskód. Amennyiben a korábbi szoftver forráskódjának visszafejtésével készül el az új, azonos funkcionalitású szoftver, akkor az a szerzői jogok megsértésének minősülhet. Abban az esetben, ha a forráskód önálló alkotás, az azonos funkcionalitás ellenére sem történik szerzőijog-sértés.
Csősz Gergely felvetette a kérdést: lehet-e szerző a mesterséges intelligencia? Ahogy az több konkrét jogeset kapcsán már kiderült, a bírósági álláspont egyértelmű: jogalany kizárólag személy lehet. Mivel a mesterséges intelligencia nem minősül szerzőnek, így a rábízott kreatív döntések eredményeit, a gépi alkotást érintően sem keletkezik szerzői jog. Az előadó szerint azonban ezen a területen még sok a megválaszolásra váró kérdés.
A program zárásaként Szepsi-Szűcs Levente jelezte, hogy az ITO várhatóan 2024 tavaszán szervezi meg a következő szellemitulajdon-védelmi témájú előadást, amelyre ismét várják majd az egyetemi polgárokat és a külsős érdeklődőket.
Az Innovációs és Technológiai Osztály által szervezett szakmai előadás ezúttal is a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával együttműködésben valósult meg.
Szöveg: Prófusz Péter
