Közös emlékülést tartott a gályarab-szabadítás emléknapján, február 11-én a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Egyháztörténeti Tanszéke, a Debreceni Egyetem Néderlandisztika Tanszéke és a Magyar Emlékezethelyek Kutatócsoport.
A Gályarabok emlékoszlopa 1895 óta áll a Református Kollégium és a Nagytemplom ölelte Emlékkertben. Az 1673-ban törvény elé idézett, majd 1675-ben gályarabságra ítélt 41 protestáns lelkész és tanító nevét megörökítő oszlopon az életben maradottakat 1676. február 11-én kiszabadító Ruyter Michel Adriaanson holland tengernagy neve olvasható, valamint egy latin nyelv felirat: „azon lelkipásztorok emlékoszlopa, akiket az evangéliumi hitükért és szabadságukért Magyarországról a nápolyi gályákra hurcoltak”.
Az eltelt több mint egy évszázad során az emlékmű a magyar protestantizmus történetének szimbolikus jelentőségű alkotásává vált, ahol évente, a szabadítás évfordulóján helyeznek el koszorúit az egyház és különböző intézmények képviselői. Az idei évforduló alkalmából kedden a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Kistanácstermében tartottak ünnepi ülést.
– 125 éve áll az emlékoszlop, ez pedig méltó alkalom arra, hogy az áldozatokra, a szabadítóra és az oszlop állítójára emlékezzünk. Ez a nap, február 11-e, a szabadítás napja mára hagyományosan a gályarabok emléknapja – fogalmazott köszöntőjében Baráth Béla, a Hittudományi Egyetem tudományos rektorhelyettese.
Elsőként Fazakas Gergely, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Irodalom-és Kultúratudományi Intézet igazgatója tartott előadást „A gályarabok oszlopa és a debreceni reformátusság ünneplési gyakorlata a 19-20. század fordulóján” címmel, amelyben a témában feltárt kutatási eredményeit ismertette.
Az ünnepi ülés vendégei ezt követően egy 1975-ben a holland televízió által Debrecenben forgatott, a gályarabok emlékművénél tartott ünnepséget megörökítő fekete-fehér kisfilmet láthatták, majd Győri L. János, a Református Művelődés- és Iskolatörténeti Kutatóintézet igazgatója és Gaál Botond nyugalmazott egyetemi tanár ismertette személyes visszaemlékezéseit, hiszen mindketten szereplői voltak a 45 éve készült filmnek.
Az ünnepség az emlékkertben a gályarabok emlékoszlopánál folytatódott, ahol Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, Kustár Zoltán, a Református Hittudományi Egyetem rektora és Pusztai Gábor, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Néderlandisztika Tanszék vezetője helyezett el koszorút.
Sajtóiroda
