Több nemzetközi rangsorban is javított pozícióján tavaly a Debreceni Egyetem, amely továbbra is őrzi vezető szerepét a hazai felsőoktatási intézmények között.
Az egyre gyarapodó számú nemzetközi rangsorok más-más szempontok szerint állítják össze saját listájukat. Értékelik az intézményeket oktatási, kutatási, színvonal, tudományos eredmények, mennyiségi mutatók alapján, vagy éppen a hallgatók véleményét, vagy az oktatás hatékonyságát középpontba helyezve.
2015. decemberében, az év végi hajrában hozta nyilvánosságra listáját a Google Scholar, a Google online tudományos keresője. A rangsorban az első 600 között a hazai egyetemek közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem mellett (292.) csak a Debreceni Egyetem (513) szerepel. A lista azonban napról-napra frissül és változik.
http://www.webometrics.info/en/node/169
A Google felület oldalán a saját profil készítése menü alatt az egyetem valamennyi oktatója-kutatója be tud regisztrálni, ezután, a nevéhez kötődő publikációk hozzárendelődnek és ezek alapján megjelennek a tudománymetriai mutatók (h-index, idézettség, i10-index), amiket éves bontásban is ki lehet listáztatni. Ehhez első lépés, hogy a Debreceni Egyetem dolgozói feltöltsék publikációikat az iDEa Tudóstérre, mivel így azok láthatóvá válnak a Google Scholarban, tovább javítva ezzel az intézmény pozícióját.
A cikkek rangsorolásánál több szempontot vesznek figyelembe, mint például a cikk teljes szövegét, a szerzőt, azt a kiadványt, amelyben a cikk megjelenik, továbbá azt is, hogy milyen gyakran idézik az adott cikket más tudományos, irodalmi művekben.
– A rangsorok szükségessége nem kérdőjelezhető meg, hiszen a mai, globális világban ez a megmérettetés is bizonyos fokmérője egy intézmény megítélésének. Természetesen a Debreceni Egyetemnek is szüksége van jó értelemben vett „reklámra”, klasszikusan az internetre és a sajtómegjelenésekre gondolok, más szempontból pedig a nemzetközi felsőoktatási rangsorokra, hiszen – a földrajzi adottságok mellett – leggyakrabban ez alapján dönt egy hallgató arról, hogy miért éppen Debrecenben szeretné folytatni tanulmányait. De bármelyik rangsort böngészik is, abban elsődleges kulcskérdés kell hogy legyen a hitelesség és a szakmai, módszertani megbízhatóság – mondta az unideb.hu portálnak Csernoch László tudományos rektorhelyettes.
A 2015/16-os felvételi eljárásban a Debreceni Egyetem megőrizte vezető helyét a vidéki intézmények között: 8163 diák jelölte meg első helyen az intézményt, amit az országos listán csak az Eötvös Lóránd Tudományegyetem előz meg. A cívisvárosba – az előző évihez hasonlóan – összesen több mint 14 ezren jelentkeztek, az összhallgatói létszám pedig megközelíti a 28 ezret, közülük több mint négyezren külföldről, 101 országból érkeztek a Debreceni Egyetemre.
Öt magyar egyetem került fel a Leideni Egyetem legfrissebb, 2015-ös rangsorára, amelyet a felsőoktatási intézményekben dolgozó oktatók és kutatók publikációinak száma, valamint idézettsége alapján állítanak össze évről évre. A 750 intézményt tartalmazó Leideni Rangsorban a Debreceni Egyetem 17 helyet javítva a tavalyi helyezésén a 681. helyen végzett, a vidéki magyar egyetemek közül a legelőkelőbb helyen.
A világ legjobb ezer egyetemét rangsoroló Center for World University Rankings (CWUR) listán – többek között – az oktatás minőségét, a végzett hallgatók elhelyezkedését, az oktatók kiválóságát, a publikációk számát, az idézési arány és a szabadalmak számát figyelembe véve a Debreceni Egyetem szintén előrébb lépett a tavalyi helyezéséhez képest, így a 667. helyen végezve a magyarországi egyetemek között itt is a legjobb vidéki egyetem. Ha pedig csupán a szabadalmak számát vesszük figyelembe, a Debreceni Egyetem 499. helyével (a Semmelweis Egyetemet és az ELTE-t is megelőzve) a legelső a hazai felsőoktatási intézmények között.
A Best Global Universities rangsor összeállításakor tizenkét indikátort (pl. kutatási eredmények és publikációk, idézettségi mutatók, PhD-fokozatot szerzett hallgatók száma) vizsgáltak. Világviszonylatban az első hatszáz egyetem között csak két magyar felsőoktatási intézmény található, az ELTE (465. hely) és a Debreceni Egyetem (585. hely), amely első alkalommal szerepel ezen a listán. Európai viszonylatban szintén két egyetem foglal helyet az első háromszázban, az ELTE (202. hely) és a Debreceni Egyetem (255. hely). A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 303., a Semmelweis Egyetem a 307., a Szegedi Tudományegyetem pedig a 310. helyen áll.
Quacquarelli Symonds (QS) World University Rankings (WUR) listáján a Debreceni Egyetem négy tudományterületen – gyógyszerészet és farmakológia, mezőgazdaság és erdészet, nyelvtudományok, orvostudományok – is a legjobb kétszáz között van.
A Quacquarelli Symonds (QS) a feltörekvő európai és közép-ázsiai országok egyetemeit állította sorrendbe Emerging Europe and Central Asia néven. Idén százötven egyetem mutatóit mérték össze, és adták közre. Magyarországról tíz egyetem került fel a listára, az első harminc között két magyar egyetem kapott helyet, az ELTE összesítésben a 16., a Debreceni Egyetem pedig a 29. helyezést érte el, megelőzve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet (32. hely), a Budapesti Corvinus Egyetemet (42. hely) és a Pécsi Tudományegyetemet (53. hely). A világranglistával ellentétben objektívebben tükrözi a fejlődő országok egyetemeinek színvonalát, hiszen ebben az összesítésben nem szerepelnek sem amerikai, sem angol egyetemek, az anyagilag hasonló lehetőségekkel rendelkező felsőoktatási intézményeket listázza. A sorrend kialakításában 9 fő tényezőt vizsgáltak. Az értékelésben az akadémiai tekintély 30%-ot, a munkaadói elismertség 20%-ot, a kar/hallgató arány 15%-ot, a karra eső publikációk száma és a webes megjelenés 10-10%-ot, a PhD fokozattal rendelkezők száma és a publikációk idézettsége 5-5%-ot, a külföldi oktatók, valamint a külföldi hallgatók aránya 2,5-2,5%-ot jelentett.
