Az I. világháború utóhatásai végigkísérték az elmúlt 100 évet – megkezdődött A Nagy háború és emlékezete című konferencia a Déri Múzeumban.
Példaértékű összefogásban rendezi meg szeptember 17-18-án az I. világháború centenáriuma alkalmából a Debreceni Egyetem Történelmi Intézete, a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolája, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Debrecen Megyei Jogú Város, a Déri Múzeum, a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandárja és a Doktoranduszok Országos Szövetsége A Nagy háború és emlékezete című konferenciát, amelyen negyven előadást hallgathatnak meg az érdeklődők.
– 1914-ben egy problémás, de nagy lelkesedéssel indult háború kezdődött el, melynek utóhatásai az elmúlt száz évben végig érzékelhetőek voltak, tragikus a visszaemlékezés például azok számára, akiknek a háborút lezáró békerendszer miatt következett be a sorsukban jelentős változás. Most, száz évvel a kitörés után kísérletet tehetünk az események és azok hatásainak objektív szemléletére és értelmezésére – mutatott rá megnyitó beszédében Papp Klára, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja a konferencia egyik kiemelt céljára. A dékán kiemelte, éppen száz évvel ezelőtt rendezte a Debreceni Egyetem első tanévnyitóját, és hiába tartotta évekig lázban a formálódó egyetem a debrecenieket, a Református Kollégium tanárait, a háború árnyéka erre az ünnepi eseményre is rávetült.
A kétnapos rendezvény plenáris előadással kezdődött, Romsics Ignác akadémikus A Nagy Háború – 100 év távlatából címmel arra kereste a választ, hogy a világháború mennyiben jelentett sorsfordulót Magyarország történetében, belpolitikájában, nemzetiségi viszonyaiban, hogyan illeszkedik ez a sorsforduló általában a magyar történelembe, illetve a magyar sorsfordulók közé.
A négy szekcióban zajló konferencia előadásai az első világháború történetét és emlékezet-történetét nem csupán a korabeli országos és nemzetközi viszonyok tükrében tekintik át, de abból a szempontból is, hogy a harcban álló katonák, az ország akkori lakossága, különösen a vidéken élők és a hétköznapi emberek hogyan élték meg a 20. század első nagy háborúját a mindennapokban.
