Kozma Éva, a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (MIAKÖ) elnöke is felszólalt a debreceni közgyűlés csütörtöki ülésén. Rámutatott, a Semcorp működésének felfüggesztése ismét azt mutatja, hogy a civilek korábbi aggályai nem voltak alaptalanok.
Kozma Éva szerint Debrecent újabb súlyos figyelmeztetés érte, miután a hatóság környezetvédelmi hiányosságok miatt felfüggesztette egy üzem működését.
– Évek óta azt halljuk, hogy minden rendben van, hogy a civilek aggodalmai túlzóak, és hogy a hatóságok mindent ellenőriznek. Aztán újra és újra kiderül, hogy még sincs minden rendben – fogalmazott.
“A gyárak felépültek, a fák hiányoznak”
Kozma Éva szerint miközben több száz hektáron épültek ki ipari területek Debrecen körül, a véderdők telepítése nem követte az ipari fejlesztések ütemét.
Úgy fogalmazott: miközben a gyárak rekordgyorsasággal épültek fel, a lakóterületek védelmét szolgáló erdősávok jelentős része továbbra is hiányzik.
A véderdők csökkenthetnék a hőterhelést, mérsékelhetnék a zajhatásokat és javíthatnák a helyi környezet állapotát, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egy erdőt nem lehet néhány év alatt pótolni.
Amit tíz évvel ezelőtt kellett volna elültetni, azt ma már nem lehet egy sajtótájékoztatóval vagy néhány facsemete elültetésével pótolni
– mondta.
A Nagyerdő és a tavak
Kozma Éva kitért arra is, hogy a Nagyerdő állapota évek óta romlik.
Arról beszélt, hogy egyre több a kiszáradt, beteg és legyengült fa, miközben a jóléti tavak környékének állapota sem tükröz egy fejlődő városhoz méltó képet.
Szerinte az infrastruktúra elhasználódott, fejlesztések hiányoznak, és a vízhiány is egyre súlyosabb problémát jelent.
Kozma Éva szerint Debrecen vezetése úgy tesz, mintha a város jövőjét kizárólag az ipari beruházások határoznák meg.
Egy város nem attól lesz sikeres, hogy hány ipari csarnok épül a határában, hanem attól, hogy közben megőrzi-e azokat az értékeket, amelyek miatt hosszú távon élhető marad
– jelentette ki.
Hangsúlyozta, hogy a Nagyerdő és a jóléti tavak nemcsak a debrecenieket szolgálják, hanem a környező települések – többek között Hajdúsámson, Bocskaikert, Mikepércs, Sáránd és Hajdúhadház – lakói számára is fontos rekreációs területek.
Felszólalását azzal zárta, hogy álláspontja szerint a mostani hatósági intézkedés azt bizonyítja: a civilek figyelmeztetéseit komolyabban kellett volna venni.
Papp László: a fejlesztések és a programok folyamatban vannak
Papp László polgármester válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a város környezetvédelmi és gazdaságfejlesztési programjai párhuzamosan haladnak, és több jelentős zöldfejlesztés már megvalósult vagy előkészítés alatt áll.
A polgármester szerint a CIVAQUA-program első üteme már elkészült, a második ütem és a CIVAQUA Plusz pedig előkészítés alatt áll, amelyek a tavak vízpótlását és a vízmegtartás javítását szolgálják.
Hangsúlyozta, hogy a város több csatornán – köztük kormányzati és európai uniós források bevonásával – dolgozik a további fejlesztések megvalósításán, ugyanakkor ezek ütemezése külső döntésektől is függ.
Papp László kitért arra is, hogy a gazdasági övezetekben zajló fásítás részeként már több ezer fát ültettek el, és további erdősítési programok is előkészítés alatt állnak.
Balázs Ákos: folyamatos zöldítési program zajlik Debrecenben
Balázs Ákos alpolgármester a válaszban kiemelte, hogy Debrecenben az elmúlt években jelentős zöldítési programok valósultak meg, amelyek a város környezeti terhelésének csökkentését célozzák.
Az alpolgármester szerint az északnyugati gazdasági övezetben már több mint háromezer fa ültetése történt meg, míg a déli gazdasági övezetben hasonló volumenű fásítás előkészítése zajlik.
Hozzátette, hogy a város összességében mintegy 30 hektárnyi területen valósít meg erdősítési és zöldfelület-fejlesztési programokat.
Balázs Ákos szerint Debrecen nemcsak gazdasági szempontból fejlődik, hanem a környezeti fejlesztések is hangsúlyos szerepet kapnak, amit nemzetközi értékelések és pályázati eredmények is visszaigazolnak.
