A 21. század egyik legnagyobb kihívása a szülők számára, hogy gyermekeik egyre inkább az online térben élik életüket – mondta el a Debreceni Napnak Kiss-Kozma Georgina, az MCC Szociológia Műhelyének kutatótanára, az Ifjúságkutató Intézet kutatásvezetője.
A szakember szerint kutatásaik főként azt vizsgálják, milyen a fiatalok digitális eszközhasználata, tartalomfogyasztási szokása, és hogyan hat mindez az életükre, gondolkodásukra, jövőbeli terveikre.
Kiss-Kozma rámutatott: felnőtt egy új generáció, amely számára természetes, hogy az okoseszközök mindig kéznél vannak. „Ha visszagondolunk néhány évtizeddel korábbra, pontosan tudjuk, milyen volt a betárcsázós internet kora – akkor még kontrolláltan tudtuk használni ezeket az eszközöket. Ma viszont a telefon a zsebünkben van, és akkor olvasunk üzenetet, amikor csipog.”
Mint mondta, ez a folyamat nemcsak a fiatalokat, hanem az idősebb generációkat is befolyásolja. „Ma már a szülőknek is olyan problémákkal kell megküzdeniük, amelyekkel korábban senki sem találkozott. Nehéz például a nagyszülőktől tanácsot kérni abban, mikor adjunk először okoseszközt a gyerek kezébe – ők ilyen dilemmákkal nem szembesültek.”
Kiss-Kozma szerint egyértelmű, hogy a kontrollálatlan digitális eszközhasználat, különösen a közösségi médiában eltöltött hosszú idő, negatívan hat a mentális egészségre. „Egyre több fiatal érzi magát magányosnak, és egyre többen tapasztalják a mentális problémák első jeleit. Ez egy globális tendencia” – figyelmeztetett.
A szakember szerint segíteni elsősorban tudásmegosztással és alternatívák kínálásával lehet. „Nem elég azt mondani, hogy tegyék le a telefont. Mutassunk nekik mást: közös családi programokat, kirándulásokat, együtt töltött minőségi időt – ezek mind kiutat mutatnak a kontrollálatlan eszközhasználatból.”
Kiss-Kozma kiemelte: sok szülőnek megvan a technikai lehetősége, hogy ellenőrizze, milyen tartalmakhoz fér hozzá gyermeke, de gyakran nincsenek tisztában ezekkel az eszközökkel. „Ezért is fontos, hogy ne csak a fiatalokkal, hanem a szülőkkel is kommunikáljunk. Nem véletlenül terjedt el a ‘digitális cumi’ kifejezés – a nyelvünk is tükrözi, hogy sokan a képernyőt használják gyerekmegnyugtatásra. Pedig a digitális eszköz nem helyettesíti a minőségi együtt töltött időt.”
A példák között megemlítette az esti meséket is: „Rengeteg hangoskönyv és alkalmazás olvassa fel a meséket, de ez nem pótolja azt, amikor a szülő ül le a gyerek mellé, és ő olvassa el. Nemcsak az a fontos, hogy a gyerek halljon élő szót, hanem az is, hogy ki mondja el a mesét.”
Kiss-Kozma arra is felhívta a figyelmet, hogy a közösségi média jelentősen torzítja a fiatalok önképét. Az Ifjúságkutató Intézet friss felmérése szerint a 15–39 éves magyar fiatalok átlagosan hármasra értékelik elégedettségüket saját külsejükkel egy ötfokú skálán. „A fiatal lányok különösen kritikusak önmagukkal. Számos európai kutatás bizonyítja, hogy a közösségi média által közvetített, elérhetetlen szépségideálok erősen befolyásolják az önértékelésüket.”
A mesterséges intelligencia térnyeréséről is beszélt: „A fiatalok szerint ma ez a téma uralja a közbeszédet, de amikor megkérdeztük, miről kellene inkább többet beszélni, a jövő, a mentális egészség és a család került előtérbe. Ez is mutatja, hogy a technológiai fejlődés nemcsak inspirál, hanem sokakat ki is fáraszt.”
A szakember szerint a lelki problémák kezelésére nem az internet vagy a mesterséges intelligencia a megoldás. „Sokkal jobb, ha a fiatalok a családjukhoz, barátaikhoz, közösségükhöz fordulnak. Egy megtartó, bizalmi közeg sokkal többet segít, mint bármilyen online tanács.”
„Már az is rengeteget jelent, ha van kivel megbeszélni a problémákat. Az a tény, hogy valakit meghallgatnak, sokkal többet ér, mint bármilyen technológiai válasz” – zárta gondolatait Kiss-Kozma Georgina.
