Sok magyar számára Németország még mindig a „bezzegország” képében él – a jólét, a szabálykövetés, a pontosság és a társadalmi stabilitás szimbólumaként. Ugyanakkor ez az eszménykép ma már inkább a múlt emléke, mint a jelen valósága.
A német gazdaság évek óta stagnál, az autóipar komoly kihívásokkal néz szembe, a fiatal generáció körében csökken az igény a saját ingatlanra, és a migrációs hullámok olyan társadalmi feszültségeket eredményeztek, amelyek alapjaiban kérdőjelezik meg a korábban stabil német modellt.
A gazdasági gondokat egyrészt az atomerőművek bezárást követő energiaár emelkedés okozta. Az előadó többször hangsúlyozta, hogy nem racionális döntéseket, hanem ideológiai döntéseket hoztak német politikusok. Három atomerőmű még ma is működhetne.
A másik nagy teher a német gazdaságon az a bevándorló tömeg, aki képzetlen és nem tud németül. Ennél fogva nem kap munkát és segélyen él. Gyereik is nehezen tudnak integrálódni a 16 féle tanrendű országban, ugyanis tartományonként más a közoktatás és annak színvonala.
„Fontos, hogy túllépjünk a leegyszerűsített képeken, és megértsük a mélyebb összefüggéseket” – emelte ki Fonay Tamás, az MCC Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért projektvezetője.
Ugyanakkor Németországban is gyakran torzított, leegyszerűsítő kép él Magyarországról. A közbeszédben visszatérően jelennek meg olyan kifejezések, mint a „diktatúra”, az „antiszemitizmus” vagy a „szólásszabadság hiánya”, amelyek nem adják vissza a magyar valóság sokrétűségét.
A magyar–német kapcsolatok több mint ezer éves múltja is arra emlékeztet bennünket, hogy a valóság mindig összetettebb, mint az előítéleteken vagy sémákon alapuló leegyszerűsített narratívák.
