Csaknem hetven madár kapott egyedi azonosítót az Egyetem téren, elsősorban szén-, kék- és barátcinegék, pintyfélék, amelyek a leggyakrabban látogatják a madáretetőket. Az immár tizenkettedik alkalommal megtartott madárgyűrűzésen a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzat Környezetvédelmi Bizottság tagjai, valamint a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi, Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársai speciális madárfogó hálókat feszítettek ki a Botanikus Kert területén, az ott befogott madarakat vászonzsákokba tették, majd bekerültek a gyűrűző központba.
A madárgyűrűzés egy nagyon régi módszer, Magyarországon a madárkutatásban már több mint 110 éves múltra tekint vissza. Amikor egy egyedi számmal ellátott gyűrű kerül a madár lábára, akkor szoktuk mondani, hogy eljegyezte magát a tudománnyal. Ugyanis mi ezt beírjuk egy füzetbe, év végén összesítjük, belekerül egy nemzetközi adatbázisba, és ha azt a madarat bárhol visszafogják, a gyűrűszám alapján azonosítani lehet a befogás helyét, idejét, a madár faját
– mondta el a hirek.unideb.hu-nak Juhász Lajos, a Természetvédelmi, Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék vezetője.
A szakemberek a rögzített adatok alapján megállapíthatják az állatok vonulásának sebességét és a megtett távolságot is. Az információk kutatási célokat is szolgálnak.
Sztrehárszki Lili, a DEHÖK Környezetvédelmi Bizottságának elnöke felhívta rá a figyelmet, hogy a madárgyűrűzés egy egyedi jelölésen alapuló vonuláskutatási módszer, mely remek lehetőség a környezeti nevelés szempontjából, hiszen szó szerint kézzelfogható élményt ad az embereknek, fiataloknak.
A Debreceni Egyetemen tartott, több mint tíz éves múltra visszatekintő madárgyűrűzésre több óvodás és iskolás csoport is érkezett. A gyerekek a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, a Természettár és az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület szakembereinek jóvoltából további hasznos és érdekes tudással gazdagodhattak, játékos formában ismerkedhettek a környezettel, az élővilággal.
Fotó, videó: Faragó László
