Valójában politikai döntés volt, hogy betelepítenek az országba egy olyan iparágat, aminek hatalmas az energia- és vízigénye, emellett olyan nyersanyagok kellenek hozzá, amiből nekünk egy deka sincs – mondta dr. Fábián István vegyészprofesszor, a Debreceni Egyetem korábbi rektora a Népszavának.
Fábián az interjúban részletezte: az üzemek vízfelhasználása az egyik olyan téma, amelyen tetten érhető, hogy improvizálás és propaganda megy szakmai kérdésekben. Emlékeztet, Debrecenben a CATL kapcsán például azt mondták, hogy úgynevezett szürke vizet fognak használni – vagyis olyan szennyvizet, ami nem tartalmaz vizeletet és fekáliát –, majd azt, hogy tisztított szennyvizet.
A CATL számára még a városi ivóvíz minősége sem elég jó, mert a hőcserélőkben ionmentesített vízre van szükségük, hogy a vízkövesedést megakadályozzák. Bármilyen minőségű szennyvízből elő lehet állítani jó minőségű vizet, de ennek iszonyatosak lehetnek a költségei
– jegyezte meg a szakember.
Fábián István szerint azt hallani, hogy erre a szennyvízkezelési technológiai beruházásra százmilliárdos nagyságrendben kapott pénzt a vízmű, de semmit nem lehet tudni arról, hogy ezt technológiailag hogyan akarják megvalósítani. “De ha megvalósulna, a felhasználó, vagyis a gyár miért fizetné ki ezt a jóval drágább vizet, ha rendelkezésre áll számára az olcsóbb ivóvíz is?” – tette fel a kérdést.
Debreceni professzor: az akkumulátorgyártásnak nincs semmiféle előnye
A Debreceni Egyetem professzora szerint trükközés megy a gyárak valódi energiafelhasználásával kapcsolatban is. A lényeg: egyszerre mindig csak egy cég víz- vagy energiaigényéről beszélnek. De a CATL mellett ugyanazon a telephelyen lesz katódgyár, kicsit távolabb egy másik ipari parkban a BMW mellett lesz egy másik akkumulátorgyár is. Ezeknek az igényei összeadódnak, és innentől kezdve erős aggodalomra ad okot, hogy vajon mennyire fogják megterhelni a környezetet.
Fábián arról is beszélt, hogy Debrecen egy geológiai tölcsérben helyezkedik el, a város évente két-három millimétert süllyed. Ha a megemelkedett vízigény miatt megnövelik a talajvíz kivételét, az könnyen felgyorsíthatja a város süllyedését.
Aggasztó a gyárak enerigafelhasználása is, CATL gyár 40 százalékos kapacitáson való működése a hazai földgáztermelés körülbelül 10 százalékát viszi majd el, és ezt mind el is égeti, ami jelentős szén-dioxid kibocsátás – magyarázta a professzor. A kieső gázmennyiséget pedig importból kell majd pótolni. Szükség lesz elektromos energiára is, a déli ipari parkban lévő gyáraknak ugyanis a CATL-el együtt összesen 740 megawatt lesz az áramigényük, ami a teljes paksi termelésnek kicsit több mint egyharmada.
Fábián István szerint a környezetvédelmi hatóságok engedélyezési folyamatai komolytalanok. Példaként említette a gödi gyárat, ami érvényes környezethasználati engedély nélkül működött egy jó ideig. Az is probléma, hogy a szankcióknak nincs valódi elrettentő erejük, a bírságokat ezek a cégek mellényzsebből kifizetik – jegyezte meg.
Kitüntette az MTA a letiltott előadású Fábián István professzort
