Bizonyos mikroműanyagok képesek átjutni a vér-agy gáton és bekerülnek az agyszövetbe – ezt bizonyították a Debreceni Egyetem és a Bécsi Orvostudományi Egyetem kutatói közös vizsgálatukban. A kutatás eredményeit összegző tanulmány nemrégiben jelent meg a Nanomaterials című nemzetközi tudományos folyóiratban.
A tanulmány egyik szerzője, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar professzora, Hollóczki Oldamur több éve foglalkozik a mikroműanyagok kutatásával. Számítógépes modellezéssel végzett vizsgálataival bebizonyította többek között azt, hogy a mikroműanyagokkal való kölcsönhatás a fehérjék szerkezetében olyan változásokat idéz elő, amelyek a különböző neurodegeneratív betegségeknél (például Alzheimer-kór, Parkinson-kór) is megfigyelhetők. Emellett azt is bizonyította, hogy a szervezetbe kerülő mikroműanyagok egy része – felületükön a szervezetből rákötődött molekulákkal – átjuthat a vér-agy gáton és bekerül az agyszövetbe. A TTK Fizikai Kémiai Tanszékének professzora ezt követően vette fel a kapcsolatot a Bécsi Orvostudományi Egyetem kutatóival, akik az addigi eredményekre alapozva egerekkel végzett kísérletekkel igazolták a vizsgálatot.
– Az osztrák szakemberek három különböző méretű mikroműanyag részecskekeveréket adtak be szájon át az egereknek, és kimutatták, hogy a folyamat nagyon gyorsan zajlik. A részecske két órán belül bejut az agyszövetbe. Az is látszik, hogy csak a nanométeres méretű részecskék voltak képesek áthatolni a vér-agy gáton. A vér-agy gát (BBB) egy fontos biológiai gát, melynek szerepe megvédeni az agyat a méreganyagoktól és más káros anyagoktól, az ezen való átjutás különféle neurológiai problémákhoz vezethet. Most ezen a területen folytatódik a kutatás – ismertette Hollóczki Oldamur, a DE TTK Kémiai Intézet Fizikai Kémiai Tanszék egyetemi tanára.
A mikro- és nanoműanyagok az autók gumijából a szállóporral vagy akár a műanyag palackokból az ivóvízzel, illetve az élelmiszerek csomagolóanyagából is bekerülhetnek az emberi szervezetbe.
A professzor hozzátette: további kutatásokra, klinikai vizsgálatokra van szükség az egészségre gyakorolt hatások és a toxikológiai mechanizmusok teljes megértéséhez, valamint a megfelelő szabályozás és biztonsági intézkedések kidolgozásához.
– Nagyon fontos lesz megvizsgálni a hosszú távú hatásokat, valamint ezen részecskék felhalmozódásának és más szövetekben, szervekben való eloszlásának lehetőségét. A műanyag részecskék átvitelének mechanizmusaiba való új betekintések értékes alapot biztosítanak a jövőbeli kutatásokhoz. Célunk, hogy iránymutatást adjunk az emberi egészségre gyakorolt káros hatások mérséklésére – mondta Hollóczki Oldamur.
A Debreceni Egyetem és a Bécsi Orvostudományi Egyetem szakembereinek kutatási eredményeit a Nanomaterials című nemzetközi tudományos folyóiratban mutatták be. Hollóczki Oldamur vizsgálataihoz több pályázaton (OTKA, Bolyai-ösztöndíj, Bolyai+) is nyert támogatást.
