A Debreceni Extrémsport Park szombati átadóján volt szerencsénk interjút készíteni Révész Máriusszal, aki jelenleg a magyar kormány kerékpározás és az aktív kikapcsolódás fejlesztéséért és népszerűsítéséért felelős kormánybiztosaként dolgozik.
Egyre több a túlsúlyos gyerek Magyarországon. Ez a tendencia az életmódbeli változások miatt alakul ilyen katasztrofálisan?
Nemcsak a túlsúlyos gyerekek, hanem a túlsúlyos felnőttek száma is több. Évről évre növekszik a túlsúlyosak és az elhízottak aránya Magyarországon, és sajnos nincs ez másképp a gyerekeknél sem. Ez európai tendencia is. Az én feladatom, hogy próbáljak meg ezen változtatni. Akár tetszik, akár nem, a mobiltelefonokon elérhető, egyébként rendkívül izgalmas és jól kitalált játékokkal kell versenyezni. Az a célunk, hogy olyan élményeket nyújtsunk a gyerekeknek, amik versenyképesek azokkal.
Fontos, hogy megmutassuk a gyerekeknek, hogy mozogni élmény. Nem akarjuk megmondani nekik, hogy mit sportoljanak, inkább egy széles lehetőséget, egy étlapot tárunk eléjük. Aki focizni akar, focizzon, de legyenek a tereken kosárpályák is. Egy kicsit át kell alakítani a testnevelésórák rendszerét is, az élménysport irányába kellene azt elvinni. Ha meg tudjuk mutatni a gyerekeknek, hogy közösségben sportolni jó, akkor ez életük végéig elkísérheti őket.
Sokféle módon igyekszünk ezt előmozdítani, az aktív osztálykirándulásoktól kezdve a vándortáborokon át a bringaparkok, mászótermek támogatásáig. Mindegy, hogy mit sportol a gyerek, csak mozogjon. Ettől nem csak testileg lesz egészségesebb, hanem a mentális állapota is javul. Kiegyensúlyozottabb és boldogabb lesz, és az egész életét jobb közérzettel fogja leélni.
Gondoltak arra, hogy a táncot felvegyék a testnevelésórák programjába? Pécsen elég jó kezdeményezésnek tűnik a Táncoló Egyetem Program
Teljesen egyértelmű, hogy a tánc is egy mozgásforma, volt is egy időszak, amikor nagyon sok iskolába próbálták bevinni a néptáncot. Előfordult azonban, hogy nem profi módon oktatták, és sok gyereknek elvette a kedvét.
Négy gyermek édesapjaként mit javasol a többi szülőnek, hogyan neveljék a gyerekeiket mozgásra?
Minden gyerek esetében meg kell találni azt a mozgásformát, amit szívesen űz. Mindenki találja meg a sajátját. A gyerekek életminősége jobb lesz ezáltal, ráadásul a rendszeresen mozgó gyerekek iskolai teljesítménye is javul. Bármennyire is nehéznek tűnik a sok lecke között időt szakítani erre, én mindenkinek csak azt tudom javasolni, hogy próbálják megoldani, mert a gyerekek boldogabbak, egészségesebbek lesznek, ha rendszeresen mozognak.
Egyre több gyorsétterem nyílik Debrecenben. Mennyire fontos a tudatos táplálkozás szerepe?
Minden mindennel összefügg, így az egészségtudatos táplálkozás is fontos. Ha a gyorséttermi étkezést kombináljuk az egésznapos monitor előtti üléssel, akkor nem kell hozzá felsőfokú végzettség, hogy megállapítsuk, ebből probléma lesz. Magyarországon a várható élettartam az egyik legalacsonyabb Európában, ennek pedig életmódbeli okai vannak. Hazánkban a Global Observatory kutatása szerint a halálozások 9,5 százalékáért a mozgáshiány tehető felelőssé. Ha például történik egy súlyos baleset, és meghal benne 5-10 ember, azon napokig rágódunk. De Magyarországon évente 13 ezer ember hal meg amiatt, hogy nem mozog eleget. Szülőként látni kell, hogy ha a gyerek egészségtelenül él, annak nagyon súlyos következményei lehetnek. Férfiak esetében már 30-40-50 évesen halálozáshoz vezethez ez az életmód.
Bécsben, a Duna-szigeten idős embereket látni görkorizni. Mi idehaza mikor érjük el ezt a szintet?
Magyarországon is egyre több nyugdíjas – ha nem is görkorizik – kerékpározik. Főleg a Balaton és a Fertő-tó körül látok erre jó példákat. Szóval alakul már ez hazánkban is, csak még sokkal kevesebben vannak. Idősek esetében ez az egészségtudatos életmód elsősorban a nagyvárosokban élő értelmiségi rétegre jellemző. Nagy feladat, hogy miképpen szólítsuk meg, és vegyük rá a mozgásra a nem értelmiségi, kisebb településeken élő embereket. Kell még pár év, hogy utolérjük Ausztriát, ami egyébként nem is a csúcs, mert míg Magyarországon az Eurobarométer felmérése szerint a lakosság 59 százaléka nyilatkozott úgy, hogy soha nem mozog, ez a szám Finnországban 8, Svédországban 12 százalék, de előttünk járnak a csehek és a szlovének is 26 és 25 százalékkal. Fontos, hogy megfelelő létesítmények legyenek hazánkban a sportolásra, és az emberek érezzék azt, hogy mozogni trendi, és kínos, ha valaki ezt nem teszi.
Hogyan lehetne összehangolni az aktív kikapcsolódást és a természetvédelmet?
Magyarországon a Natura 2000-es területek aránya 21 százalék. Ez nem egy túl magas szám, közel 80 százalék nem védett terület. A probléma az, hogy azokon a területeken lehet valamilyen természetközeli autós sportot űzni, ami pont Natura 2000-es terület. A Debrecen-Kecskemét-Szeged-Szolnok tengelyen kevesebb a lehetőség. Itt kell bölcs kompromisszumokat kötni, tehát mindamellett, hogy a természetvédelem is nagyon fontos, látni kell, hogy például ha már Miskolc mellett ott van a Bükk, ne kelljen 4-500 kilométert autózni egy erdei bringapálya miatt. Sokkal nagyobb is a környezeti lábnyoma, ha nem helyben elégítik ki ezt az igényt.
A kerékpárosok biztonságát hogyan lehetne erősíteni?
Nagy szemléletváltozásra lenne szükség. Magyarországon egymillió lakosra vetítve 56 ember hal meg évente közlekedési balesetben, ehhez képest az uniós átlag 45-49 között mozog. A legjobb helyzetben lévő országokban viszont – Norvégia, Svédország, Málta – mindössze 18-20 körüli ez a szám. Ha ezt a szintet elérnék, 350-400 ember életét lehetne megmenteni Magyarországon. A közlekedési kultúra javítását egyébként nem hegyezném ki a kerékpárosokra, általánosságban kell eredményeket elérni. Nagyon szeretném, ha a gyerekek 12 éves koruk előtt közlekedési alapvizsgát tennének – még mielőtt a KRESZ szabályai szerint kimehetnének a főútra.
– N. Nagy Sándor –
