Egy év pereskedés után a bíróság jogerősen is az Átlátszónak adott igazat, így a hatóságnak ki kellett adnia a gödi akkumulátorgyárral kapcsolatos vízmonitoring-adatokat.
A gödi gyár monitoring-adatainak megismerését még sürgetőbbé tette, hogy májusban a gyár egy kilométeres körzetében, három öntözésre használt kút vizében mérgező oldószert mutatott ki egy független akkreditált vizsgálat. A kútvízben fellelt N-metil-2-pirrolidon (röviden NMP) nevű, toxikus hatású – szem- és bőrirritációt okozó, magzatkárosító hatású – oldószert az akkumulátor-gyártás folyamatában, a katód előállítása során is használják.
A kiperelt dokumentumokból pedig az a döbbenetes dolog derült ki, hogy a gyár területén lévő monitoring-kútból 2016 óta egyszer sem vettek vízmintát, semmilyen mérési jegyzőkönyv nem készült.
A kút a gyárépítés során „eltűnt”: építési területen állt, s miután a helyszínen gyárépület létesült, be is temették – hangzott el a bírósági tárgyaláson, valamint az NMP-szennyezésről szóló lakossági fórumon. Új monitoring kutat viszont nem kellett létesíteni, a környezetvédelmi hatóság ezt nem rendelte el. A vízügyi hatóság pedig csak a csapadéktározókhoz írt elő vizsgálatokat; így talaj- és vízmonitoringot kizárólag a tározók környezetében végeztek 0,5 – 1 méter mélyen.
Vagyis a több tízezer tonna toxikus anyag használata ellenére nem kell vizsgálni a felszín alatti vizekben az akkumulátorgyártáshoz használt anyagokat. Ugyanez a helyzet az összes eddig engedélyezett akkumulátorgyár esetében. Sem a komáromi, sem az iváncsai gyár építéséhez nem kellett környezetvédelmi engedély és részletes hatásvizsgálat, és nem kell monitoringozni a felszín alatti vizeket sem.
Debrecenben mi várható?
Az Átlátszó szerint az eddig Magyarországon épülő akkugyárakra az engedélyező hatóságok szerint az a kormányrendelet vonatkozik, mely a környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálatára bízza, kell-e környezetvédelmi engedélyt előírni. Erre ugyanis csak „jelentős környezeti hatású” akkumulátorgyár esetén van szükség. A Pest megyei, a Fejér megyei és a Komárom-Esztergom megyei környezetvédelmi hatóság pedig egyaránt „nem jelentős” hatásúnak ítélte a gödi, iváncsai, komáromi gigaberuházást, s az építésüket nem kötötte környezetvédelmi engedélyhez.
A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal azonban teljesen másként jár el. A Debrecenbe tervezett kínai CATL akkumulátorgyárához sokkal részletesebb környezeti hatásvizsgálati dokumentáció készült, a dokumentum pedig megállapítja, hogy az akkumulátorgyár építése a magyar jogszabályok szerint egységes környezethasználati engedélyezéshez kötött.
Az akkumulátorgyárral is dicsekszik Papp László – videón a közelmúlt debreceni beruházásai
A hatástanulmány szerint a most engedélyezni kívánt 67 hektáros gyárterületen – a tervek szerint ennél jóval nagyobb, 220 hektáros gyárat fognak Debrecenben építeni – 10 monitoring-kút lesz, és évente fogják vizsgálni a talajvizet az akkumulátorgyártás különböző veszélyes, illetve toxikus komponenseire – köztük az NMP-re – vonatkozóan.
A magyarországi akkumulátorgyárak engedélyezése terén teljes a káosz: míg eddig környezetvédelmi engedély és monitoringozás nélkül járultak hozzá az akkumulátorgyártó gigaüzemek építéséhez, a debreceni gyár első ütemének építését most szigorúbb feltételekhez kötik.
Csakhogy hiába a debreceni gyár szigorúbb engedélyezési eljárása: a gödi vízszennyezés kivizsgálásának elutasítása azt mutatja, hogy a hatóságoktól nemigen várható valódi védelem az akkumulátorgyárak környezetében élők számára – olvasható a cikkben.