A Debrecenben is terjeszkedő, közpénzből kitartott fideszes káderképző furcsa érveléssel állt ki a kormány erdőirtást liberalizáló rendelete mellett.
A 24.hu vette észre, hogy a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Klímapolitikai Intézete egy írásában furcsa érvekkel igyekezett alátámasztani a kormány intézkedését.
Az első érvük az, hogy a rendelet a tűzifával kapcsolatos árspekulációt akarja letörni, mert amikor a gáz ára kilő, hamar követni szokta a fáé is:
A Kormány nyilván részletesen vizsgált energiaellátási forgatókönyveket, amelyben voltak a lehető legrosszabb helyzetet elemzők is. Felelős politikusok általában nem legyintenek ezekre – úgysem következik be felkiáltással – hanem igenis felkészülnek a lehető legrosszabbra is.
Majd a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége tiszteletbeli elnöke, Luzsi József nyilatkozata alapján adatokat is hoztak: kb. 400 millió köbméter a hazai erdők faanyaga, ami évi 13 millió köbméterrel bővül, miközben átlag évi 7,5 millió köbméter a kitermelés. Tehát többletfa várakozik a kitermelésre az erdőkben. A kormányzati logikát így írják le:
…Kormány rendelet alkotói ismerve a fenti adatokat úgy ítélték meg, hogy ennek a rövid távú veszélyhelyzeti intézkedés nem fog maradandó károkat okozni erdeinkben.
Miért utál ez a kormány mindent, ami zöld? Nem is gondolnád, milyen egyszerű a válasz
A legkomolyabb érv pedig az, hogy ha nem vágják ki a fákat, azok majd az erdőtüzeket fogják táplálni. Ehhez társul még egy kis kritika a környezetvédők felé:
A Greenpeace szintén azt emelte ki, hogy az ökológiai és klímaválság kellős közepén egyáltalán nem szabadna őshonos fákat, pl. alföldi tölgyeseket, bükköt vagy a folyóinkat kísérő ligeterdőket kivágni. Ezek azok, amelyek még valamennyire élhetővé teszik az országot: óriási mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg, árnyékolnak, párásítanak, hűsítenek. Ez megint szépen hangzik önmagában. Csak ha nem termeljük le az éves fatömeg-növedék által megengedett tűzifa mennyiséget, akkor azt nem mi hasznosítjuk majd, hanem odavész a nálunk is egyre gyakoribbá váló erdőtüzekben, táplálva azokat.
Majd dicsérik még egy sort a magyar kormányt – aki ugye szállítja nekik az adófizetői pénzeket – többek között azzal, hogy milyen komoly erdősítés zajlik itt, ugyanis a jelenlegi 22 százalékos erdőnek nyilvánított terület nagyságát 2030-ra 27 százalékra óhajtják emelni.
A tudósok nem így látják
A Magyar Tudományos Akadémia kutatóközpontja is állást foglalt az erdőirtások fokozásával kapcsolatban, és természetesen nem osztja a fideszes intézmény meglátásait.
Bár a tűzifa iránti megnövekedett igényt nem kérdőjelezik meg, azt írják, “az ökológiai szempontokat figyelembe véve azonban úgy gondoljuk, hogy a rendelet alapján veszélybe kerül a védett területeken található, ökológiai szempontból értékes őshonos, idős erdőállományok hosszú-távú fenntarthatósága”.
“A rendelet alapján Magyarország legszebb, legértékesebb erdeit veszélyeztetjük, ami erdőgazdálkodási szempontból sem kedvező, hiszen ezek az állományok alkalmasak leginkább a minőségi rönkfák előállítására”
– írja az Ökológiai Kutatóközpont.
Agrárminiszter: “A fa kitermelése nem jár erdőirtással, és nem csökkenti az erdőterületet”
Mint fogalmaznak, a szükséges faanyag biztosítható a jelenleg e területeteken elterjedt fokozatos felújító vágás keretében, amely az eredetihez hasonló természetességű, mag eredetű állományokat hoz létre. Hegy- és dombvidéki védett területeken, őshonos állományokban az eddigi erdészeti politika törekvése ennek csökkentésével az örökerdő üzemmód terjesztése, ami a folyamatos erdőborítás biztosításával kielégíti az ökológiailag fenntartható faanyagtermelés követelményeit. Ehhez képest jelentős visszalépés erdészeti és természetvédelmi szempontból egyaránt ezekben az erdőkben a tarvágások és a sarjaztatáson alapuló felújítás (újbóli) bevezetése.
A teljes vegetációs időszakra vonatkozó fakitermelési korlát részleges feloldása indokolt lehet, elsősorban az őszi, késő nyári időszakban, azonban a szaporodási időszakra eső tavaszi, kora nyári fakitermelések jelentős kárt okozhatnak a költő madárállományban és egyéb életközösségekben
– mutat rá az MTA Ökológiai Kutatóközpont.
Azt is hozzáteszik, a földmunkát nem igénylő közelítőnyom-hálózat növelése a nagyobb feltártságot igénylő örökerdő üzemmód esetében erdészeti szempontból indokolt lehet, azonban a vágásos üzemmód intenzívebb használata során kialakított földmunkával járó közelítőnyom-hálózat (feltáróút-hálózat) fejlesztése talajvédelmi, vízvédelmi és élővilágvédelmi szempontból is káros.
A rendelet alapján Magyarország legszebb, legértékesebb erdeit veszélyeztetjük, ami erdőgazdálkodási szempontból sem kedvező, hiszen ezek az állományok alkalmasak leginkább a minőségi rönkfák előállítására. A klímaváltozás enyhítése és az élővilág védelme szempontjából kulcsfontosságú a meglévő természetes élőhelyek fenntartása. Amellett, hogy a megnövekedett tűzifa igényre választ kell adni, ehhez nem az őshonos fafajú védett erdőket kell feláldozni. Ezt elsősorban a nem védett területen található, rövid vágásfordulóval kezelt idegenhonos állományok, pl. akácosok intenzívebb használatával kellene megoldani
– javasolták a kutatók.
