Félezer évvel ezelőtt egy ehhez hasonló ferences rendház állhatott a mai Ady Gimnázium helyén. Azt tudtuk eddig is, hogy a városnak ebben a térségében állt a kolostor, de a pontosabb helymethatározás csak a most zajló régészeti feltátásoknak köszönhetően vált lehetségessé – tette közzé Puskás István, Debrecen kulturális ügyekért felelős alpolgármestere.
A Déri Múzeum munkatársai egy hajdani, feltehetően szerzetesi temető maradványaira bukkantak az egyori ÁNTSZ székház mögött. Innen kövekeztetnek arra, hogy a ferencesek lakhelye és temploma ettől Keletre, az Ady helyén lehetett.
A környéken (a Csapón és a Sas utcán) a huszadik században zajlott építkezések során rengeteg emberi maradvány került elő (azokat nem ilyen gondosan kezelték, mentették, nem tudjuk, mi lett a sorsuk), ez kirajzolja az egykori temető kiterjedését is.
Ugyanakkor a Liszt Ferenc utca 4. alatti ház építésekor az ötvenes években egy jelentős középkori épület falmaradványára bukkantak (sajnos, ez sem került alapos feltárásra, mentésre), ami lehetett Debrecen földesurainak, Dósa nádornak és az őt követő birtokosoknak 1562-ig állott – és régóta keresett – udvarháza, várkastélya.
A földesúr lakhelye és az általa alapított templom-rendház közelsége nagyon is valószerű hipotézis. (Azt tudjuk, hogy a ferences templomban temetkeztek a birtokosok, nemcsak Dósa, de kétszáz évvel később Török Bálint özvgye is itt nyert nyughelyet.) Így a Csapó utca mentén kirajzolódni látszik a reformáció előtti város hatalmi-adminisztrációs központja.
Egy késő középkori-kora újkori kút maradványai is előkerültek a vizsgált területen, benne Bécsben készült kerámiaedény töredékei. Sőt! még egy hatezer éves agyagbánya gödröt is találtak a kutatók, benne a korból való kerámia töredékekkel – zárja bejegyzését az alpolgármester.
Fotó: Miskolczi János
