Ezúttal már pénteken, az NB I-es forduló első napján pályára lépett a DVSC. Nagyon fontos összecsapás várt a piros-fehérekre, hiszen egy igazi hatpontos kiesési rangadó következett a Gyirmót ellen hazai környezetben. Úgy mentünk neki a meccsnek, hogy ha a Lokomotív nyerni tud, gyakorlatilag kipöcköli a bennmaradásért vívott harcból a győri együttest, és kilenc pontos előnyre tesz szert üldözőivel szemben.
Tény, hogy ritkán játszik péntek este a Loki, ezért kíváncsi voltam, hogy az esős és borongós idő ellenére hányan választják a Nagyerdőt a kényelmes otthoni meccsnézés helyett. A stadionnál aztán meglepődve tapasztaltam, hogy elég szép számú szurkolósereg hangol a vendéglátóegységek előtt. Miután sikeresen bejutottam a beléptető kapun az elektronikus jegyemmel, végignézve a stadion lelátóin, régen tapasztalt nosztalgikus érzés kerített hatalmába. Szépen megtelt az ultrák szektora is, így minden adott volt egy jó hangulatú, villanyfényes mérkőzéshez. Jobb is volt, mint legutóbb, a ZTE ellen. Kezdés előtt legalább négyezerre saccoltam a nézőszámot, ezt minimálisan túlbecsültem a hivatalosan bejelentett 3621 főhöz képest, ami már magában foglalta a gyirmóti vendégszurkolók markonyi seregét is.
Erdős József személyében rutinos játékvezető dirigálta mérkőzést. Az észak-macedón testvérpárból ezúttal csak Dorian Babunski volt kezdőben, míg a bátyus, David kisebb sérülés miatt óvatosságból csak padozott. Helyette a saját nevelésű Bényei Ágoston kezdett. Emiatt is került előrébb egy sorral a válogatott Baráth Péter, aki hamar főszereplő lett a mérkőzésen, ugyanis a 3. percben Dzsudzsák szabadrúgása után a lecsorgó labdára a leghamarabb ő eszmélt, majd fordulásból kilőtte a bal alsó sarkot, és megszerezte első NB1-es gólját. Tegyük hozzá, hogy nem sokkal ezelőtt a Gyirmót is lőtt gólt, de végül les miatt ezt nem adták meg. Mennyivel másabb lett volna akkor a leányzó fekvése, ahogy szokták volt mondani.
A 9. percben aztán már szabályos gólt is szereztek a sárga mezesek, amikor egy remekbe szabott ellentámadás és szerencsésen megpattanó labda után Charlestont megelőzve a korábbi diósgyőri Hasani tekert védhetetlenül Hrabina kapujába. Duplán is bűnhődött emiatt a csapat, hiszen a kapott gólon felül még a brazil bekk is megsérült, és kényszerűségből nagyon hamar be kellett állítania Ferenczit Carrillo mesternek. Csertői Aurél természetesen egyből azon az oldalon kezdte erőltetni a támadásokat, de ezúttal szerencsére nem ittuk meg ennek a levét.
A 20. percben aztán egy kellemetlen esemény és sérülés is borzolta a kedélyeket. A Gyirmót szöglete után Hrabina hatalmasat védett a gólvonalon állva, de a kipattanó játékszerre Ikic csapott le és egy nagy luft után játékon kívül telibe rúgta kapusunk térdét, aki percekig a földön feküdt, majd egy alapos ápolás után tudta folytatni a játékot. A gyorsan bekapott gól egyébként nem roppantotta össze a csapatot, hiszen a 24. percben megint előnybe került Debrecen. Dzsudzsák távoli löketét csak kiütni tudta Rusák, majd Bódi Bényeihez passzolt, akinek remekül lekészített labdáját állítgatás nélkül lőtte a kapuba Baráth, megszerezve második NB I-es gólját. Erre mondják azt, ha egy üzlet beindul… A 39. percben aztán második cseréjét is kénytelen volt meglépni a debreceni kispad, mivel kapusunk térde a fagyasztó spray ellenére sem bírta tovább. Érkezett Kosicky, az ápolások miatt pedig tetemesnek mondható hatperces ráadást ítélt meg a spori. Az eredmény a félidőig már nem változott.
Szünetben drukkertársaimmal diskurálva megállapítottuk, hogy legalább egy gól még kell ahhoz, hogy megnyugodjunk, és eldöntsük a három pont sorsát. Aztán a második játékrészre kivonuló lokisták gyorsan nyomatékosították is, hogy szeretnék minél hamarabb megszerezni azt a harmadik gólt. A lelkesen és megállás nélkül buzdító Loki-tábor előtt játszva helyenként látványos labdajáratások után kialakított helyzetekkel ezt sikerült is bizonyítaniuk. Igazi meccshangulat, sőt az első játékrész alatt valódi fieszta volt a stadionban, de a fordulást követően a régen elfeledett rigmusok is előkerültek.
Ez az atmoszféra pedig minden bizonnyal feldobta a játékosainkat, akik az 56.percben egy kifejezetten formás akciót vezettek, amikor is egy beadás után fejjel jól lekészített labdára későn reagált Ferenczi, így Vass közbelépése miatt odalett a helyzet. Gólt érdemelt volna az attak. Egy trojkával később Baráth kis híján mesterhármast szerzett, de Rusák védett nagyot, majd csapatkapitányunk, Dzsudzsák jó 22-ről leadott remek lövése borotválta a felső lécet. A vendégek mestere erre reagálva hármat is cserélt, de Cvetanovski, Radics és Ventura beállítása sem hozta meg a várt változást a kisebbik győri egylet számára. Negyedórával a vége előtt a sokat melózó Bényeit az idősebbik Babunski váltotta, Sós pedig Bódi helyére érkezett.
Összességében a második félidőben többet birtokolta a labdát a DVSC, és a kérdés tényleg csak az volt, hogy mikor szerzi meg a mindent eldöntő harmadik gólt az együttes. Erre többször is adódott esélye az egész meccsen sokat dolgozó Dorian Babunskinak is, de végül csak a 86.percben jött össze neki. Történt ugyanis, hogy Kusnyír remek cselek után kapura lőtt, és Rusák pont az észak-macedón csatár elé paskolta a bőrt. Dorian Babunski nem volt lesen, és könnyen megoldotta a kötelező házi feladatát az üres kapura. A nyurga támadó negyedik gólját szerezte tavasszal, bebiztosítva a Lokomotív megérdemelt győzelmét.
Szumma szummárum: Újra a nyolcadik helyen vagyunk, és kilenc pontos előnyünk van a két kiesőhöz képest. Igaz, a másik rivális MTK paksi vendégjátéka miatt még izgulhatunk, de ha egy nekünk tetsző eredmény születne, akkor tudnánk igazán megnyugodni a jövő heti Kisvárda elleni idegenbeli fellépésünk előtt. A győzelemben Baráth Péter zsenije oroszlánrészt vállalt, aki ha így folytatja, záros határidőn belül a válogatott kezdőjében és valamelyik külföldi bajnokságban találhatja magát. A fiatal univerzális középpályás egyébként pont a Haladás elleni mindent eldöntő másodosztályú meccsen duplázott ugyanígy, ami akkor NB I-es tagságot ért. Most pedig remélhetőleg meghosszabbította ugyanezt.
– Faragó László –
