Mint arról korábban beszámoltunk, egyre több forrásból hallani, hogy a Debreceni Egyetem – a Szegedi Tudományegyetemmel együtt – magánalapítványi irányítás alá kerülhet idén augusztus 1-jétől. A jelenleg még közintézményként működő egyetem a híresztelésekre egy szűkszavú közleményben reagált, és a döntésig több információval is óhajtanak szolgálni:
A Debreceni Egyetemen december óta kidolgozás alatt áll a 2021-24 közötti időszakra vonatkozó Intézményfejlesztési Terv (IFT). A dokumentum egyik eleme a stratégiai fejlesztési célok meghatározása mellett az intézmény lehetséges új működési modelljének a vizsgálata az egyetem és a 14 kar vezetői (dékáni kollégium), valamint a hallgatói képviselők egybehangzó javaslatára. Jelenleg a kérdéskör belső egyeztetése és vizsgálata zajlik.
Az intézményi javaslatról szóló döntés megszületéséig a témával kapcsolatos híreszteléseket a Debreceni Egyetem nem kívánja kommentálni.
Arról kérdeztünk néhány egyetemi oktatót, ők hogyan látják, milyen változást hozhat az intézmény alapítványi kézbe adása.
Az általunk megkeresett oktatók többsége – más egyetemek példáján keresztül – úgy látja,
egy ilyen változás általában leépítéssel jár. Változhat a fizetés is, mivel a tanárok már nem közalkalmazottként dolgoznak majd – válaszadóink egy része emelkedő bérekre számít, ám a bizonytalanság is nagyobb lesz a modellváltással.
Mit jelent, ha Magyarországon alapítványi kézbe kerül egy oktatási intézmény?
Elsősorban nagyobb kontrollt. Bár az intézmények jelentős részben továbbra is az államtól kapják majd a működésükhöz szükséges pénzt, jogilag nem lesznek már állami egyetemek, így az ott dolgozó tanárok, kutatók is elvesztik közalkalmazotti státuszukat: egyszerű munkavállalók lesznek. A fenntartói szereppel járó jogkörök pedig az állami vagyonkezelő alapítványok élére kinevezett kuratórium kezébe kerülnek.
A május 19-én módosított felsőoktatási törvény szerint a magánegyetemeken a fenntartó (az alapítvány, illetve az azt irányító kuratórium) fogadja el az intézmény költségvetését, éves beszámolóját, szervezeti és működési szabályzatát (szmsz), intézményfejlesztési és vagyongazdálkodási tervét.
A Debreceni Egyetemről is érkeztek tüntetők az SZFE demonstrációjára
Polónyi István oktatáskutató szerint a felsőoktatási intézmények államtól való elválasztása nemzetközi trend. Az akadémiai és gazdasági feladatok szétválasztása és a hatékonyabb gazdálkodás jelszavai alatt az elmúlt évtizedekben sorra alakultak gazdasági társasággá nyugat-európai egyetemek is, ami együtt járt a magánszféra gazdasági elveinek erősebb érvényesülésével: például az egyetemi dolgozók státuszváltozásával, teljesítmény-központú bérezéssel is.
A gazdasági társaságok élére azonban jobbára olyan, komoly piaci kapcsolatokkal rendelkező emberek ülnek, akiknek elsődleges szerepe pénz szerzése az akadémiai munka finanszírozására. Az ezt a munkát irányító testület: a szenátus (és élén a rektor), továbbra is autonómiát élvez.
Ehhez képest a magyar modellben a törvény minden hatalmat a vagyonkezelő alapítvány kuratóriumának kezébe ad
A modellváltás harmadik célja Polónyi István szerint:
Az egyetemek működésének erősebb kontrollja.
Az alapítványi kézbe adással az Orbán-kormány saját embereit ültetheti a kulcspozíciókba, így történt Vidnyánszky Attila volt debreceni színházigazgató kinevezése is a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, ahol a döntés óriási ellenállást eredményezett. Az SZFE hallgatói tüntetésekkel és blokáddal fejezték ki nemtetszésüket, a tiltakozásokhoz debreceni diákok is csatlakoztak.
