A Brit Iparszövetség (CBI) vezérigazgatója szerint “katasztrofális” hatást gyakorolna a brit gazdaságra, ha a brit EU-tagság megszűnése után a kormány adminisztratív korlátokkal, például vízumrendszer bevezetésével akadályozná az EU-munkavállalók nagy-britanniai letelepedését.
Carolyn Fairbairn a The Observer című baloldali vasárnapi brit lap véleményrovatában megjelent, Theresa May brit miniszterelnökhöz intézett felhívásában közölte: a brit üzleti szektor számára sürgősen egyértelművé kell tenni, hogy ki élhet és dolgozhat az Egyesült Királyságban “most és a jövőben”. A CBI vezetője szerint ez ugyanolyan fontos, mint az, hogy a Brexit után milyen kereskedelmi kapcsolatok lesznek az Európai Unióval.
Carolyn Fairbairn szerint a brit vállalatok már most is a szakképzett munkaerő hiányától szenvednek, és ez a Brexit által egyébként is megtépázott üzleti bizalom további eróziójához vezet.
A brit gazdaságban rekordszintű a hazai foglalkoztatottsági ráta, és ha ebben a helyzetben a kormány “elfojtja” a hozzáférést a külföldi EU-munkaerőhöz, akkor a brit vállalatok egyszerűen nem jutnak hozzá a növekedésükhöz szükséges alkalmazotti gárdához. Ez viszont alacsonyabb adóbevételeket jelentene a brit költségvetés számára, és így kevesebb pénz jutna az oktatásra és az állami egészségügyi szolgálat (NHS) fenntartására – áll a CBI vezetőjének vasárnapi nyílt levelében.
Carolyn Fairbairn szerint a kormánynak három intézkedést kell hoznia ennek elkerülésére.
Mindenekelőtt garantálnia kell a már Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságait, arra az esetre is, ha a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalások megállapodás nélkül zárulnak.
Másodsorban a brit vállalatokat biztosítani kell arról, hogy elegendő idejük lesz az alkalmazkodásra az új szabályozásokhoz. A CBI vezérigazgatója szerint ezért elengedhetetlen a kilépés után egy olyan átmeneti időszak, amely – a brit kormány által egyébként is tervezett átmeneti időszaktól függetlenül – kifejezetten az új migrációs rendszer bevezetésére vonatkozik.
Végül pedig egyértelműen ki kell zárni bármiféle olyan elképzelést, amely az Európai Unión kívüli munkavállalókkal szemben alkalmazott jelenlegi nagy-britanniai vízumrendszert terjesztené ki változtatás nélkül az EU-állampolgárokra. Ennek katasztrofális hatása lenne a brit gazdaságra, és a kisebb vállalatokat sújtaná a legnagyobb mértékben – áll a Brit Iparszövetség vezetőjének levelében.
A konzervatív párti brit kormány az EU-tagság jövő márciusban esedékes megszűnése után két évig terjedő átmeneti időszakról szeretne megállapodni az EU-val, annak érdekében, hogy legyen idő az új kapcsolatrendszer elemeinek zökkenőmentes meghonosítására.
London javaslata szerint Nagy-Britannia és az Európai Unió az átmeneti időszakban a jelenlegi szabályrendszer alapján férne hozzá egymás piacaihoz. Azoknak az EU-állampolgároknak az esetében azonban, akik az átmeneti időszakban érkeznek Nagy-Britanniába, a letelepedés és a munkavállalás engedélyezése már nem lenne annyira automatikus, mint most; az akkor érkezőknek például regisztrációs kötelezettségük lenne.
Az EU mindazonáltal erről a javaslatról – ahogy Guy Verhofstadt, az Európai Parlament Brexit-referense a BBC-nek nyilatkozva a minap kijelentette – még tárgyalni sem kíván, és azt követeli Londontól, hogy a külföldi EU-állampolgárok jogosultságainak szabályozása az átmeneti időszakban is a jelenlegivel azonos maradjon.
