Félmillió, de egyre bővülő névanyagával már elérhető a Magyar Nemzeti Helynévtár, ami debreceni kutatók munkájára támaszkodva született meg.
1817-ben gróf Teleki József, a reformkor egyik legnagyobb társadalomtudósa arról értekezett, hogy a magyar nyelv létrehozandó szótárának mindenképpen tartalmaznia kell a magyar helyneveket is. A magyar nyelvnek azóta már több teljes – ha nem is tökéletes – szótára elkészült és megjelent, ám a Teleki által megálmodott helynévtár csak 2015-re születhetett meg a hazai helynévtörténet fellegvárára, a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék kutatóira támaszkodva – hangzott el a Magyar Nemzeti Helynévtár november 12-i debreceni bemutatóján.
A Magyar Tudományos Akadémia támogatásával 2013-ban a Debreceni Egyetemen Magyar Nyelv-és Névtörténeti Kutatócsoport jött létre, amiben hét fiatal kutató kezdett el dolgozni. A Magyar Nemzeti Helynévtár a debreceni kutatók munkájára alapozva születhetett meg, ám a teljes kárpát-medencei névanyag feltérképezéséhez kilenc kutatóhellyel kötöttek együttműködést.
– A helynevek az egész Kárpát-medence kultúráját bevilágítják, a fennmaradt írásos dokumentumok, például a tihanyi alapítólevél, mind helyneveket tartalmaznak. Ha a történettudomány azt vizsgálja, a honfoglaló magyarság milyen népeket talált ezen a vidéken, akkor a helynevek a beszédesek, megmutatják, azokat milyen népek adták” – mutatott rá a helynevek kutatásának egyik jelentőségére Hoffmann István, a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének igazgatója.
A Magyar Nemzeti Helynévtár az interneten elérhető és szabadon használható, jelenleg ötszázezer nevet tartalmaz, melyekről egyenként harminc különböző információt lehet megtudni, s térképen is ábrázolják őket.
– Hadú-Bihar megye területén is akadnak feldolgozatlan fehér foltok, a megyei helynévgyűjtést mindig is az egyetem feladatának tekintették. Több éves levéltári és helyszíni gyűjtőmunka révén két járás – a hajdúböszörményi és a hajdúhadházi – helynévgyűjteményét most adtuk közre, de a feldolgozást a balmazújvárosi és hajdúnánási járásokkal folytatni fogjuk – utalt a tervekre is Tóth Valéria, a Magyar Nyelvtudományi Tanszék docense.
A hiánypótló, Hajdú-Bihar megye helynevei című könyvsorozat első kötetét az egyik szerző, Bába Barbara mutatta be, aki kitért arra, hogy határleírások, jegyzőkönyvek, telekkönyvek, település-monográfiák és helyszíni gyűjtések egyaránt segítették Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúhadház, Téglás és Bocskaikert települések helynévgyűjteményének megszületését. A kutató érdekes példaként említette, hogy a gát szavunkat csak ezen a földrajzilag is körülhatárolható területen használják országút, kövesút értelemben.
– A Hajdúböszörmény határában fekvő Pródi-puszta nevét csak azok ismerik, akik ott élnek, ezt még korábban nem írták le, ez a név, ez a kulturális hagyomány csak az emberek fejében él – mondta Hoffmann István, utalva a frissen megjelent kötet kulturális örökségvédelemben betöltött szerepére.
