Az Európai Bizottság ma az élelmiszer-ellátási láncban alkalmazott legkárosabb tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok betiltására tesz javaslatot. Az intézkedés célja, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari kis- és középvállalkozások nagyobb biztonságot élvezhessenek, és kevésbé kelljen az olyan kockázatokkal szembenézniük, amelyekre csak alig vagy egyáltalán nincs befolyásuk. A javaslat az előírások betartatását is biztosítja: a nemzeti hatóságok szankciókat foganatosíthatnak, amennyiben megállapítják, hogy jogsértésre került sor.
Az élelmiszerlánc kisebb szereplői, ideértve a mezőgazdasági termelőket is, jobban ki vannak téve üzleti partnereik által alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoknak. Gyakran nincs sem megfelelő tárgyalási pozíciójuk, sem pedig alternatíváik a tekintetben, hogy miként juttassák el termékeiket a fogyasztókhoz. Ezért az Európai Parlament, valamint más tagállamok mellett Magyarország is felkérte a Bizottságot, hogy javaslatot tegyen a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni uniós szintű intézkedésekre.
A betiltandó tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok között szerepelnek a romlandó termékek utáni késedelmes fizetés, a megrendelések utolsó pillanatban történő visszamondása, a szerződések egyoldalú vagy visszamenőleges hatályú módosítása, és a beszállítótól a megromlott áruért követelt díjak. A következő gyakorlatok alkalmazására pedig csak akkor lenne lehetőség, ha erről a felek előzetesen egyértelműen megállapodtak: az eladatlan élelmiszerek visszaküldése a beszállítónak; a beszállítótól az élelmiszerellátási szerződés megkötéséért vagy fenntartásáért a vevő által követelt jutalék; a beszállítótól a vevő által értékesített élelmiszerek reklámozásáért vagy forgalmazásáért követelt hozzájárulások.
A Bizottság javaslata értelmében a tagállamoknak ki kell nevezniük egy, az új szabályok végrehajtásáért felelős közigazgatási szervet. Bizonyított jogsértés esetén a felelős szerv hatásköre lesz, hogy arányos és visszatartó erejű szankciót foganatosítson. Ez a végrehajtó szerv saját kezdeményezésre, illetve benyújtott panaszok alapján indíthat vizsgálatokat. A panaszos felek kérhetik a titoktartás és a névtelenség biztosítását.
Az irányelvjavaslatot a Bizottság egy hatásvizsgálattal együtt fogja a két társjogalkotó – az Európai Parlament és a tagállamok kormányait képviselő Tanács – elé terjeszteni.
