Egy friss felmérés rávilágít: a háztartások átlagosan mindössze 5–6 hónapig szárítják a fát, miközben az ideális 1,5–2 év lenne. A rövid szárítási idő miatt a nedves tűzifa használata nemcsak a téli fűtési szezonban, hanem a tavaszi időszakban is jelentős légszennyezést okoz.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a szociális támogatás a rászorulók töredékéhez jut el, miközben minden második háztartás úgy érzi, segítségre lenne szüksége. Az energiatakarékosság és a fenntartható fűtés terén még mindig rengeteg kihasználatlan lehetőség rejlik – a hiányzó szigetelés és a korszerűtlen fűtési rendszerek tovább növelik a fűtési költségeket és a levegőszennyezést. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan lehetne a tűzifát használó magyar háztartások energiahatékonyságát javítani, a fenntartható fűtést népszerűsíteni, és milyen gyakorlati megoldásokat kínál az EUKI BioJust projekt a települések számára.
Túl rövid ideig szárított tűzifa, túl sok szennyezett levegő
Az energiaszegénység és a fenntarthatatlan fűtési szokások egyre komolyabb problémát jelentenek Magyarországon, különösen a tűzifát használó háztartások körében. A nedves tűzifa használata jelentősen fokozza a légszennyezést, így a környezet és az egészség szempontjából is kockázatos. Szociális szempontból sem rózsás a helyzet: a háztartások mindössze 10%-a részesül szociális támogatásban, ám további 50% érzi úgy, hogy szüksége lenne segítségre. A támogatottság hiánya sok családot kényszerít arra, hogy nedves vagy rosszul tárolt fát használjon, ami tovább rontja a levegőminőséget és az otthoni komfortot.
Energiahatékonyság: rengeteg a kihasználatlan lehetőség
Bár a 2022-es felméréshez képest növekedett a tűzifát használó háztartások energiahatékonysága, az összkép még mindig lehangoló. Az adatok szerint az otthonok mindössze 38%-án található homlokzati szigetelés, 31%-ukon födém- vagy tetőszigetelés, a fűtési rendszert pedig csak 15%-uk korszerűsítette. Pedig az energiahatékonyságban hatalmas potenciál rejlik. Számítások szerint, ha a tűzifát használó családi házakat a jelenlegi minimum követelményeknek megfelelően újítanánk fel, a tűzifaigény háromnegyedével csökkenne. Ez nemcsak a fűtési költségeket mérsékelné, hanem a levegőminőség javulásával is járna, így a környezetre gyakorolt hatás drámai lenne.
Tudatosság és információhiány: a fenntartható tűzifahasználat kulcsa
A kutatás rávilágít arra, hogy a fenntartható tűzifahasználat nemcsak technológiai vagy anyagi kérdés. Az információ és a tudatosság hiánya is jelentős akadályt jelent. Ahhoz, hogy a lakosság saját értékrendje szerint dönthessen, elengedhetetlen a tűzifa eredetének átláthatóvá tétele és a fogyasztók megfelelő tájékoztatása. A megfelelő információ hiánya nemcsak a szennyezést növeli, hanem hosszú távon az energiahatékonysági beruházásokra való hajlandóságot is korlátozza. Fontos, hogy a lakosság ismerje a helyes tárolási, szárítási és fűtési technikákat, valamint a támogatási lehetőségeket.
Az EUKI BioJust projekt: gyakorlati megoldások a tűzifától függő településeknek
Az EUKI BioJust projekt a tűzifától függő településeket Bulgáriában, Magyarországon és Romániában támogatja abban, hogy környezetbarátabb fűtési módokra térjenek át, és javítsák épületeik energiahatékonyságát. Magyarországon a Habitat for Humanity helyi irodájával karöltve Jánoshidán az önkormányzat bevonásával készítettek helyi hőenergiatervet, és létrehoztak egy tűzifaudvart, ahol forgóalap működik.
A projekt gyakorlati eredményei azt mutatják, hogy a helyi közösségek bevonásával, a megfelelő tájékoztatással és a forráshoz való hozzáférés biztosításával jelentősen csökkenthető az energiaszegénység és a légszennyezés.
Felmérés és adatok: a magyar tűzifafogyasztás képe
A kutatást a Coffee Break Consulting végezte az NRC online paneljén, a 18–70 éves, tűzifát használó magyar lakosság körében. Az adatfelvétel 2022-ben és 2026-ban 500 fős, 2024-ben 300 fős mintán történt. Az eredményekből jól látszik, hogy a magyar háztartások többsége még mindig nem használja ki az energiahatékonyság és a fenntartható fűtés nyújtotta lehetőségeket, és a szociális támogatás rendszere sem éri el a rászorulókat.
Az adatok elemzése egyértelmű üzenetet hordoz: a tűzifát használó háztartások nagy része támogatásra és tudatosításra szorul, hogy környezetbarát és gazdaságos módon tudja biztosítani otthona melegét.
Forrás: WWF
Fotó: Frank Yvette
